Az első magyar televíziós sorozat, A Tenkes kapitánya, 1963-ban készült és 1964-ben mutatta be a Magyar Televízió. A 13 részes fekete-fehér sorozatot Fejér Tamás rendezte, zenéjét Vujicsics Tihamér szerezte. A Tenkes kapitánya a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik a siklósi vár környékén. Központi alakja Eke Máté, akit Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros azzal bízza meg, hogy vegye fel a harcot a labancok ellen. A tévésorozatban a kor legnagyobb színészei, például Pécsi Ildikó, Basilides Zoltán, Ungváry László, Szabó Gyula, Tordy Géza, Krencsey Marianne játszottak, Eke Mátét Zenthe Ferenc alakította. A sorozat óriási sikert aratott, 1964-ben még Tenkes Presszó és Tenkes Csárda is nyílt Siklóson, ahol Tenkes gulyást ehetett az oda betérő. A kétrészes mozifilm változatát 1965. június 10-én mutatták be, de készült belőle ifjúsági regény is Örsi Ferenc, A Tenkes kapitánya forgatókönyvírójának köszönhetően.

Az első magyar televíziós sorozatot, A Tenkes kapitányát 1964-ben mutatta be a Magyar Televízió. A képen a főszerepet játszó Zenthe Ferenc (1920-2006) látható. (Kép innen)

A világ első testépítő versenyét a londoni Royal Albert Hallban rendezték 1901-ben. A versenyen három ember zsűrizett: Sir Charles Lawes szobrász, a Sherlock Holmes regények szerzője, Sir Arthur Conan Doyle, illetve a modern testépítés atyja, az esemény szervezője, Eugen Sandow. Sandow úgy vélte, hogy a testépítés célja, az ókori szépségideál elérése, ezért a versenyzőknek a régi görög szobrokhoz hasonló pózokban kellett megmutatniuk izmaikat. A verseny első három helyezettje egy Eugen Sandow-t ábrázoló arany, ezüst és bronz szoborral lett gazdagabb, melyet Frederick Pomeroy készített. A győztes a William R. Murray lett, D. Cooper volt a második, harmadikként A. C. Smythe végzett. A Sandow szobor bronz változata a későbbi versenyek során is fontos szerepet játszott, ilyen trófea járt az 1950-es a Mr. Universe első helyezettjének, Steve Reeves-nek, valamint 1977-től kezdve a Mr. Olympia győzteseinek.

A világ első testépítő versenyét a londoni Royal Albert Hallban rendezték 1901-ben. Az eseményt a modern testépítés atyja, Eugen Sandow szervezte, aki egy saját magát ábrázoló arany, ezüst és bronz szoborral jutalmazta az első három helyezettet. A képen balra a győztes, William R. Murray, mellette Eugen Sandow, tőle jobbra pedig D. Cooper és A. C. Smythe látható. (Kép innen)

Az első magyar televíziós vetélkedőt 1958. június 17-én közvetítette a Magyar Televízió, a Fővárosi Operettszínházból. A Csak könyvsorsjeggyel! című műsor az Állami Könyvterjesztő Vállalattal közösen készült. A három óráig tartó vetélkedőt Horváth Tivadar vezette, a rendező Bednai Nándor volt. Annak érdekében, hogy a nézők jól szórakozzanak több hírességet is meghívtak, például Ascher Oszkár, Rátonyi Róbert, Kabos László, Feleki Kamill, Kiss Manyi, Lórán Lenke és Tompa Sándor is ott volt a fellépők között. A vetélkedő győztese, az akkor még főiskolás Antal Imre lett, aki jutalmul egy 5500 Ft értékű Orion AT 501-es televízió készüléket kapott.

Az első magyar televíziós vetélkedőt 1958. június 17-én közvetítette a Magyar Televízió, a Fővárosi Operettszínházból. A Csak könyvsorsjeggyel! című vetélkedőt Antal Imre nyerte meg, akinek a jutalma egy Orion AT 501-es televízió készülék volt. (Kép innen)

Az első kísérleti atomrobbantást az USA hajtotta végre, az új-mexikói White Sands bázison, 1945. július 16-án. A Trinity-teszt során egy 20 kilotonnás implóziós plutóniumbombát robbantottak fel. A bomba a The gadget (A szerkentyű) kódnevet kapta, mivel tartottak a kémkedéstől és nem akarták, hogy lelepleződjön a projekt. A robbanás során a gombafelhő 12 km magasba jutott, a lökéshullámot még 160 kilométerre is érezni lehetett. A The gadget egy 3 méter mély és 330 méter széles krátert hagyott maga után. Az eseményt a tudósok és a magas rangú katonatisztek egy 16 kilométerre lévő bunkerből nézték végig, a többi megfigyelő pedig 30 kilométer távolságra tartózkodott. A robbanásról több fotó is készült, a fekete-fehér felvételek mellett színes fényképek is születtek, Jack W. Aeby technikus, amatőr fotósnak köszönhetően. A Trinity-teszt után néhány héttel, az USA élesben is bevetette az atombombát, augusztus 6-án Hirosima és augusztus 9-én Nagaszaki ellen. A két támadás több mint 200 ezer ember halálát okozta. Az első kísérleti atomrobbantás helyszínét (Trinity Site) nemzeti emlékhellyé nyilvánították, évente kétszer látogatható.

