Az első egész estés Disney rajzfilmet, a Hófehérke és a hét törpét, 1937. december 21-én mutatták be. A film 1934 és 1937 között készült, ez idő alatt 750 ember dolgozott rajta. Az évek alatt 2 millió vázlat született, a végleges változat pedig 250 ezer képet tartalmazott. A Hófehérke és a hét törpe összesen 1,5 millió dollárjába került Walt Disney-nek, de hitt a sikerében és ahhoz, hogy finanszírozza a költségeket jelzálogot vett fel a házára. A bemutatót a hollywoodi Carthay Circle mozipalotában tartották, az eseményen jelen volt Charlie Chaplin, Marlene Dietrich, Ed Sullivan és Clark Gable is. A Hófehérke és a hét törpét mind a kritika, mind a nézők rendkívül jól fogadták. A rajzfilm 1938-ban megnyerte a legjobb betétdalért járó Oscar-díjat, valamint 1939-ben különdíjat kapott az Amerikai Filmakadémiától. A Hófehérke és a hét törpe néhány hónappal a megjelenése után 8 millió dollárt hozott, a bevétel folyamatosan nőtt, ezért Disney úgy döntött, hogy új filmstúdiót nyit a pénzből. Hazánkban a Hófehérke és a hét törpét 25 év késéssel, 1962. szeptember 13-án mutatták be, majd a felújított változatát 1982-től lehetett megtekinteni. A rajzfilmet sokan a szívükbe zárták és ez később sem változott, 1987-ben Hófehérke lett az első rajzfilmhős, aki csillagot kapott Hollywoodban a Hírességek Sétányán.

Az első egész estés Disney rajzfilmet, a Hófehérke és a hét törpét, 1937. december 21-én mutatták be. A rajzfilm 1938-ban megnyerte a legjobb betétdalért járó Oscar-díjat, valamint 1939-ben különdíjat kapott az Amerikai Filmakadémiától. (Kép innen)

Az első hárompontos biztonsági övet Nils Bohlin svéd feltatláló alkotta meg 1958-ban. Az ezzel a övvel felszerelt autót - ami egy Volvo PV 544-es gépjármű volt - 1959. augusztus 13-án adták át. Bohlin egy kombinált derék és vállövet készített, melynek célja, hogy a has, illetve a felsőtest védve legyen. A svéd cég a találmányt „nyílt szabadalommal” védte, így lehetővé tette a szabad hasznosítását más gyártók számára is. Ennek ellenére a biztonsági öv csak lassan kezdett el terjedni. 1967-ben az Egyesült Államokban egy nemzetközi közlekedésbiztonsági konferenciát szerveztek, ahol a Volvo mérnökei 28 ezer közúti balesetet vizsgálva bebizonyították, hogy a biztonsági öv jelentősen lecsökkentette a sérülések és a halálozások kockázatát. Ennek hatására 1968-ban megszületett a Bécsi Egyezmény, mely arról rendelkezett, hogy minden új gépkocsit biztonsági övvel kell felszerelni és kötelezővé kell tenni annak használatát. Hazánkban csak évekkel később 1976. január 1-én vált kötelezővé a biztonsági öv.

Az első hárompontos biztonsági övet Nils Bohlin (1920-2002) hozta létre 1958-ban. Bohlin egy kombinált derék és vállövet készített, melynek célja, hogy a has, illetve a felsőtest védve legyen. (Kép innen)

Az első macskaalmot 1947-ben találta fel Edward Lowe amerikai üzletember. Lowe találmánya előtt a macskák vagy kint végezték el a dolgukat, vagy ha házon belül voltak, egy homokkal teli tálat adott nekik a gazdi. Egy januári napon Edward Lowe szomszédasszonya, Mrs. Draper, segítséget kért a férfitól. Nem tudta mivel helyettesíthetné a homokot, mivel az túl fagyott volt és hamut sem használhatott, mert azt széthordta a macskája a házban. Lowe apró, betonit alapú agyagásványokat adott az asszonynak, melyek felszívták a folyadékot. Edward Lowe, mivel bevált a találmánya, zacskókba öntötte az anyagot és piacra dobta Kitty Litter néven. Lowe termékével körbejárta az országot és céget alapított 1964-ben. A Kitty Litter rendkívül keresetté és kedveltté vált. Cégét, mely az egyik vezető macskaalom gyártó lett, halála előtt, 1990-ben eladta, 200 millió dollárt kapott érte.

Az első macskaalmot 1947-ben találta fel Edward Lowe (1920-1995) amerikai üzletember. Mivel terméke kedveltté és keresetté vált, a cége az egyik vezető macskaalom gyártó lett, melyet 1990-ben adott el 200 millió dollártért.  (Kép innen)

Az első Polaroid fényképezőgépet, Edwin Herbert Land, a Polaroid társalapítója mutatta be 1947-ben, az Amerikai Optikus Szövetség ülésén. A találmány kifejlesztésére Landet kislánya ösztönözte, aki egy 1943-as nyaraláson nem értette miért nem láthatók azonnal a képek, amit édesapja készített. Land ezután évekig kísérletezett, majd 1947-ben megalkotta a Polaroid Land Camera Model 95-öt. A 90 dolláros készülék 1 perc alatt hívta elő a képeit. A fényképezőgép először a bostoni Jordan Marsh áruházban volt kapható, 1948. karácsonya előtt 57 darabot kínáltak eladásra, ezek egy nap alatt elkeltek. A 95-ös modell óriási sikert aratott, minden idők egyik legkelendőbb készüléke lett, közel 1 millió darabot gyártottak belőle.

