Az első budai közpark, a Városmajor, II. József rendelkezésének köszönhetően jött létre, 1785. július 25-én. A 10 hektáros terület – mely ma Budapest 12. kerületében, a Kis-Sváb-hegy és a Rózsadomb között található - az Ördög-árok árterülete volt, a török hódoltságig kaszálóként használták, majd a katonaság tulajdonába került. A Városmajor parkosítása 1787-re valósult meg, 3000 fát ültettek, melyeket a dunabogdányi és a budakeszi erdőkből vásároltak. A Városmajor népszerűvé vált, de fenntartására kevés pénzt fordítottak, ezért 1825-ben ideköltözött a budai vurstli, hogy bevételre tegyenek szert. A Városmajor állapota azonban leromlott, ezért 1920-ban egy komolyabb rekonstrukción esett át, a vurslit megszüntették és befedték az Ördög-árok poshadt vizét. A Városmajort az elkövetkezendő évtizedekben fokozatosan beépítették, elkészült a Városmajori Jézus szíve plébániatemplom, a Szabadtéri Színpad és a Városmajori Gimnázium, emellett létesült még tornacsarnok, teniszpálya és sporttelep is. A 2013-ban felújították és a közeljövőben újabb átalakítás lesz, ha a terveket megvalósítják 15 ezer négyzetméterrel nagyobb lesz a park területe.

Az első budai közpark, a Városmajor, II. József rendelkezésének köszönhetően jött létre 1785. július 25-én. (Kép innen)