Az első kísérleti atomrobbantást az USA hajtotta végre, az új-mexikói White Sands bázison, 1945. július 16-án. A képen Jack W. Aeby fénykép felvétele látható, melyet színesben sikerült megörökítenie.  (Kép innen)

Az első magyar gyermekkönyvet, a Flóri könyvét, Bezerédj Amália írta, az 1834-ben született kislányának, Flórának. A nemesi származású hölgyet, távoli rokona, Bezerédj István reformkori politikus vette feleségül. Mindkettőjük számára fontos volt a gyermeknevelés és a gyermekek sorsa, ezért 1836-ban a Tolna megyei birtokukon, Hidján, megalapították az első falusi kisdedóvót. Ide járt kislányuk is. A Flóri könyve verseket, mondókákat, dalokat, intelmeket, játékokat tartalmazott, melyekkel Flórát, valamint a többi gyermeket szórakoztatta Amália. Bezerédj Amália azonban nem sokkal később megbetegedett és 1837. szeptember 21-én elhunyt tüdőbajban. A Flóri könyve Bezerédj Istvánnak köszönhetően 1840-ben jelent meg először nyomtatásban és 1926-ig még 16 kiadást ért meg. Közel 100 évig volt kereskedelmi forgalomban, így sok gyereknek okozott örömöt. Benedek Elek is kedvelte és saját bevallása szerint a Flóri könyve meghatározó szerepet játszott abban, hogy megszülessenek a gyerekeknek szánt művei.

Az első magyar gyermekkönyvet, a Flóri könyvét, Bezerédj Amália (1804-1837) írta, az 1834-ben született kislányának, Flórának. A mű Amália halála után, 1840-ben jelent meg először nyomtatásban. (Kép innen)

Az Óbudai Hajógyárban készült első gőzhajót, az Árpádot, 1836. október 18-án bocsátották vízre. Érdekesség, hogy ekkor hangzott el először a nyilvánosság előtt a Himnusz. Az Árpád terveit Széchenyi István vásárolta angliai útja során. A 14 méter széles, 56 méter hosszú hajó törzse fából volt és összesen 400 utast tudott szállítani. Rendkívül modern és gyors járműnek számított a maga korában, a Boulton & Watt típusú, 320 lóerős teljesítményre képes angol főgépének köszönhetően, a Budapest-Pozsony távot 24 óra alatt tette meg. Az Árpád eleinte Pest és az al-dunai Drenkova között közlekedett, majd Bécs és Pest között szállította rendszeresen az utasokat. A hajó az évtizedek alatt több átalakításon is átesett, 1852-ben a kazánt, 1872-ben a főgépet cserélték ki. A hajó ma már nem létezik, az első világháború alatt megsemmisült, csak a makettjét lehet megtekinteni a Közlekedési Múzeumban.

Az Óbudai Hajógyárban készült első gőzhajót, az Árpádot, 1836. október 18-án bocsátották vízre. Rendkívül modern és gyors járműnek számított, a Budapest-Pozsony távot 24 óra alatt tette meg. (Kép innen)

Az első magyar Grand Prix-t 1936. június 21-én rendezték Budapesten, a Népligetben. Az autóverseny-sorozat hazai állomásán a pálya 5 kilométer hosszú volt, 50 kört kellett megtenni. A verseny, melyet a Királyi Magyar Automobil Club szervezett, hatalmas érdeklődést váltott ki, több mint 100 ezer néző szurkolt a helyszínen, még Horthy Miklós kormányzó is kilátogatott. 11 versenyző állt rajthoz, köztük a magyar Hartmann László is, aki egy Maseratit vezetett és hetedikként ért célba. Az olasz Tazio Nuvolari lett a győztes, egy Alfa Romeóval futott be elsőként, 10 ezer pengővel lett gazdagabb. A többi versenyző jó teljesítményét is honorálták, a második helyezett 6 ezer, a harmadik helyezett 3 ezer pengőt kapott. A magyar Grand Prix sikeresnek tűnt, de anyagi szempontból megbukott. A verseny után még hónapokig nyomoztak és az derült ki, hogy sokkal többen jutottak be a rendezvényre, mint ahány jegy elkelt. Egyes források szerint, a 100 ezer pengős veszteség oka, hogy számos jegyet meghamisítottak. Ezután még sokáig kellett várni, hogy Magyarország újra részese legyen egy nagyobb volumenű autóverseny-sorozatnak. Az első Forma-1-es Magyar Nagydíjra, 50 évvel később, 1986-ban került sor a Hungaroringen.

