Az első budapesti gyorsbüfét, az Ilkovicsot, Ilkovics Izodor nyitotta meg 1925-ben. A tulajdonos, a családja segítségével működtette az éttermet, a Berlini (ma Nyugati) téren, a Teréz körút 62. szám alatt. Mivel a büfé forgalmas helyen állt, Ilkovics Izodor meglátta az ebben rejlő lehetőséget. Legfőbb célja az volt, hogy gyorsan és olcsón jussanak ételhez az emberek, ennek köszönhetően a hely akár 4-5000 vendéget is ki tudott szolgálni naponta. Az Ilkovics önellátó volt, Izodor saját konzervüzemet, borászatot, mosodát üzemeltetett, a konyhai alapanyagokat veje birtokáról szerezte be. A bableves 12, gulyásleves 24 fillérbe került, főzelékeket 20 fillérért lehetett kapni. A kínálatból az alkohol sem maradhatott ki, sörből körülbelül 6 hektoliter, pálinkából 100-150 liter is elfogyott naponta. 1937-ben Ilkovics Izodor zsidó származása miatt elhagyta az országot, Izraelbe emigrált. Ezután a Szőlőskert Szövetkezet, majd Izodor öccse, Ilkovics Miksa üzemeltette az Ilkovicsot, melyet 1949-ben államosítottak és Népbüfé lett a neve. A Népbüfé 1961-ben szűnt meg a tér átalakítása miatt, az épületet lebontották, helyére később a Skála Metró épült.

Az első budapesti gyorsbüfét, az Ilkovicsot, Ilkovics Izodor (1889-1949) nyitotta meg 1925-ben, a Berlini (ma Nyugati) téren, a Teréz körút 62. szám alatt. (Kép innen)

Az első húsvéti csokitojást a JS Fry & Sons csokoládé gyártó cég készítette Angliában, 1873-ban. Mivel ekkor már egy ideje, a színesre festett tyúktojás része volt a húsvétnak, JS Fry & Sons úgy döntött, hogy teremt egy ehhez hasonló hagyományt. A Fry’s tojásai keserű csokoládéból készültek és tömörek voltak. Hamarosan mások is elkezdték követni a cég példáját, a csokitojás pedig folyamatos változásokon esett át. 1875-ben a Cadbury egy továbbfejlesztett változattal állt elő, a vállalat előre megalkotott formákban gyártotta a csokitojásait. 1905-től megjelent a tejcsokoládéból készült tojás, nem sokkal később pedig már élénk színű fóliába csomagolták a terméket. A húsvéti csokitojás egyre népszerűbb lett és ma már sokak kedvence. Napjainkban több mint 800 millió darab fogy belőle évente.

Az első húsvéti csokitojást a JS Fry & Sons csokoládé gyártó cég készítette Angliában, 1873-ban. (Kép innen)

Az első niceai zsinatot I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben. Ez volt az első egyetemes találkozás a keresztény egyház püspökei számára. A zsinat egyik fontos eredménye, hogy lezárták a trinitariusok és az arianusok közti vitát. Eldöntötték, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egyenlő a Szentháromságban és elvetették az arianusok azt a nézetét, hogy a Fiú nem egylényegű az Atyával, mert sokan úgy vélték, hogy ezzel tagadnák Jézus isteni mivoltát. Ezen kívül arról is határoztak, hogy az egyház tagjai a húsvétot, a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap ünnepeljék. Az időpont meghatározására azonban nem jelöltek ki módszert, így máshogy számolta ki a húsvét napját az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész. Bár a katolikus egyház 1581-ben egy kánonban rögzítette a húsvét napjának idejét, ez az ortodox egyházaknál a mai napig eltérő, mivel ők még mindig a Julianus-naptárt követik.

Az első niceai zsinatot I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben. (Kép innen)

Az első ismert európai írott szöveg, egy késő bronzkori görög agyagtáblán szerepel, melyre 2010. nyarán talált rá az iklániai ásatások során, az Athéni Régészeti Társaság és a St. Louis-i Missouri Egyetem. A régi település egyik olajfaültetvényén felfedezett táblára, a mükénéi civilizáció egyik írnoka véste rá a szöveget, lineáris B típusú szótagírással, valamikor Kr. e. 1450 és 1350 között. A 2,5 centiméter magas, 4 cm széles töredéken egy gyártással kapcsolatos ige olvasható, a hátoldalán számok láthatóak. A mükénéiek, az ilyen típusú írást, az uralkodó osztályt érintő gazdasági témák rögzítésére használták, de mivel ezek csupán egyetlen pénzügyi évre vonatkoztak, a táblák nem voltak tartósak, csak megszárították azokat a napon. Az ásatás vezetője, Michael Cosmopoulos professzor szerint, a tábla annak köszönhetően maradhatott meg az utókornak, hogy valaki kidobta és elégette a szeméttel együtt, a tűz hatására pedig megkeményedett az anyag.

