Dióhéjban arról, ki vagy mi volt (vagy lesz) az első

Ez az első

Ez az első

Az első magyar természetfilmes

2022. május 13. - Tokár Tamás Zalán

Az első magyar természetfilmes, Homoki Nagy István, 1914. szeptember 2-án született Mezőtúron. Kecskeméten, a piarista gimnáziumban érettségizett, majd Szegeden tanult tovább és szerzett jogi diplomát 1937-ben. Kiskunfélegyházán joggyakornok lett, majd Hódmezővásárhelyen bíróságon dolgozott mint jogász, majd aljegyző és jegyző. A jogi munkája mellett szeretett kijárni a természetbe, amatőr fotóssá és ornitológussá képezte magát. Színvonalas munkáinak köszönhetően hamar felfigyeltek rá, tagja lett a Nemzetközi Fotóművész Szövetségnek, majd 1945-ben kinevezték az Országos Természettudományi Múzeum Sajtó és Fotó Osztályának vezetőjévé. 1949-től fél, majd 1954-től főállásban kezdett el dolgozni a Magyar Híradó és Dokumentumfilm gyárban. Eleinte rövidfilmeket, majd 1951-től egész estés filmeket készített. Sorra kapta az elismeréseket, a Fehér-tó vadvilágáról szóló Vadvízországot (1951) Karlovy Vary-ban, a gemenci vadrezervátum élővilágát bemutató, Gyöngyvirágtól lombhullásig (1952) című filmet Velencében díjazták. Az 1960-as években születtek állatmese-filmjei, például a Hej, csóka (1963), A sasfióka (1963), A barna legényke (1964) és a Pletyka délutánja (1964). Homoki az 1970-es években is aktív maradt, ekkor készült a Plútó és Puck című sorozata, mely egy holló és egy mosómedve kalandjait mutatja be. Homoki Nagy István filmjeivel nagy sikert aratott, megkapta a Kossuth-díjat, az Érdemes Művész díjat és a Munka Érdemérem Arany fokozatát. Homoki Nagy István 1979. december 14-én hunyt el 65 évesen, Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

homoki-nagy.jpg

Az első magyar természetfilmes, Homoki Nagy István (1914-1979), jogásznak tanult, de elhagyta a pályát és a Magyar Híradó és Dokumentumfilm gyárban kapott állást. (Kép innen)

 

Az első magyar postabélyeg

Az első magyar postabélyeget 1871-ben hozta forgalomba a Magyar Posta. Az első nyomású 2 kr bélyeget, réznyomással szerette volna előállítani a Magyar Királyi Államnyomda, de mivel megjelenésének eredetileg kijelölt időpontjára, 1871. januárjára nem érkeztek meg az ehhez szükséges eszközök, úgy döntöttek, hogy a bélyeget ideiglenesen kőnyomással gyártják le. Ennek következtében a Ferenc Józsefet ábrázoló bélyeg foltos lett, ezért a Pöttyös Jóska gúnynevet kapta. A rossz minősége miatt nagy részét megsemmisítették, néhány viszont forgalomba került. Az ilyen és ehhez hasonló különleges bélyegeket tévnyomatnak hívják a gyűjtők és sokba kerülnek, a Pöttyös Jóska értéke jelenleg 1,8 millió Ft.

cultura-belyeg-pottyos-joska-1871.jpg

Az első magyar postabélyeget, mely a Pöttyös Jóska gúnynevet kapta, 1871-ben hozta forgalomba a Magyar Posta. (Kép innen)

Az első 3D nyomtatással készült elektromos autó

Az első 3D nyomtatással készült elektromos autót Michele Anoè, a Local Motors munkatársa tervezte 2014-ben. A Strati nevű járművet, a chicagóban megrendezett Nemzetközi Gyártástechnológiai Kiállításon mutatták be először. A kétüléses, kevesebb mint 50 alkatrészből álló autó megalkotása 44 órát vett igénybe. Futurisztikus kinézete ellenére a maximális sebessége 65 km/h volt. Mivel a cég úgy vélte, hogy a 3D nyomtatott járművekkel sikeres lehet, 2015-ben bemutatta az LM3D Swim autót, majd 2016-ban az Olli elektromos kisbuszt is. A Strati fejlesztését folytatták, de tömeggyártását sosem kezdték el és ez már a jövőben sem fog megtörténni, ugyanis a Local Motors 2022. január 14-én bejelentette, hogy beszünteti minden tevékenységét.

1280px-strati_overall.jpg

Az első 3D nyomtatással készült, Strati nevű elektromos autót Michele Anoè, a Local Motors munkatársa tervezte 2014-ben. (Kép innen)

Az első budapesti útikönyv

Az első budapesti útikönyvet, a Budapest és környékét, Hevesi Lajos magyar újságíró, műkritikus írta 1873-ban, a fővárosi hatóság felkérésére. A hat fejezetből álló mű magyar és német nyelven is megjelent. A könyv részletesen beszámol a mai V. kerületről és annak számos utcájáról Pesti séta címmel, valamint bemutatja a Nemzeti Színházat, az épülő Fővámházat, de említést tesz a főváros történelméről is. A budai séta során végig kalauzol a Lánchídtól Óbudáig és szót ejt néhány fürdőről is. Az utolsó fejezetben a könyv kirándulásokra invitál többek között a Margit-szigetre vagy a budai hegyekbe, de Budapest környéki településeket is ajánl, például Gödöllőt, Fótot, Zsámbékot vagy Visegrádot. A Budapest és környéke című művet napjainkban is a legjobbak között tartják számon, szerkezete és logikai felépítése miatt számos későbbi útikönyvírónak adott ihletet.

