A New York-i Rockefeller Center első karácsonyfáját, az épületegyüttesen dolgozó munkások állították fel 1931. december 24-én. A munkások egy 6 méter magas, papírgömbökkel, konzervdobozokkal, tobozokkal, áfonya füzérekkel díszített fenyőfával fejezték ki hálájukat, mert volt munkájuk és megélhetésük a gazdasági válság idején is. Az első hivatalos karácsonyfa állítás a Rockefeller Centernél 1933-ban volt, ami ezután már minden évben megismétlődött. Idén egy 85 éves, 24 méter magas, 12 tonnás lucfenyőt díszítettek fel, a fát a marylandi Elktonból szállították New Yorkba. A kivilágítási ceremóniára 2021. december 1-jén került sor, az eseményt élőben közvetítette az NBC televízió. Az évente felállított karácsonyfákat az ünnepi időszak végén a Habitat for Humanity szervezet kapja meg, hogy házakat építsen a rászorulók számára.

A New York-i Rockefeller Center első karácsonyfáját 1931. december 24-én állították fel az épületegyüttesen dolgozó munkások, mert hálásak voltak, hogy volt munkájuk a gazdasági válság idején is. (Kép innen)

Az első magyar McDonald’s Budapesten, a Régi posta utcában nyílt meg 1988. április 29-én. Az éttermet Marjai József miniszterelnök-helyettes és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter adták át. 15 termék közül lehetett választani, a sajtburger 26 forintba, a nagy krumpli 25 forintba került, a legdrágább a Big Mac volt, 43 forintot kellett érte fizetni. Az első nap hatalmas volt a forgalom, a 14 órás nyitva tartás során percenként több mint 10 vendéget szolgáltak ki a cég alkalmazottai. Hazánkban a második McDonald’s két évvel később, 1990-ben nyílt meg a Nyugati pályaudvarnál. Az egykori vasúti étkezdében kialakított étteremet, a világ legszebbjei között tartják számon. A McDonald’s folyamatosan terjeszkedik Magyarországon, legutóbb a 96. éttermet Ózdon adták át a Kohász utcánál, 2021. december 17-én.

Az első magyar McDonald’s Budapesten, a Régi posta utcában nyílt meg 1988. április 29-én. (Kép innen)

Az első tépőzárat Georges de Mestral svájci mérnök szabadalmaztatta 1955-ben. A találmány ötlete még 1941-ben jutott az eszébe, amikor kirándulni ment és azt vette észre, hogy a nadrágja és a kutyája bundája tele van apró szúrós bogáncsokkal. A bogáncsokat vizsgálva azon gondolkozott, hogyan tud hasonló elven működő záró elemet kifejleszteni. Egy lyoni szövőmesterrel együttműködve évekig tartó kísérletezésbe kezdett, végül megszületett a Velcro nevű, hőkezelt nejlonból készült találmánya. Lényege, hogy egy textilipari eljárással a tapadó felület egyik oldalára horgokkal, a másik oldalára hurkokkal borított szalagok kerültek. Georges de Mestral Velcro néven céget alapított és 1955-ben sorozatgyártásba kezdett. A tépőzár, mivel rendkívül praktikus volt, széleskörű felhasználhatósága hamar megmutatkozott, nem csak a ruha, hanem a cipőiparban is. 1968-ban a Puma piacra dobta az első tépőzáras cipőt. Nem sokkal később a NASA is rájött, hogy nélkülözhetetlen számára, hiszen így könnyebben tudták eszközeiket rögzíteni a súlytalanságban. A sikereknek köszönhetően Mestral svájci cége terjeszkedésnek indult, a Velcro megjelent többek között Németországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Hollandiában, Kanadában és az Egyesült Államokban is.

Az első tépőzárat Georges de Mestral (1907-1990) svájci mérnök szabadalmaztatta 1955-ben. A találmány ötlete egy 1941-es kirándulás során jutott eszébe, amikor bogáncs ragadt a nadrágjába és a kutyája bundájába. (Kép innen)

Az első mesterséges édesítőszert, a szacharint, Konsztantyin Fahlberg orosz kémikus, a baltimore-i Johns Hopkins egyetem munkatársa fedezte fel véletlenül, 1879-ben. Fahlberg a munkából hazatérve vacsorázni kezdett, elvett egy zsömlét majd beleharapott és annak ellenére, hogy kezet mosott, furcsa édes mellékízt érzett. Azonnal visszatért az egyetem laboratóriumába és belekóstolt minden vegyületbe, amit aznap használt. Talált egy túlhevült lombikot, melyben benzil-szulfinid, vagyis szacharin keletkezett a kísérlet során. Fahlberg, miután szabadalmaztatta a szacharint, New Yorkban kezdte el árusítani 1886-ban. A szacharint hamar megkedvelték, az orvosok csodaszerként tekintettek rá. A szer a cukorbeteg Theodore Roosevelt elnök figyelmét is felkeltette, aki 1910-ben létrehozott egy bizottságot, amely többek között a szacharint is vizsgálta és engedélyt adott az egyéni használatára. Az 1960-as és 1970-es évektől a fogyókúrázók körében lett népszerű, bár felvetődött, hogy rákot okozhat, ezt megcáfolták. 2001-ben a szacharint az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítette, majd 2010-ben az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) jelentette ki, hogy a környezetre sem káros.