Az első magyar Grand Prix-t 1936. június 21-én rendezték Budapesten, a Népligetben. 11 versenyző állt rajthoz, köztük a magyar Hartmann László is, aki egy Maseratit vezetett és hetedikként ért célba. (Kép innen)

Az első pillanatragasztót Dr. Harry Coover, amerikai vegyész találta fel. Coover, 1942-ben, az amerikai hadsereg megbízásából olyan anyagot próbált létrehozni, amiből strapabíró irányzékot lehet gyártani lőfegyverekhez. Formaldehidből és cián-acetátból cián-akrilátot állított elő, ami túl hamar és erősen hozzáragadt mindenhez, ezért Coover kudarcként élte meg a kísérletet. Harry Coover, amikor 1951-ben az Eastman Kodaknál dolgozott, hőálló műanyagot szeretett volna előállítani repülőgépek pilótafülkéinek az ablakaihoz. Ekkor fedezte fel újra a cián-akrilátot, ami ehhez a projekthez sem volt használható, de Coover ezúttal meglátta a benne rejlő lehetőségeket. Harry Coover pillanatragasztójának első változatát 1958-ban dobta piacra az Eastman Kodak, Eastman 910 néven. Az 1960-as években a Loctite vásárolta meg a ragasztó előállítási jogait, termékét Super Glue-ra keresztelte és továbbfejlesztette. Ennek köszönhetően az 1970-es évekre megjelentek az olcsóbb, hétköznapi, nem csak ipari célokra szánt ragasztók is. Ma már több mint 40 féle változatban gyártanak pillanatragasztókat, így felhasználhatóságuk meglehetősen széleskörű. 2010-ben Barack Obama amerikai elnök, Dr. Harry Coovert Nemzeti Technológiai és Innovációs Éremmel tüntette ki.

Az első pillanatragasztót Dr. Harry Coover, amerikai vegyész találta fel. Először 1942-ben fedezte fel a cián-akrilát nevű vegyületet, de akkor még nem tartotta hasznosnak. 1951-ben újra előállította és ekkor már meglátta a benne rejlő lehetőségeket. A ragasztó első változatát 1958-ban sikerült piacra dobni Eastman 910 néven. (Kép innen)

Az első világi lovagrendet, a Szent György Lovagrendet, Károly Róbert és Boleszló esztergomi érsek alapította Visegrádon, 1326. április 24-én. A rendnek maximum 50 tagja lehetett, évente egy lovagot vehettek fel. A lovagok kötelezettségei közé tartozott a király, a keresztény hit, a gyengék, a szegények védelme, az ünnepségek, ceremóniák biztosítása, valamint a Szent Korona megóvása. A Szent György Lovagrend az évszázadok során háttérbe szorult, de mindvégig megmaradt. 1990-ben történészek és régészek közreműködésével újjáalakult, 1996-ban pedig közhasznú szervezetté nyilvánították. A lovaggá avatást ma is a visegrádi királyi palota lovagtermében végzik. A tagok feladata napjainkban a magyar katonai hagyományok ápolása, a középkori kutatások támogatása, publikálása, a lelki gondozás, az adománygyűjtés és egyéb karitatív tevékenységek.

Az első világi lovagrendet, a Szent György Lovagrendet, Károly Róbert és Boleszló esztergomi érsek alapította Visegrádon, 1326. április 24-én. A képen a Szent György Lovagrend alapító levele látható. (Kép innen)

Az első modern bikinit Louis Réard tervezte. A bikinit egy párizsi divatbemutatón a Casino de Paris táncosnője, Micheline Bernardini mutatta be 1946. július 5-én. Bár az ókori görög és római ábrázolások szerint, már több ezer éve is hordtak hasonló ruhadarabokat a nők, a bikini 20. századi megjelenése nagy meglepetést keltett. Tervezője a fürdőruhát azért a Marshall-szigetekhez tartozó Bikini-atollról nevezte el, mert úgy vélte, olyan hatást vált ki a férfiakból, mint az ott végzett kísérleti atomrobbantások. Louis Réardnak igaza volt, de eleinte több országoknak is erkölcsi aggályai voltak és tiltották a viseletét. Az áttörést az 1957-es And God Created Woman című film jelentette, melyben Brigitte Bardot bikinit viselt. A fürdőruha egyre népszerűbb lett, hamarosan a popkultúra részévé vált. A híres színésznők is szívesen felvették, például Ava Gardner, Marilyn Monroe és Elizabeth Taylor. Amikor Louis Réard 1984-ben meghalt, az Egyesült Államokban az eladott fürdőruhák 20 százaléka már bikini volt.

Az első modern bikinit Louis Réard (1897-1984) tervezte. A bikinit egy párizsi divatbemutatón a Casino de Paris táncosnője, Micheline Bernardini (1927-) mutatta be 1946. július 5-én. (Kép innen)