A repüléstörténet első sikeres katapultálását, 1942. január 13-án hajtotta végre, Helmut Schenk német pilóta. Schenk egy Heinkel He 280 V1 prototípus vadászgéppel repült, melyet a Heinkel cég tervezett és szerelt fel egy sűrített levegővel működő katapulttal. Aznap kísérletképpen a gépet két másik jármű vontatta a levegőben, amikor a prototípus jegesedni kezdett és működésképtelenné vált, 2400 méteres magasságban. Schenk nem tudta beindítani a hajtóműveket, ezért a katapultálás mellett döntött, melynek köszönhetően túlélte a balesetet. A németek ezután több vadászgépüket is elláttak katapulttal, melyet legalább 60 Luftwaffe pilóta használt a második világháború végéig.
A repüléstörténet első sikeres katapultálását, 1942. január 13-án hajtotta végre Helmut Schenk német pilóta, aki a képen látható Heinkel He 280 V1 prototípus vadászgépet használta. (Kép innen)
Az első macska asztronautát, Félicette-et, 1963. október 18-án lőtték fel franciák, az algériai űrközpontjukból. A korábban kóbor állatot, 13 másik macskával együtt készítették fel az űrutazásra, melyre végül Félicette-et választották ki, mert őt tartották a legalkalmasabbnak. Félicette űrhajója nem állt Föld körüli pályára, hanem űrugrást hajtott végre, 152 kilométeres magasságban. Utazása 13 percig tartott, az állat ez idő alatt 5 percig volt súlytalanságban. A küldetés sikerrel zárult, Félicette túlélte a repülést, az őt szállító kapszula épségben landolt ejtőernyő segítségével. A fekete-fehér cicát ezután nevezte el a média. Eleinte Félixnek hívták, mert nagyon hasonlított a Félix, a macska című rajzfilmsorozat főszereplőjére, de mivel nőstény volt, végül a Félicette név mellett döntöttek. Félicette két hónappal később pusztult el, a tudósok elaltatták és felboncolták, hogy megvizsgálják milyen hatással volt az agyára az űrutazás. Félicette emlékére 2019-ben szobrot állítottak, mely a strasbourgi Nemzetközi Űregyetem területén látható.
Az első macska asztronautát, Félicette-et, 1963. október 18-án lőtte fel Franciaország, az algériai űrközpontjából. (Kép innen)
Az első modern babzsákfotelt három olasz formatervező, Francesco Teodoro, Cesare Paolini és Piero Gatti készítette, 1968-ban. Bár már korábban is születtek hasonló ülőalkalmatosságok, a mai értelemben vett babzsákfotel az olasz triónak köszönhető. A három férfi 1965-ben kezdett el együtt dolgozni, amikor megalapították építészeti stúdiójukat Torinóban. Az első babzsákfotelt a Zanotta cég megbízásából alkották. Ahhoz, hogy a formáját meg tudja tartani, többféle anyaggal kísérleteztek, végül az építőiparban is használt polisztirol gyönggyel töltötték meg a zsákot. A Sacco névre keresztelt terméket egy évvel később, 1969-ben mutatták be a párizsi bútorvásáron. A babzsákfotel rendkívül népszerű lett, egyre többen kezdték el használni, sőt a világ legnagyobb kortárs művészeti múzeumainak gyűjteményébe is bekerült. A babzsákfotelt napjainkban is sokan kedvelik, a Sacco 2020-ban megkapta a Compasso d'Oro ipari formatervezési díjat.
Az első modern babzsákfotelt három olasz formatervező, (bal oldalon) Francesco Teodoro (1939-2005), (középen) Cesare Paolini (1937-1983) és (jobb oldalon) Piero Gatti (1940-2017) készítette 1968-ban. (Kép innen)
Az első Oscar-díjas Tom és Jerry epizódot, a Jerry, a jó hazafit (The Yankee Doodle Mouse), 1943. június 26-án mutatta be a mozikban a Metro-Goldwyn Mayer. A rajzfilmsorozat 11. része, a hét és fél perces Jerry, a jó hazafi, az 1944-es Oscar-gálán kapta meg az aranyszobrot, a legjobb animációs rövidfilm kategóriában. Az epizódban Tom és Jerry macska-egér harcát láthatjuk és a film hangulatát leginkább a háborús propaganda befolyásolta. A Tom és Jerry 1940. február 10-én indult hódító útjára, William Hanna és Joseph Barbera 1957-ig 114 részt írt és rendezett és ez idő alatt a sorozat 7 Oscar-díjat is elnyert. A rendezés és írás feladatát ezután mások látták el. Bár a William Hanna-Joseph Barbera író-rendező páros az elkövetkezendő években többször is visszatért, a Tom és Jerry már sosem tudott olyan sikereket elérni, mint az elején. A Tom és Jerry-ből összesen 164 rész készült 2014-ig, valamint született egy élőszereplős filmváltozata is, melyet 2021-ben mutattak be.