Az első mesterséges édesítőszert, a szacharint, Konsztantyin Fahlberg (1850-1910) orosz kémikus, a baltimore-i Johns Hopkins egyetem munkatársa fedezte fel véletlenül, 1879-ben. (Kép innen)

Az első vidéki trolibuszjárat 1979. április 29-én indult Szegeden. Az ünnepélyes átadóra a Széchenyi téren, a városháza előtt került sor, ezen a napon a járatot ingyenesen vehették igénybe az utasok. Az 5-ös troli a 9 évvel korábban megszüntetett 5-ös villamos nyomvonalán haladt. A 9 darab ZIU–9-es típusú szovjet jármű kezdetben a Bartók tér és a Gyermekkórház között közlekedett, csúcsidőben 5 percenként, azon kívül 10 percenként. Egy trolijegy 2 forintba került, 40 forintért trolibérletet is lehetett vásárolni. Szeged trolibusz közlekedése ezután folyamtatosan fejlődött, 1979. októberében elindult az 5/A troli, majd 1982-ben és 1983-ban újabb bővítések történtek. Szeged napjainkban 7 tolibusz járattal rendelkezik, a leghosszabb vonal a 19-es, 8 kilométer hosszú és 24 megállója van.

Az első vidéki trolibuszjárat 1979. április 29-én indult Szegeden, ezen a napon a járatot ingyenesen vehették igénybe az utasok. Az 5-ös troli a Bartók tér és a Gyermekkórház között közlekedett. (Kép innen)

Az első nukleáris repülőgép-hordozó, a USS Enterprise (CVN 65), 1961. november 25-én állt az USA haditengerészetének szolgálatába, nyolcadikként ezen a néven. A virginiai Newport News gyárban készült USS Enterprise 8 atomreaktorral és 4 gőzturbinával rendelkezett, így több mint 30 csomó (56 km/h) sebességgel tudott közlekedni. Rendkívül hatékony konstrukciónak bizonyult, mivel előfordult, hogy 50 ezer kilométert tett meg anélkül, hogy utánpótlást kellett volna felvennie. Több konfliktusnál is jelen volt, részt vett a kubai rakétaválságban, a vietnámi háborúban, a 2001-es afganisztáni háborúban, a 2003-as iraki háborúban, valamint 2011-ben a Kadhafi-rezsim megdöntésében. A USS Enterprise-t (CVN 65) 51 év szolgálat után, 2012. december 1-jén vonták ki a forgalomból, hivatalos búcsúztatására 2017. február 3-án került sor. Bár felvetődött, hogy múzeumhajóvá alakítsák, a magas költségek miatt ez nem valósulhatott meg, ezért a USS Enterprise-t szétszerelték.

Az első nukleáris repülőgép-hordozó, a USS Enterprise (CVN 65), 1961. november 25-én állt szolgálatba. Részt vett például a kubai rakétaválságban és a vietnámi háborúban. 51 év szolgálat után vonták ki a forgalomból 2012. december 1-jén. (Kép innen)

Az első szakképzett magyar női könyvtáros, Fischhof Ágota, 1895. június 4-én született egy szegedi zsidó családban. Édesapja, Fischhof Samu, a Szegedi Keramit és Műtéglagyár igazgatója volt. Gyerekkorában sokat sportolt, korcsolyázott, úszott, vívott, teniszezett, a Szegedi Atlétikai Klub (SZAK) csapatának tagjaként gyakran járt versenyekre. Miután befejezte az Állami Felsőbb Leányiskolát (ma Tömörkény István Gimnázium), a Somogyi-könyvtárba ment gyakornoknak Szegeden. Itt ismerte meg Móra Ferencet, az ő javaslatára tanult Bécsben 1916 és 1918 között a könyvtárosi főiskolán és szerzett szakképzettséget. Ezután dolgozott a Königliche Bibliothekben, majd 1918 őszétől Bécsben tanulmányozta a könyvtárakat. Fischhof Ágota 1919-ben visszatért a Somogyi-könyvtárba és Szeged művészeti életének meghatározó alakjává vált. Barátai közé tartozott például Balázs Béla, Tömörkény István, Gergely Sándor, Nyilassi Sándor, Heller Ödön. Juhász Gyula kérésére ő rendezte a Szegedi Munkásotthon könyvtárának anyagát, Moholy-Nagy László pedig még portrét is festett róla. Fischhof Ágota rendszeresen írt könyvismertetéseket, ezek a Szegedi Naplóban jelentek meg. Ágota karrierje 1924-ben ért véget, amikor hozzáment Hézer Bélához, a Magyar–Olasz Bank Rt. szegedi fiókjának főnökhelyetteséhez. Fischhof Ágota férjével Orosházán telepedett le és családot alapítottak. Miután Ágota túlélte a holokausztot 1945-ben Budapestre költöztek. Fischhof Ágota 1976. szeptember 11-én hunyt el, 80 évesen.