Az első Polaroid fényképezőgépet, Edwin Herbert Land, a Polaroid társalapítója alkotta meg 1947-ben. A fényképezőgépet először a bostoni Jordan Marsh áruházban lehetett kapni, 1948 karácsonya előtt. (Kép innen)

A világ első utazási irodáját Thomas Cook, angol üzletember alapította, 1845-ben. Thomas Cook először 1841-ben szervezett utat 485 résztvevő számára, a kirándulást vonattal tették meg Leicester és Loughborough között. Mivel Cook úgy vélte, hogy az emberek szívesen veszik igénybe szolgáltatásait, megalapította a Thomas Cook utazási irodát. Cook vállalkozása egyre sikeresebbé vált, a látogatók több mint felét az ő irodája juttatta el az 1851-es londoni világkiállításra. A közlekedési eszközök fejlődésével Cook-nak lehetősége volt tovább terjeszkedni, a kíváncsi utazók eljuthattak Svájcba, Olaszországba, Franciaországba. Néhány évvel később Japánt, Indiát és az Egyesült Államokat is megtekinthették az érdeklődők, sőt, az utazási iroda 222 napos világkörüli utat is kínált. Thomas Cook 1892-es halála után fia és unokái vezették tovább az irodát, ami egészen 2019-ig működött, majd a csőd után egy évvel, 2020-ban újraindult.

A világ első utazási irodáját Thomas Cook (1808-1892), angol üzletember alapította, 1845-ben. Az emberek szívesen vették igénybe az iroda szolgáltatásait, néhány évvel később már világkörüli útra is lehetőség volt befizetni. A képen Thomas Cook szobra látható a Leicester vasútállomás közelében. (Kép innen)

Az első magyar ökölvívó olimpiai bajnok, Kocsis Antal, 1905. november 17-én született Kispesten. Eleinte több sportot is kipróbált, úszott, birkózott, atletizált. Az ökölvívást 1923-ban kezdte a MÁVAG SE versenyzőjeként, 1925-től a Ferencvárosi Torna Clubnál folytatta. Ezután sorra érte el sikereit, többször is volt magyar válogatott, 1926-ban magyar bajnoki címert nyert, 1927-ben pedig második helyezést ért el az Európa-bajnokságon. 1928-ban részt vett az amszterdami olimpián, a döntőben legyőzte a francia Armand Apellt, így Kocsis Antal lett a magyar sport első ökölvívó olimpiai bajnoka. Anyagi helyzete azonban kiváló teljesítménye ellenére sem javult, ezért 1929-ben úgy döntött, hogy profi ökölvívó lesz. 1930-ban Dél-Amerikába költözött, majd az Egyesült Államokban telepedett le és Tony Kocsis néven folytatta pályafutását. Kocsis még 40 mérkőzést vívott, legjobb eredménye a 4. helyezés volt a súlycsoportja (harmatsúly) világranglistáján. 1935-ben visszavonult, ezután Floridában, Titusville-ben élt. Asztalosként dolgozott, majd szabóként kereste kenyerét. Kocsis Antal 1994. október 25-én hunyt el, 88 évesen. Halála után hamvait az óceánba szórták.

Az első magyar ökölvívó olimpiai bajnok, Kocsis Antal (1905-1994), 1928-ban nyerte el címét az amszterdami olimpián, miután a döntőben legyőzte a francia Armand Apellt. (Kép innen)

Az első kereskedelmi forgalomba hozott kutyaeledelt, James Spratt villanyszerelő dobta piacra Londonban, 1860-ban. Az eledel ötlete akkor jutott eszébe az ohiói üzletembernek, amikor Nagy-Britanniába utazott, hogy elektronikai alkatrészekkel kereskedjen. Éppen Liverpoolban volt, amikor az egyik kikötőben észrevett néhány kutyát. A kutyák hajókról származó ételmaradékok közt kutattak. Spratt megfigyelte, hogy az ebek leginkább a tengerészek egyik kedvelt kekszét, a Hardtrack-et, fogyasztották. Spratt ekkor döntött úgy, hogy nagy mennyiségben előállítható, nem romlandó eledelt fog gyártani kutyák számára. A Spratt féle kutyakekszek őrölt búzából, zöldségfélékből, céklából és marhahúsból készültek. Spratt leginkább a tehetős kutyatulajdonosokat célozta meg, mert egy 20 kilogrammos zsák egy képzett mesterember egy napi bérébe került. Az eledel óriási sikert aratott, néhány évvel később már az Egyesült Államokban is gyártották. James Spratt 1880-ban elhunyt, de cége egészen a 20. század közepéig működött, majd a General Mills vásárolta fel az 1950-es években.