124531.jpg

Az első budapesti útikönyvet, a Budapest és környékét, Hevesi Lajos (1843-1910) magyar újságíró, műkritikus írta 1873-ban, a fővárosi hatóság felkérésére. (Kép innen)

Az első Magyar utónévkönyv

Az első Magyar utónévkönyv 1971-ben jelent meg, Ladó János nyelvész szerkesztésében. Mivel az anyakönyvi jogszabálygyűjtemény csupán elvi szabályozást tartalmazott és azelőtt utoljára csak 1948-ban volt a mellékletében utónévjegyzék, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala úgy vélte, hogy szükség van a korszerűsítésre. A Minisztertanács a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetét kérte fel a feladatra, de a gyűjtő és rendezőmunkában külsős munkatársak, például dr. Kovalovszky Miklósné, Rajk Gyula, Marossy Ágnes és Szvierczek Gyula is részt vettek. Ezen kívül sokat segített, hogy dr. Grétsy László 1969. január 4-én, a Magyar Televízió Családi félkör című műsorában felhívást tett közzé, melynek köszönhetően a nézők 1507 levelet küldtek, 35200 névadattal. Az 1971-es Magyar utónévkönyvbe végül 895 női és 932 férfinév (és azok jellemzése) került be ajánlott és elfogadható kategóriában. Az ajánlottak közé a közismertebb, régebbi, az elfogadható szekcióba pedig szokatlanabb, ritkább nevek kerültek. A Magyar utónévkönyv ezután majdnem minden évben megjelent, utoljára 2005-ben adták ki. Mivel napjainkban egyre gyakrabban történnek változások, 2009-től a Nyelvtudományi Intézet havonta frissíti a listát az interneten, 2022. áprilisában 2510 női és 1902 férfinevet tett közzé a honlapján.

lado-janos-biro-agnes-magyar-utonevkonyv-1_n45rj0wd.jpg

Az első Magyar utónévkönyv 1971-ben jelent meg, Ladó János nyelvész szerkesztésében. (Kép innen)

A világ első műanyagmentes boltja

A világ első műanyagmentes boltja, 2018. február 28-án nyílt meg Amszterdamban. Az Ekoplaza áruházlánc részeként működő boltban, több mint 700 műanyagmentes terméket, például joghurtot, müzlit, zöldségeket, gyümölcsöket, csokoládét és rizst árusítanak. A csomagolás komposztálható bioanyagokból és növényi keményítőkből készült, valamint a bolt csak kartont, fémet és üveget használ. Az újítás az Ekoplaza és a Plastic Planet közös környezetvédelmi kampányának köszönhető. Sian Sutherland, a Plastic Planet egyik alapítója elmondta, hogy a műanyag csomagolásnak semmi értelme, hiszen csak rövid ideig használjuk és több száz év, mire lebomlik. Mivel a projekt azóta működőképesnek bizonyult, ma már az Ekoplaza mind a 74 üzletében van műanyagmentes részleg. A környezetszennyezés okozta problémák miatt, egyre több vállalat csatlakozik hasonló kampányokhoz, például a fagyasztott élelmiszereket árusító Iceland vállalta, hogy termékei 2023-ig teljes mértékben műanyagmentesek lesznek.

1526555612876.png

A világ első műanyagmentes boltja, 2018. február 28-án nyílt meg Amszterdamban. (Kép innen)

Az első folyékony hidrogént szállító tankerhajó

A világ első folyékony hidrogént szállító tankerhajóját, 2019. december 11-én bocsátották vízre Japánban. A dízel-elektromos meghajtású, 116 méter hosszú, 19 méter széles, Suiso Frontier nevű járművet, a Kawasaki Heavy Industries gyártotta, abból a célból, hogy üzemanyagot vigyen Ausztráliából Japánba. Mivel a hidrogén speciális tárolást igényel – a 9000 kilométeres út során -256 fokon kell tartani – a hajó csak 2020 végén vált üzemképessé. Ekkor a Harima Works egy 1250 m3-es, dupla falú, vákuum-szigetelésű hidrogéntartályt épített be a tankerbe. A Suiso Frontier 2021. december 24-én indult el Ausztráliába, majd 2022. február 25-én tért vissza onnan az első szállítmánnyal. Japán kevés földterülettel rendelkezik ahhoz, hogy elegendő nap vagy szélerőművet telepítsen, ezért döntött úgy, hogy a közeljövőben inkább hidrogént fog használni alternatív energiaforrásként.

