Az első nyugati ketchup recept, Eliza Smith 1727-ben, Londonban írt, The Compleat Housewife című szakácskönyvében jelent meg. A ketchup őse Dél-Kínából ered, egy kê-chiap (vagy kôe-chiap) nevű, halakból, kagylókból, fűszerekből álló szósz volt, melyet a 17. században ismertek meg brit és holland kereskedők. Eliza Smith szakácskönyvének ketchup receptje ázsiai mintát követett. Az összetevők között szardella, hagyma, ecet, fehérbor, szerecsendió, gyömbér, szegfűszeg, bors és citromhéj szerepelt. Eliza Smith műve 50 év alatt 18 kiadást ért meg, 1742-ben ez volt az első Amerikában kiadott (a virginiai Williamsburgben nyomtatott) szakácskönyv. Az első ketchup receptet, melyben már paradicsom is szerepelt, Sandy Addison írta le 1801-ben, Amerikában megjelent, The Sugar House Book című művében.

Az első nyugati ketchup receptet Eliza Smith 1727-ben, Londonban megjelent, The Compleat Housewife című szakácskönyvében lehetett először olvasni. (Kép innen)

Az első európai egyetemet, a Bolognai Egyetemet, 1088-ban alapította Bolognában, egy szervezett hallgatói céh. Mivel napjainkban is aktív, ez a világ legrégebbi, folyamatosan működő egyeteme. Az egyháztól független intézményben eleinte csak polgári és kánonjogot oktattak. Az egyetem az évszázadok alatt folyamatosan fejlődött, egyre sokoldalúbb lett. Így később már lehetőség volt többek között orvostudományt, bölcsészettudományt, filozófiát, természettudományt és politológiát is tanulni. A Bolognai Egyetem színvonalas oktatásának köszönhetően vonzotta a diákokat, például Nikolausz Kopernikusz, Rotterdami Erasmus, Guglielmo Marconi, Vitéz János és Bakócz Tamás is a hallgatók közé tartozott. Alapításának 900. évfordulóján, 1988-ban, Európa 430 egyetemének rektora aláírta a Magna Charta Universitatum Europaeum nevű dokumentumot, mely a Bolognai Egyetemet minden egyetem bölcsőjeként ismeri el. Napjainkban több mint 100 ezer diákja van az egyetemnek, az olaszországi helyszíneken kívül már Buenos Airesben is van kihelyezett tagozata.

Az első európai egyetemet, a Bolognai Egyetemet, 1088-ban alapította Bolognában egy szervezett hallgatói céh. A világ legrégebbi, folyamatosan működő egyetemének napjainkban több mint 100 ezer diákja van és már Buenos Airesben is van kihelyezett tagozata. (Kép innen)

Az első víz alatti színes fotót 1926-ban készítette Dr. William Longley és Charles Martin, a Mexikói-öbölben található Florida Keys-ben. A fotósok évekig kísérleteztek sikertelenül, de kitartásuknak hála rájöttek a megoldásra. A kamerájukat egy vízálló tokba tették, a tutajuk mögött nagy mennyiségű, vakuzáshoz használható magnéziumport helyeztek el, melyet egy akkumulátorral kötöttek össze. Fényképezőgépük exponálásával az akkumulátort rövidre zárták és ezzel berobbantották a magnéziumot. A robbanás 4,6 méter mélységig világította meg a tengert, láthatóvá téve az ottani élővilágot. A két fotósnak végül egy nagy nyugat-atlanti ajakoshalat (más néven disznó csattogóhalat) sikerült megörökítenie.

Az első víz alatti színes fotót 1926-ban készítette Dr. William Longley és Charles Martin a Mexikói-öbölben található Florida Keys-ben. A két fotósnak egy nagy nyugat-atlanti ajakoshalat sikerült megörökítenie. (Kép innen)

Az első magyar női képviselő, Slachta Margit, 1884. szeptember 18-án született Kassán. A felső leányiskola elvégzését követően a kalocsai tanárképzőn tanult, ezután Győrben, majd Budapesten volt tanítónő. 1908-ban, Berlinben, elvégzett egy munkásnőtitkári tanfolyamot és csatlakozott a Farkas Edith által alapított Szociális Missziótársulatba. 1915-ben szociális iskolát nyitott és A Keresztény Nő (1918-tól Magyar Nő) című lap írója és szerkesztője lett. Slachta Margit nem sokkal később politikai tevékenységbe kezdett, a Keresztényszocialista Néppárt tagja lett, majd Keresztény Női Tábor néven saját mozgalmat indított. 1920. március 25-én a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja jelöltjeként indult a Budapest I. kerületében kiírt időközi választásokon. Slachta Margit nyert, így ő lett az ország első női országgyűlési képviselője, mandátumát ünnepélyes keretek között vehette át. Megbízatása 1922. február 16-ig tartott, képviselőként és az azt követő évtizedekben sokat tett a női egyenjogúságért. A második világháború idején kiállt a zsidóságért, bújtatta az üldözötteket, de még XII. Piusz pápától is kért segítséget. 1945-ben újra képviselő lett, de 1948-ban megszakadt a pályafutása a politikai nézetei miatt. Félve a letartóztatástól 1949-ben külföldre emigrált. Mivel nem volt remény a hazatérésére, 1953-ban Bécsből az USA-ba költözött és itt telepedett le. Slachta Margit 1974. január 6-án hunyt el Buffalóban, 89 évesen.