Az első ismert európai írott szöveg, egy késő bronzkori görög agyagtáblán szerepel, melyre 2010. nyarán találtak rá a kutatók, az iklániai ásatások során. A képen a táblatöredék elülső és hátsó oldala látható. (Kép innen)

Az első ismert térképet, melyen Amerika neve szerepel, Martin Waldseemüller német kozmográfus készítette, 1507-ben. A térkép megalkotása idején Waldseemüller, a Lotaringiához tartozó Saint-Dié-des-Vosges-ben levő gimnázium rektoraként, egy kartográfus csoport tagja volt, mely spanyol és portugál felfedezők beszámolóit dolgozta föl. Waldseemüller a térképhez kapcsolódó, Cosmographiae Introductio című könyvében említést tett arról, hogy az új kontinenst Amerigo Vespucci olasz felfedezőről nevezte el, így alkotása „Amerika keresztlevelének” is tekinthető. A térképből 1000 darab készült, de csupán egyetlen példány maradt belőle, mely Johannes Schöner német csillagász, majd a Waldburg-Wolfegg hercegi család tulajdonába került. Hosszú időre feledésbe merült és csak 1901-ben került elő Württembergben, amikor Joseph Fischer jezsuita kartográfus kutatása során véletlenül rátalált, a Waldburg-Wolfegg herceg wolfeggi kastélyának könyvtárában. A térkép 2001-óta az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárának tulajdona, Johannes von Waldburg-Wolfegg hercegtől vették meg 10 millió dollárért. A térkép, mely 2005-ben felkerült az UNESCO A világ emlékezete program listájára, 2007-óta állandóan megtekinthető a Kongresszusi Könyvtárban, egy speciális mikroklímájú vitrinben.

Az első ismert térképet, melyen Amerika neve szerepel, Martin Waldseemüller német kozmográfus készítette, 1507-ben. A képen a világtérkép Amerikát ábrázoló részlete látható. (Kép innen)

Az első szoláriumot, Friedrich Wolf német tudós alkotta meg 1978-ban. Wolf azt kutatta, milyen hatással van az atléták teljesítményére, a mesterségesen előállított UV fény. A vizsgálatok során a tudós azt vette észre, hogy a sportolók lebarnultak. Friedrich Wolf céget alapított New Jersey-ben, WOLFF SYSTEM Corporation néven és elkezdte az első magasnyomású lámpákkal felszerelt szolárium gépek sorozatgyártását. Eleinte az európai piacot célozta meg, majd az 1980-as években az Egyesült Államokban is elterjedt a találmánya. Bár az első gépek működési elve nagyon hasonló a mai eszközökhöz, technológiai szempontból sokat fejlődtek az évtizedek alatt. Ugyanakkor a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség megállapította, hogy túlzott használatuk egészségügyi kockázattal jár, ugyanis bőrrákot okozhatnak. Emiatt számos ország döntött úgy, hogy betiltja a szoláriumokat a 18 éven aluliak számára.

Az első szoláriumot, a képen látható német tudós, Friedrich Wolf alkotta meg 1978-ban. (Kép innen)

Az első olasz divatbemutatóra, 1951. február 12-én került sor Firenzében, a szervező, Giovanni Battista Giorgini saját villájának báltermében. Giorgini célja az olasz divat népszerűsítése volt, az üzletember amerikai újságírókat és vásárlókat hívott meg az otthonába. A bemutatón 10 olasz tervező 18 féle ruhakölteményét ismerhette meg a közönség. Az esemény hatalmas sikert aratott és ennek köszönhető, hogy az olasz divat világhírűvé vált. Az olasz divatbemutatók ezután mindig központi szerepet játszottak és ahhoz is hozzájárultak, hogy felkeltsék az ismert emberek figyelmét a tervezők munkáira. Grace Kelly és Audrey Hepburn előszeretettel hordtak Gucci táskát, de napjaink hírességei, például Christina Aguilera, Elton John, Madonna és Lady Gaga is kedvelik az olasz márkákat.