Az első szakképzett magyar női könyvtáros, Fischhof Ágota (1895-1976), Bécsben elvégezte el a könyvtárosi főiskolát. Ezután visszatért a Somogyi-könyvtárba, ahol korábban gyakornokoskodott és Szeged művészeti életének meghatározó alakjává vált.  (Kép innen)

Az első magyar alapítású férfi szerzetesrendet, a Pálos Rendet, Boldog Özséb esztergomi kanonok hozta létre 1250-ben. Özséb hat remetetársával, a Pilisszántó és Kesztölc között fekvő Klastrompuszta helyén fölépített Sancta Crux (Szent Kereszt vagy Keresztúr) nevű monostorban tevékenykedett. A rend 1263-ban kezdett el terjeszkedni. Pál veszprémi püspök, IV. Orbán pápa megbízásából a keresztúrin kívül még hat további remeteségre adott engedélyt. A rend folyamatosan növekedett, 1327-ben 30, 1367-ben pedig már 62 monostora volt a pálosoknak. A Pálos Rend tagjai eleinte szürke ruhát hordtak, 1341-től a fehér lett a számukra kötelező viselet. A Pálos Rend egészen a 18. század végéig folyamatosan működött, majd II. József habsburg uralkodó 1786. február 7-én feloszlatta, birtokait elkobozta. A rend 1934 és 1950 között egy rövid időre újjáéledt, majd politikai okokból megint betiltották. A Pálos Rend a rendszerváltás után, 1989-ben ismét újjáalakulhatott, 4 kolostoruk van hazánkban, Pécsen, Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszállás-Pálosszentkúton.

Az első magyar alapítású férfi szerzetesrendet, a Pálos Rendet, Boldog Özséb (kb. 1200-1270) esztergomi kanonok hozta létre 1250-ben. (Kép innen)

A legenda szerint az első perecet 610-ben készítette egy katolikus szerzetes, egy észak-olaszországi kolostorban. A szerzetes kenyértésztából hosszú csíkot sodort és hurkot csavart rajta, mintha imára kulcsolt kéz lenne. A péksüteménynek a pretiola (vagyis jutalom) nevet adta és a jó tanuló gyerekeknek kedveskedett vele. A perec az évszázadok alatt fokozatosan ismertté vált és megjelent más országokban is. Dél-Franciaországban a kolostorok kedvelt eledele lett, Németországban megsózták és bretzelnek vagy pretzelnek hívták. A perec legkorábbi képi ábrázolása, egy elzászi apáca, Herradis von Landsberg, Hortus deliciarum (Örömök kertje) című, 1180 körül írt enciklopédiájából való.

A legenda szerint az első perecet 610-ben készítette egy katolikus szerzetes, egy észak-olaszországi kolostorban. A perec legkorábbi képi ábrázolása, egy elzászi apáca, Herradis von Landsberg, Hortus deliciarum (Örömök kertje) című, 1180 körül írt enciklopédiájából való. (Kép innen)

Az első angol wc-t, Sir John Harington, költő és polihisztor, I. Erzsébet brit királynő keresztfia találta fel, 1589-ben. A szerkezet egy tálból és egy tároló edényből állt, mely 28 liter vízzel öblített. Harington két wc-t is készített, egyiket ő maga használta, a másikat a királynőnek ajándékozta. A wc azonban nem aratott túl nagy sikert, mivel Erzsébet királynő szerint túl hangos volt, ráadásul a bűzelzárás sem volt tökéletes, így hamar elfelejtették. Az első vízöblítéses wc-t, mely már hatékonyan zárta el a szagokat, 1778-ban szabadalmaztatta Joseph Bramah, aki Alexander Cummings skót mérnök találmányát fejlesztette tovább.

Az első angol wc-t Sir John Harington (1561-1612), költő és polihisztor, I. Erzsébet brit királynő keresztfia találta fel, 1589-ben. A találmányból kettő készült, egyiket Harington a királynőnek ajándékozta, de nem aratott vele sikert. (Kép innen)