Az első budapesti gyorsbüfét, az Ilkovicsot, Ilkovics Izodor nyitotta meg 1925-ben. A tulajdonos, a családja segítségével működtette az éttermet, a Berlini (ma Nyugati) téren, a Teréz körút 62. szám alatt. Mivel a büfé forgalmas helyen állt, Ilkovics Izodor meglátta az ebben rejlő lehetőséget. Legfőbb célja az volt, hogy gyorsan és olcsón jussanak ételhez az emberek, ennek köszönhetően a hely akár 4-5000 vendéget is ki tudott szolgálni naponta. Az Ilkovics önellátó volt, Izodor saját konzervüzemet, borászatot, mosodát üzemeltetett, a konyhai alapanyagokat veje birtokáról szerezte be. A bableves 12, gulyásleves 24 fillérbe került, főzelékeket 20 fillérért lehetett kapni. A kínálatból az alkohol sem maradhatott ki, sörből körülbelül 6 hektoliter, pálinkából 100-150 liter is elfogyott naponta. 1937-ben Ilkovics Izodor zsidó származása miatt elhagyta az országot, Izraelbe emigrált. Ezután a Szőlőskert Szövetkezet, majd Izodor öccse, Ilkovics Miksa üzemeltette az Ilkovicsot, melyet 1949-ben államosítottak és Népbüfé lett a neve. A Népbüfé 1961-ben szűnt meg a tér átalakítása miatt, az épületet lebontották, helyére később a Skála Metró épült.

Az első budapesti gyorsbüfét, az Ilkovicsot, Ilkovics Izodor (1889-1949) nyitotta meg 1925-ben, a Berlini (ma Nyugati) téren, a Teréz körút 62. szám alatt. (Kép innen)