279-1024x577.jpg

A világ első folyékony hidrogént szállító tankerhajóját, a képen látható Suiso Frontiert, 2019. december 11-én bocsátották vízre Japánban. (Kép innen)

Az első, Kenya északi részébe induló európai expedíció

Az első, Kenya északi részébe induló európai expedíciót, Teleki Sámuel magyar felefedező, afrikanista vezette. A főnemesi származású Telekit már fiatal kora óta érdekelték a természettudományok, földrajzot, geológiát, ásványtant és csillagászatot tanult. Az útra jóbarátja, Rudolf hőherceg tanácsára vállalkozott, melyet Teleki Sámuel útitársával, Ludwig von Höhnel osztrák térképész és tengerészhadnaggyal szervezett meg Zanzibár szigetén. Az expedícióra 1887. február 4-én indultak el, 400 emberrel és 17 tonnányi felszereléssel. A 3000 kilométeres út során sok ismeretlen területet sikerült feltérképezni. Teleki volt az első, aki a Kenya-hegyre lépett és elérte a Kilimandzsáró 5310 méter magas hóvonalát, valamint a felfedezések között szerepel a trónörökösről és feleségéről elnevezett Rudolf-tó (ma Turkana-tó) és Stefánia-tó (Chew Bahir-tó), valamint egy vulkán (a Teleki-vulkán) is. Az expedíció sikeresnek bizonyult, Telekiék gazdag növény, állat és néprajzi gyűjteménnyel tértek haza. Teleki Sámuel az útról egy rövid értekezésben számolt be a Time magazinban, társa, Höhnel memoárjában írt az Afrikában történtekről. Teleki Sámuel - aki később még visszatért Afrikába - munkája elismeréseképpen tagja lett a Geográfiai Társaságnak, majd a Magyar Tudományos Akadémiának. Teleki Sámuel 1916. március 10-én hunyt el. Tiszteletére szobrot állítottak, melyet a Magyar Földrajzi Múzeum érdi parkjában lehet megtekinteni.

cultura-teleki-samuel-sator-afrika.jpg

Az első, Kenya északi részébe induló európai expedíciót, a képen látható Teleki Sámuel (1845-1916) magyar felefedező, afrikanista vezette. (Kép innen)

Az első légpárnás hajó

Az első légpárnás hajót, Dagobert Müller von Thomamühl feltaláló tervezte, aki ekkor az osztrák haditengerészetnél dolgozott. A Luftkissengleitboot nevű prototípus 1915. szeptember 2-án tette meg első próbaútját. A hajót öt repülőgépmotor hajtotta, ezek közül az egyiknek az volt feladata, hogy a levegőt fújjon a hajótest alá, hogy növelje a légnyomást, a másik négy a propellereket működtette. A jármű sebessége elérte a 30 csomót, vagyis az 56 km/órát. Úgy tervezték, hogy a torpedókkal, vízibombákkal és géppuskákkal felszerelt légpárnás hajót, az Adriai-tengeren fogják bevetni, de erre sosem került sor. A hadsereg nem támogatta a fejlesztéseket, néhány próbaút után, 1917-ben leállította a projektet.

kuk-versuchsgleitboot-1.jpg

Az első légpárnás hajót Dagobert Müller von Thomamühl feltaláló tervezte, a prototípus első próbaútjára 1915. szeptember 2-án került sor. (Kép innen)

Az első budai közpark

Az első budai közpark, a Városmajor, II. József rendelkezésének köszönhetően jött létre, 1785. július 25-én. A 10 hektáros terület – mely ma Budapest 12. kerületében, a Kis-Sváb-hegy és a Rózsadomb között található - az Ördög-árok árterülete volt, a török hódoltságig kaszálóként használták, majd a katonaság tulajdonába került. A Városmajor parkosítása 1787-re valósult meg, 3000 fát ültettek, melyeket a dunabogdányi és a budakeszi erdőkből vásároltak. A Városmajor népszerűvé vált, de fenntartására kevés pénzt fordítottak, ezért 1825-ben ideköltözött a budai vurstli, hogy bevételre tegyenek szert. A Városmajor állapota azonban leromlott, ezért 1920-ban egy komolyabb rekonstrukción esett át, a vurslit megszüntették és befedték az Ördög-árok poshadt vizét. A Városmajort az elkövetkezendő évtizedekben fokozatosan beépítették, elkészült a Városmajori Jézus szíve plébániatemplom, a Szabadtéri Színpad és a Városmajori Gimnázium, emellett létesült még tornacsarnok, teniszpálya és sporttelep is. A 2013-ban felújították és a közeljövőben újabb átalakítás lesz, ha a terveket megvalósítják 15 ezer négyzetméterrel nagyobb lesz a park területe.

ahr0chm6ly9jbxnjzg4uyxbwlmnvbnrlbnquchjpdmf0zs9jb250zw50lzbjn2e0odrhowqzmjq0ndbhzdgwnzawmte5njnjytg1.jpg

Az első budai közpark, a Városmajor, II. József rendelkezésének köszönhetően jött létre 1785. július 25-én. (Kép innen)

süti beállítások módosítása