Az első európai szépségkirálynő, Simon Böske, magyar volt, Keszthelyen született 1909. február 15-én. Böske karrierje 16 évesen indult, 1925-ben ő lett a Keszthelyi Korzó Szépe, majd Siófokon a Balaton Tündére. Miután első helyezést ért el a Miss Hungary (akkori Miss Hungária) versenyen, egy hónappal később, 1929. február 8-án, még nagyobb sikert aratott, Párizsban elnyerte a Miss Európa címet. Simon Böske óriási népszerűségre tett szert, gratulált neki a francia köztársasági elnök, a monacói herceg, valamint több reklám és filmszerepet is felkínáltak neki. Bár Európa szépe számos ajánlatot kapott, ő mégsem élt a lehetőségeivel. Simon Böske nem sokkal később férjhez ment Brammer Pál budapesti textil-nagykereskedő és posztógyároshoz, de mivel a kapcsolatuk nem volt boldog, hamar véget ért a házasságuk. A válás után Jób Dániel, a Vígszínház művészeti igazgatója felesége lett. A második világháború idején, Böske férjével együtt túlélte a holokausztot, de szülei sosem tértek vissza Auschwitzból. Simon Böskét mentálisan és fizikailag is megviselték a vele történtek, egészsége megromlott. Agysorvadása miatt egyre nehezebben tudott járni és beszélni, folyamatos gondozásra szorult. Simon Böske 1970. október 8-án halt meg 61 évesen, a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra.

Az első európai szépségkirálynő, Simon Böske (1909-1970), magyar volt, 1929. február 8-án nyerte el Miss Európa címet. (Kép innen)

Az első női drámaíró, Gandersheimi Hrotsvitha, 935 körül született Szászországban, szász nemesi családban. Hrotsvitha apáca lett, a Gandersheimi Apátságban élt, mely akkoriban kulturális és oktatási központnak számított. Hrotsvitha fontos kapcsolatokra tett szert az apátság falai közt, együtt tanult I. Ottó német-római császár húgával és Madarász Henrik leányával. Verses legendáit, misztériumjátékait, I. és II. Ottóhoz írt verseit, valamint a saját korának eseményeit feldolgozó, Primordia Coenobii Gandershemensis című művét, latin nyelven írta. Hrotsvitha sokat merített a pogány római szerzők színdarabjaiból és ezeket erkölcsi témájú drámákká változtatta. Műveiben olyan nőkről írt, akik saját útjukat követték és nem féltek kiállni az igazukért. Gandersheimi Hrotsvitha haláláról nincsenek pontos információk, valószínűleg 973 körül hunyt el, más források szerint 1002-ben.

Az első női drámaíró, Gandersheimi Hrotsvitha, a Gandersheimi Apátságban volt apáca, műveiben a nőket helyezte előtérbe. (Kép innen)

Az első ismert csillagközi objektumot, Rob Weryk, a Hawaii Csillagászati Intézet Egyetemének munkatársa fedezte fel, 2017. október 19-én. A csillagász, a maui csillagvizsgáló Pan-STARRS távcsöve segítségével talált rá a körülbelül 400 méter hosszú, 40 méter széles, szivar alakú, ʻOumuamua nevű objektumra. Az ʻOumuamua nagy fejtörést okozott a kutatóknak, szokatlan pályája, formája és gyors sebessége miatt. Eleinte üstökösnek vélték, majd úgy gondolták, hogy aszteroida, végül arra jutottak, hogy valószínűleg egy másik naprendszer Pluto-szerű bolygójának egy nagyobb darabja. Az objektum az UFO-hívők fantáziáját is megmozgatta, szerintük az ʻOumuamua egy földönkívüli civilizáció űrhajója. Az igazság azonban, lehet, hogy sosem fog kiderülni, mivel az objektum 2020-ban elhagyta a Naprendszerünket és már nem tudják megfigyelni. Éppen ezért felmerült annak lehetősége is, hogy 2028-ban egy űrszondát küldjenek az ʻOumuamua után, de ez eléggé költséges és időigényes lenne, mert a szerkezet csak 26 évvel később, 2054 körül érné el a célját.