Az első magyar női képviselőt, Slachta Margitot (1884-1974), 1920-ban választották meg a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja jelöltjeként. Sokat tett a női egyenjogúságért, de a zsidóságért is kiállt a második világháborúban. Politikai nézetei miatt külföldre emigrált, az USA-ban telepedett le és maradt élete végéig. (Kép innen)

Az első halasi csipkével díszített ruhakollekciót 2021. június 25-én mutatták be Kiskunhalason a Csipkeházban, a XX. Csipkekiállítás és Találkozón. Tervezője, Hrivnák Tünde, kollekciójának a BY ME Miracle (Nekem Csoda) nevet adta. Hrivnák Tünde célja az volt, hogy a művészetet és a hagyományt megfogható közelségbe hozza és ezzel tovább örökítse a nemzeti értékeket. A tervezőnő ruhái prémium minőséget képviselnek, a fekete-fehér kombinációk az örök divatot szimbolizálják. A halasi csipke készítése rendkívül aprólékos folyamat, sok időt igényel, mivel teljes egészében kézimunka. A technikáját ma már csupán 11 csipkevarró ismeri. A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010-ben Szellemi Kulturális Örökség lett, 2014 óta Hungarikum.

Az első halasi csipkével díszített ruhakollekciót 2021. június 25-én mutatták be Kiskunhalason. Tervezője, Hrivnák Tünde, kollekciójának a BY ME Miracle (Nekem Csoda) nevet adta. A képen a kollekció egyik ruháját láthatjuk. (Kép innen)

Az első magyar opera-videoklip 2017. július 17-én jelent meg a Youtube-on. A felvételen Geminiano Giacomelli Sposa non mi conosci című áriája hallható, ezt Antonio Vivaldi is felhasználta egyik operájában, a Bajazetben. A klip ötlete az áriát eléneklő Banai Sára lírai mezzoszoprántól, valamint Kovács-Ender Krisztián rendezőtől származik. Banai Sára elárulta, a céljuk az volt, hogy népszerűsítsék az opera műfaját, megszólítva a hétköznapi embereket, illetve mutatni egy olyan irányt, ami hazánkban kevésbé megszokott. Az első opera-videoklip létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap mellett több támogató is segítette, például Marvin Nonis divattervező és a Pintér Galéria.

Az első magyar opera-videoklip 2017. július 17-én jelent meg a Youtube-on. A képen az áriát éneklő Banai Sára lírai mezzoszoprán látható. (Kép innen)

Az első Guinness Rekordok Könyvét 1955-ben adták ki. A könyv ötlete a Guinness Sörfőzde igazgatójától, Sir Hugh Beavertől származott. Egy 1951-es vadászaton vitába keveredett társaival, nem tudták eldönteni, hogy melyik a leggyorsabb európai vadmadár, az aranylile vagy a skótfajd. Beavert úgy vélte, rendkívül hasznos lenne, ha létezne egy olyan könyv, amiben a legjobb teljesítmények szerepelnek. Az írással két egyetemi barátját, Norris és Ross McWhirtert bízta meg, akik egy londoni tény- és adatfeltáró ügynökséget vezettek. A 198 oldalas, keménykötésű gyűjteményt, 1955. augusztus 27-étől kezdték el árusítani a boltok Angliában és karácsonyra már a brit bestseller lista élére került. A fokozódó érdeklődésre tekintettel, a könyvet ezután minden évben kiadták, újabb és újabb rekordokkal. A Guinness Rekordok Könyve ma már az egész világon ismertté vált, több mint 100 millió példány kelt el belőle, 100 országban és 37 nyelven.

