Az első magyar alapítású férfi szerzetesrendet, a Pálos Rendet, Boldog Özséb esztergomi kanonok hozta létre 1250-ben. Özséb hat remetetársával, a Pilisszántó és Kesztölc között fekvő Klastrompuszta helyén fölépített Sancta Crux (Szent Kereszt vagy Keresztúr) nevű monostorban tevékenykedett. A rend 1263-ban kezdett el terjeszkedni. Pál veszprémi püspök, IV. Orbán pápa megbízásából a keresztúrin kívül még hat további remeteségre adott engedélyt. A rend folyamatosan növekedett, 1327-ben 30, 1367-ben pedig már 62 monostora volt a pálosoknak. A Pálos Rend tagjai eleinte szürke ruhát hordtak, 1341-től a fehér lett a számukra kötelező viselet. A Pálos Rend egészen a 18. század végéig folyamatosan működött, majd II. József habsburg uralkodó 1786. február 7-én feloszlatta, birtokait elkobozta. A rend 1934 és 1950 között egy rövid időre újjáéledt, majd politikai okokból megint betiltották. A Pálos Rend a rendszerváltás után, 1989-ben ismét újjáalakulhatott, 4 kolostoruk van hazánkban, Pécsen, Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszállás-Pálosszentkúton.
Az első magyar alapítású férfi szerzetesrendet, a Pálos Rendet, Boldog Özséb (kb. 1200-1270) esztergomi kanonok hozta létre 1250-ben. (Kép innen)