Az első olasz divatbemutatóra, 1951. február 12-én került sor Firenzében, a szervező, Giovanni Battista Giorgini (1898-1971) saját villájának báltermében. (Kép innen)

Az első működő napvitorlást, az IKAROS nevű (a Nap vagy más fényforrás sugárnyomása segítségével hajtott) űrjárművet, a Japán Űrügynökség bocsátotta fel Tokióból, 2010. május 20-án. Az IKAROS az Akacuki űrszondával egy időben indult útjára, a Vénusz tanulmányozása céljából. Az IKAROS 2010. december 8-án haladt el a Vénusz mellett 80800 kilométerre, majd tovább repült. Az Akacuki azonban, mivel hajtóműve meghibásodott, csak öt évvel később, 2015. december 7-én érte el a bolygót és állt pályára, hogy megfigyelhesse. Az IKAROS teljesítménye 2012-től jelentősen lecsökkent, ezért alvó üzemmódba váltott. Az űrügynökség ezután már csak ritkán tudott kommunikálni a járművel, az utolsó kapcsolatfelvétel 2015-ben történt. A bejövő adatok alapján arra következtettek, hogy az IKAROS 2015. májusában körülbelül 110 millió kilométer távolságra volt a Földtől.

Az első működő napvitorlást, az IKAROS nevű űrjárművet, a Japán Űrügynökség, bocsátotta fel Tokióból, 2010. május 20-án. A képen a napvitorlás művész ábrázolása látható. (Kép innen)

Az első embert, aki átúszta a Balatont, Szekrényessy Kálmánnak hívták. Szekrényessy 1846. július 12-én született Pesten, köznemesi családban. A Nemzeti Zenelde elvégzése után egy ideig orvosi egyetemre járt, majd jogot hallgatott, végül 1866. nyarán katonának állt. Számos helyen megfordult, harcolt például Garibaldi és Don Carlos madridi herceg spanyol seregében is. 1873-ban a katonai szolgálat mellett úszóedzésekbe kezdett, majd nem sokkal később átúszta többek között a Gibraltári-szorost, a Szuezi-csatornát és a Dardanellákat is. 1878-ben otthagyta a katonaságot és visszatért Budapestre, ahol hírlapíróként kereste kenyerét. Szekrényessy Kálmán repertoárjából a Balaton sem maradhatott ki, 1880. augusztus 29-én, a Siófok és Balatonfüred közti 14 kilométeres szakaszt, 6 óra 40 perc alatt tette meg. Az esemény tiszteletére még színdarabot is írt, Miért úszták át a Balatont címmel, melyet aznap este mutattak be Balatonfüreden. Szekrényessy a tavat még háromszor hódította meg, valamint a Dunában is megtett nagyobb távokat. Szekrényessy sokoldalú személyiség volt, az úszáson kívül érdekelte a távevezés és a repülőgép tervezés is. Sportklubokat alapított (például az MTK-t), valamint neki köszönhetően született meg az első magyar sportlap, a Sport. Szekrényessy Kálmán 1923. december 28-án hunyt el, 77 évesen. Szobra Siófokon látható, a hajóállomás mellett, a Rózsakertben.

Az első embert, aki átúszta a Balatont, Szekrényessy Kálmánnak (1846-1923) hívták, a Siófok és Balatonfüred közti 14 kilométeres szakaszt, 6 óra 40 perc alatt tette meg 1880. augusztus 29-én. (Kép innen)

Az első, utcai árusítási engedéllyel rendelkező, magyar bulvárlap, az Esti Újság, 1896. október 13-án jelent meg először. A napilapot Rákosi Jenő (1842-1929) alapította, szerkesztője Barna Izidor (1860-1911) volt. Az Esti Újság a külföldi olcsó lapok, például a Petit Journal, Daily Express, mintája alapján készült, elsősorban a szenzációs hírekre épített. Nem lehetett rá előfizetni, az olvasók a rikkancsoktól tudták megvenni, délután 4-5 óra körül, 1 krajcáros áron. Az újság sokáig nagy érdeklődést váltott ki – 80-100 ezer példány is fogyott belőle naponta – de az 1910-es évekre jelentősen lecsökkent az olvasótábora, mivel túlságosan kormányközelivé vált. Az Esti Újság 1917 szeptemberében szűnt meg, helyét a Déli Újság vette át, mely még másfél évig, 1919. márciusáig volt kapható.

Az első, utcai árusítási engedéllyel rendelkező, magyar bulvárlap, az Esti Újság, 1896. október 13-án jelent meg először. (Kép innen)