Az első kereskedelmi forgalomba hozott kutyaeledelt, James Spratt villanyszerelő dobta piacra Londonban, 1860-ban. A képen az üzletember londoni gyára látható. (Kép innen)

A Magyar Televízió első szilveszteri kabaréja 1957. december 31-én került adásba. A Tele humor, Tele dal, Tele tánc című műsort a Magyar Optikai Művek művelődési házából közvetítették. A Magyar Rádiónál már régóta hagyomány volt a szilveszteri kabaré, ezért a Magyar Televízió is követni szerette volna ezt a példát. A szervezők alaposak voltak, már hónapokkal korábban, nyár elején elkezdték az előkészületeket. Több neves előadóművészt is meghívtak, többek között Rátonyi Róbert, Vámosi János, Rodolfo, Kellér Dezső, Feleky Kamill, Tolnay Klári, Agárdi Gábor és Kálmán György is fellépett a kabaréban. A műsort Kellér Dezső és Gádor Béla vezették, a rendezők Horváth Tivadar és Várkonyi Zoltán voltak. Sajnos az 1957-es (és az 1958-as) szilveszteri kabaré nem maradt meg az utókornak, mivel még nem tudták rögzíteni. Az első képrögzítő berendezést 1959 őszétől kezdték használni a Magyar Televíziónál.

A Magyar Televízió első szilveszteri kabaréja 1957. december 31-én került adásba, Tele humor, Tele dal, Tele tánc címmel. (Kép innen)

Az első gőzgépet Thomas Newcomen tervezte üzlettársával, Thomas Saveryvel 1712-ben, Angliában. A bányák tárnáit gyakran elöntötte a víz, melyet állati vagy kézi erővel meglehetősen időigényes volt eltávolítani. Erre a problémára nyújtott megoldást Newcomen és társa szerkezete. Először a Dudley-i Conygree szénbányában próbálták ki, a gőzgép néhány óra alatt kiszivattyúzta a vizet és ezzel 500 ló munkáját végezte el. A gőzgépre nem csak Angliában volt igény, hanem Európában és Észak-Amerikában is használták. Amikor Thomas Newcomen 1729-ben meghalt, már 100 gépe működött különféle bányákban. Newcomen gépének azonban volt egy hátránya, alacsony hatásfokkal dolgozott. A víz befecskendezésekor a henger lehűlt, így újra és újra fel kellett melegíteni. Az állandó működéshez fűtőanyag kellett, ezért a szerkezetet csak a bányák közvetlen közelében lehetett használni. Newcomen masináját James Watt, skót feltaláló 1769-ben szabadalmaztatott gőzgépe váltotta le. A feltaláló elválasztotta a gőzlecsapódást végző kondenzátort a hengertől, amiben a dugattyú mozgott, így már hatékonyabb működést eredményezett.

Az első gőzgépet Thomas Newcomen (1664-1729) tervezte üzlettársával, Thomas Saveryvel (1650-1715) 1712-ben, Angliában. Először a Dudley-i Conygree szénbányában próbálták ki, a gőzgép néhány óra alatt kiszivattyúzta a vizet és ezzel 500 ló munkáját végezte el. (Kép innen)

Az első Coca-Colát, John Stith Pemberton amerikai gyógyszerész készítette 1885-ben. Az ital az egy évvel korábbi, Pemberton's French Wine Coca nevű, borból és kokainból álló gyógyhatású készítményének továbbfejlesztett változata volt. Atlanta és Fulton megye szesztilalmat vezetett be, ezért készítette el Pemberton az alkoholmentes, szénsavas változatot, a Coca-Colát. Az italt poharanként 5 centért árulták a patikák, Pemberton hitt a jótékony hatásában, úgy vélte, hogy akár emésztési zavarok vagy a migrén ellen is használható. Pemberton azonban súlyos betegsége miatt 1887-ben eladta cégének egy részét Asa Griggs Candlernek, aki 1888-ban megalapította a Coca Cola Corporation-t. Pemberton 1888-as halála után más cégek is gyárthattak és árusíthattak Coca Colát, de Asa Griggs Candler fokozatosan kiszorította versenytársait és az ő vállalata lett az egyeduralkodó. A Coca-Cola ezután elindult világhódító útjára. 1894-től már üvegben árusították, a benne lévő kokain adagot pedig fokozatosan csökkentették, majd 1929-ben teljesen kivonták és koffeinnel helyettesítették. Magyarországon 1968-ban mutatták be a Coca-Colát a Budapesti Nemzetközi Vásáron, a Magyar Likőripari Vállalat kezdte el gyártani és palackozni.

Az első Coca-Colát, John Stith Pemberton (1831-1888) amerikai gyógyszerész készítette 1885-ben. A kokain tartalmú, gyógyhatású készítménynek szánt italt poharanként 5 centért árulták a patikák, Pemberton hitt a jótékony hatásában. A kép bal oldalán John Stith Pemberton, a jobb oldalán egy 1886-os Coca Cola reklám látható. (Kép innen)