Az első ismert csillagközi objektumot, mely az ʻOumuamua nevet kapta, Rob Weryk (1981-), a Hawaii Csillagászati Intézet Egyetemének munkatársa fedezte fel, 2017. október 19-én. A képen az ʻOumuamua feltételezett, művészi ábrázolása látható. (Kép innen)

Az első nyomtatott, magyar nyelvű orvosi könyvet Pápai Páriz Ferenc írta, a Pax corporis (A test békéje) 1690-ben jelent meg Kolozsváron. A mű „házicselédes gazdáknak s gazdaasszonyoknak s az ügyefogyott szegényeknek” íródott, vagyis a szerzője elsősorban a hétköznapi embereknek szánta. Pápai, könyvében - mely 70 fejezetes volt - leginkább életmód és étkezési tanácsokat adott az olvasóknak. Közel száz féle betegségről számolt be és javasolt rá gyógymódot, gyógynövényekkel, házi orvosságokkal. A könyv ezen kívül a megelőzésről is említést tett, fontosnak tartva a személyi és közösségi higiénia betartását. A Pax corporis rendkívül népszerűvé vált, összesen 12-szer adták ki 1690 és 1774-között.

Az első nyomtatott, magyar nyelvű orvosi könyvet Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) írta, a Pax corporis (A test békéje) 1690-ben jelent meg Kolozsváron. (Kép innen)

Az első kórházalapú mentőszervezetet Cincinnatiban alapították 1865-ben. Célja az volt, hogy mihamarabb eljuttassa a betegeket a Cincinnati Kereskedelmi Kórházba. A szállítás lovaskocsikkal történt, melyeket mentéstechnikai eszközökkel, többek között fájdalomcsillapítókkal, gyomorszívókkal, rögzítő sínekkel szereltek fel. Nem sokkal később már két főállású orvos látta el a feladatokat, 1869-től pedig mentőápolói képzést indítottak a lakosság körében. 1870-ben 1500 alkalommal kérték a segítségüket, 1890-ben pedig már több mint 4000 riasztásuk volt. New York 1867-ben követte Cincinnati példáját, majd ugyanebben az évben Londonban is megjelent az első mentőszervezet. Hazánkban – Európában másodikként - 1887. május 10-én alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME), Dr. Kresz Géza vezetésével.

Az első kórházalapú mentőszervezetet Cincinnatiban alapították 1865-ben. A betegeket lovaskocsikkal szállították a Cincinnati Kereskedelmi Kórházba. (Kép innen)

Az első ismert budapesti éjszakai felvételt, Jelfy Gyula fotográfus készítette, 1903. május 13-án. Ezen a napon zajlott az első magyar utazási iroda, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. (az IBUSZ jogelődje) által szervezett Duna-ünnepély. A képen látható Duna part, a hajók és a kivilágított Várhegy több ezer látogatót vonzott az eseményre. Jelfy Gyula fényképe a Vasárnapi Újságban jelent meg. A felvétel elkészítése közben több problémával is szembesült, egyrészt nála is jelentkezett az éjszakai fotósoknál gyakran megjelenő fényudvar, másrészt technikai okokból nem látható az eseményen megjelent tömeg. Jelfy Gyula tevékenysége úttörőnek számított, hiszen csak évtizedekkel később az 1920-as és 1930-as években vált divattá az esti fényképezés a fotósok körében, a nagyvárosok javuló világításának és terjedő neonreklámjainak köszönhetően.

Az első ismert budapesti éjszakai felvételt, Jelfy Gyula (1863-1945) fotográfus készítette, 1903. május 13-án. (Kép innen)

Az első magyar hárfa reklám 1837. március 12-én jelent meg, a Honművész nevű újság 163. oldalán. A hirdetés, Franz Brunner osztrák gitár és hárfakészítő mester által alkotott duplapedálos hárfákról számolt be, melyeket Bécsben, a Laimgrube 82. szám alatt lehetett megvásárolni. A Honművész egy szépirodalmi, művészeti és divatlap volt, ami sokrétűen tájékoztatta az olvasóit. Így fordulhatott elő, hogy a reklámmal egy angliai tojás fogyasztásról és egy francia léghajóról szóló írás között találkozhatott a korabeli olvasó. A HarpPost hárfablog szerint a hangszer népszerűsítése azért figyelemréméltó, mert az 1810-ben szabadalmaztatott duplapedálos hárfa, csupán az 1820-as években kezdett el terjedni Európában. Ez arra enged következtetni, hogy hazánkban viszonylag hamar divattá vált a nemesi és polgári családokban a hárfa használata.