Az első Guiness Rekordok Könyvét 1955. augusztus 27-én adták ki Angliában, karácsonyra már a brit bestseller lista élére került. A kép bal oldalán az ötletgazda Sir Hugh Beaver (1890-1967), a jobb oldalán a könyv írói, Norris (1925-2004) és Ross McWhirter (1925-1975) láthatóak. (Kép innen)

Az első filmet, amiben egy kutya volt a főszereplő, 1905-ben mutatták be. A Rover megmentette (Rescued by Rover) című 6 perces angol némafilm egy gyermekrablás történetét meséli el, röviden és egyszerűen. Egy koldusasszony elrabol egy kisgyereket, a kétségbeesett család kutyája Rover, némi kutatás után rátalál, majd odavezeti a családfőt, aki végül megmenti az apróságot. A filmet Cecil Hepworth rendezte, a forgatókönyvet felesége, Margaret Hepworth írta, az elrabolt gyereket, a kislányuk Barbara Hepworth alakította, valamint Rover szerepét az ő skót juhász kutyájuk, Blair játszotta. A Rover megmentette hatalmas sikert aratott, olyan sokan voltak rá kíváncsiak, hogy a negatívok elhasználódtak és kétszer is újra kellett forgatni a filmet. A négylábú főszereplő is nagyon népszerű lett, ezután sok kutyatulajdonos adta a Rover nevet kedvencének. Blair ezután még több filmben is játszott. 1912-ben pusztult el 14 évesen.

Az első filmet, amiben egy kutya volt a főszereplő, 1905-ben mutatták be és Rover megmentette volt a címe. A képen a rendező, Cecil Hepworth kutyája, Blair és a kislánya, Barbara látható. (Kép innen)

A Budapesti Állatkert első zsiráfja, Margareth, 1868-ban került hazánkba, Erzsébet királynénak köszönhetően. Sissi 1867-ben meglátogatta az állatkertet, Xántus János igazgató vezette körbe. Xántus arra kérte a királynét, hogy szerezzen neki egy zsiráfot a Schönbrunni Állatkertből, mivel abban az intézményben három is élt akkoriban. Sissi beszélt Ferenc Józseffel, aki az állatkertnek ajándékozta az egyik zsiráfot. A tízéves Margareth 1868. május 15-én lett a Budapesti Állatkert lakója, néhány nappal később, május 19-én, már a látogatók is megnézhették. Mivel az állat vemhesen érkezett, 1868. augusztus 18-án egy zsiráfborjút hozott a világra. Ez nagyon ritka és különleges eseménynek számított, mivel a kis jövevény volt a negyedik a világon, aki állatkertben született. A zsiráfborjú azonban nem volt hosszú életű, beteg lett és három hónap múlva meghalt. Testét kitömték és a Nemzeti Múzeumban állították ki. Margareth még tíz évig élt az állatkertben, 1878-ban pusztult el.

A Budapesti Állatkert első zsiráfja, Margareth, 1868-ban került a magyar fővárosba. Margareth nem sokkal később egy borjat szült, így kis jövevény volt a negyedik a világon, aki állatkertben született.  (Kép innen)

A világ első női filmrendezője, Alice Guy-Blaché, 1873. július 1-én született Párizsban. Miután könyvkereskedő édesapja 1891-ben meghalt és édesanyja sem tudta megtartani az állását, Alice egy lakkgyárban kezdett el dolgozni, mint gépírónő. 1894-ben egy kameragyártó cégnél helyezkedett el, amely 1895-ben filmstúdióvá alakult Gaumont et Cie néven. Alice Guy-Blaché ekkor ismerkedett meg a filmkészítéssel. 1896-ban megszületett első filmje a Káposztatündér (La Fée aux Choux), melyben egy hölgy kisbabákat vett ki a káposztalevelek közül. Alice 1896 és 1906 között rendezett a stúdiónál, ezek közül legjelentősebb produkciója az 1906-os Krisztus élete (La Vie du Christ)  volt, mely bibliai jelenetekből állt és 300 statiszta szerepelt benne. 1907-ben hozzáment feleségül munkatársához, Herbert Blachéhoz, akivel New Yorkba költözött, majd 1910-ben megalapították a The Solax Company-t. Alice munkáját továbbra is a változatosság jellemezte, vígjátékokat, kalandfilmeket, drámákat alkotott. Férjével azonban megromlott a kapcsolata és 1922-ben elvált tőle, ami karrierje végét is jelentette. A rendezőnő két gyermekével visszatért Franciaországba és soha többé nem készített filmeket. 1953-ban nagy megtiszteltetés érte, munkásságáért megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjét. Alice Guy-Blaché 1968. március 24-én hunyt el, 94 évesen.

A világ első női filmrendezője, Alice Guy-Blaché (1873-1968), első filmjét, a Káposztatündért, 1896-ban készítette. Miután férjhez ment Amerikában folytatta a rendezést, karrierjének 1922-es válása vetett véget. (Kép innen)