Az első magyar hárfa reklám 1837. március 12-én jelent meg, a Honművész nevű újság 163. oldalán, egy angliai tojás fogyasztásról és egy francia léghajóról szóló írás között. (Kép innen)

Az első képregényt Rodolphe Töpffer, svájci tanár és karikaturista alkotta 1827-ben. Töpffer Genfben irodalomtanárként kereste kenyerét és bentlakásos fiúiskolát vezetett. Szabadidejében tanítványait karikatúrákkal szórakoztatta, ezeket összegyűjtötte és könyvet készített belőlük. Így született az első képregény, a Les Amours de Monsieur Vieux-Bois (Monsieur Vieux Bois szerelmei). A 30 oldalas mű 158 képmezőt tartalmazott, a képekhez szöveget írt, de nem használt szövegbuborékot. Töpffer első képregényének 40 oldalasra bővített változatát, tíz évvel később, 1837-ben adta ki Johann Wolfgang von Goethe javaslatára. Töpffer képregénye nagy sikert aratott Európában, néhány évvel később, 1842-ben, az Egyesült Államokban is megjelent, The Adventures of Obadiah Oldbuck címmel. Rodolphe Töpffer ezen kívül még hat képregényt írt, melyeket különféle újságokban olvashattak az újdonsült műfaj kedvelői. Töpffer egészségi állapota azonban rosszra fordult, ezért 1845 márciusában felhagyott a tanítással és visszavonult. Az orvosok súlyos májbetegséget állapítottak meg nála, különféle terápiákkal próbálták gyógyítani, de már nem tudtak rajta segíteni. Rodolphe Töpffer 1846. június 8-án hunyt el, 47 évesen.

Az első képregényt Rodolphe Töpffer (1799-1846), svájci tanár és karikaturista alkotta 1827-ben. A képen alul a képregényből láthatunk egy részletet, felül színesben, az Egyesült Államokban kiadott változatot olvashatjuk. (Kép innen)

Az első magyar nyilvános könyvtárat, a Pécsi Püspöki Könyvtárat, Klimo György pécsi püspök alapította, 1774. tavaszán. A püspök 1754-ben határozta el, hogy újjászervezi az 1367 és 1390 között működő Pécsi Egyetemet és létrehozza annak könyvtárát. Klimo papírmalmot és nyomdát létesített, a könyvek gyűjtéséhez és kategorizálásához pedig tudós papoktól kért segítséget. A püspöki palota bővítése után külön épületszárny adott otthont a teológiai, jogtudományi, orvostudományi, természettudományi, bölcsészettudományi köteteknek és a kéziratos munkáknak. Bár Klimo Györgynek egyetemet nem sikerült alapítania, de a könyvtára közel 15 ezres gyűjteménnyel rendelkezett. A könyveket az olvasók ingyen kölcsönözhették, az intézmény általában szerdán és pénteken volt nyitva a pécsi polgárok számára, a többi napon leginkább a papi szeminárium tagjai vehették igénybe a szolgáltatásokat. Egészen a 20. századig kellett várni, hogy Klimo György álma megvalósulhasson, bibliotékája 1923-ban egyetemi könyvtár lett, miután a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsre költöztették. A Klimo Könyvtár jelenleg a Pécsi Egyetemi Könyvtár muzeális különgyűjteménye, körülbelül 35 ezer, nagyrészt latin nyelvű kötettel rendelkezik, köztük számos kézírásos kódex és ősnyomtatvány is megtalálható.

Az első magyar nyilvános könyvtárat, a Pécsi Püspöki Könyvtárat, Klimo György (1710-1777) pécsi püspök alapította 1774. tavaszán. (Kép innen)

Az első magyar mozgólépcsőt 1931-ben adták át a budapesti Corvin Áruházban. A mozgólépcső – melyet a Wertheim F. és Társa nevű cég készített - nagy szenzációt keltett a vásárlók körében. Sokan használták, hiszen a  Corvin olyan dinamikusan fejlődött, hogy nyitása után öt évvel már 52 osztálya volt. A mozgólépcső egy irányba közlekedett, csak felfelé lehetett vele haladni. 1944-ben, a harcok során az áruház épülete kiégett, a mozgólépcső működésképtelenné vált, csak 24 évvel később, 1968-ban indult újra. Egészen 1996-ig működött, ekkor ugyanis a Corvin Áruház épülete egy komolyabb belső átalakításon esett át, a mozgólépcsőt lebontották és helyette újakat építettek.

Az első magyar mozgólépcsőt 1931-ben adták át a budapesti Corvin Áruházban. (Kép innen)