Az első Oscar-díjas Tom és Jerry epizódot, a Jerry, a jó hazafit (The Yankee Doodle Mouse), 1943. június 26-án mutatta be a mozikban a Metro-Goldwyn Mayer. (Kép innen)
Az első budapesti miniszobrot, mely A nagy ho-ho-ho horgászból ismert Főkukacot ábrázolja, 2017-ben készítette és helyezte el a Bem rakparton, Kolodko Mihály ukrán-magyar szobrászművész. Kolodko Mihály Ungváron született, öt évvel ezelőtt költözött Magyarországra, ezután kezdtek el felbukkanni aprócska művei, például Mekk Elek a Széll Kálmán téren, egy lekonyult csövű tank a Batthyány téren, illetve a kockásfülű nyúl a Várban. A Duna felé néző Főkukac, Sajdik Ferenc rajza alapján készült, a Bem rakparton a Halász utcai villamosmegálló közelében lehet megtekinteni. Kolodko elárulta, hogy a A nagy ho-ho-ho horgász volt gyerekkorában a kedvenc rajzfilmje, mely sokat segített neki abban, hogy megtanulja a magyar nyelvet. Mostanában Budapest utcáin egy másik művész mini alkotásait is szemügyre vehetjük, Plank Antal legújabb munkája, egy corgi kutya bronzszobor, 2022. júniusa óta látható a 11. kerületi Allee mellett.
Az első budapesti miniszobrot, mely A nagy ho-ho-ho horgászból ismert Főkukacot ábrázolja, 2017-ben készítette és helyezte el a Bem rakparton, Kolodko Mihály (1978-) ukrán-magyar szobrászművész. (Kép innen)
Az első pesti szabadtéri fagylaltbódét, a Hébé kioszkját, 1840-ben nyitotta meg Fischer Péter cukrász, a Szervita téren. A Hébé kioszkja azonban - melyFischer cukrászdája közelében üzemelt – zavarta a lovaskocsikat, ezért 1842-ben a Színház térre (a mai Vörösmarty térre) kellett költöznie. Fischer 12 féle fagylaltot árult, állítólag a gránátalma ízű volt a legfinomabb, melynek a receptjét a mester féltve őrizte. A Hébé kioszkja hamar népszerűvé vált, gyakran fagyizott itt Széchenyi István, miután megnézte a Pesti Német Színház előadásait, de Kossuth Lajos és Deák Ferenc is kedvelte a helyet. Fischer Péter nem sokkal később, 1843-ban elhunyt, a fagylaltbódét családja üzemeltette tovább, töretlen sikerrel. Érdekesség, hogy 1848. márciusában Fischer Péter fia, Károly, nemzeti színű, piros, fehér, zöld fagylaltot készített. A Hébé kioszkja 1866-ig szolgálta ki vendégeit, ezután közlekedésfejlesztési okokból megszűnt és lebontották.
Az első pesti szabadtéri fagylaltbódét, a Hébé kioszkját, 1840-ben nyitotta meg Fischer Péter cukrász, a Szervita téren. A kép bal oldalán a színház téri bódét láthatjuk, mely 1842-ben költözött ide. (Kép innen)
Az első budapesti rovarhotelt 2020. májusában nyitotta meg a FŐKERT, a 9. kerületi Nehru parkban. Zakar András, a FŐKERT vezérigazgatója elmondta, hogy a hotelekre azért van szükség, mert optimális körülményeket biztosítanak a beporzást segítő rovarok számára. Az építmény hozzájárul a természetes ökoszisztéma fenntartásához, mivel így a rovarok kisebb eséllyel választják a lakóházak réseit búvóhelyüknek. Napjainkban már számos rovarhotel van Budapesten, a FŐKERT célja a méhállomány növelése, valamint a madár és rovarbarát parkok létrehozása. A beporzó rovarok a klímaváltozás és az urbanizáció miatt sajnos veszélybe kerültek, védelmük azért is fontos, mert az emberiség élelmezése szempontjából meghatározó szerepet játszanak.
Az első budapesti rovarhotelt 2020. májusában nyitotta meg a FŐKERT, a 9. kerületi Nehru parkban. (Kép innen)
Az első magyar főispánnő, Berki Mihályné, 1905-ben született Szakács Magdolna néven, Ároktő községben. Családja földművelésből élt. A hat osztályos elemi elvégzése után három évig ismétlő elemi iskolába járt, ahol szabást, varrást és háztartási ismereteket tanult. Miután 1915-ben édesapja elesett az első világháborúban, Szakács Magdolnának az iskola mellett napszámos munkát kellett vállalnia. Télen kendert dolgozott fel, nyáron szőlőmunkákban vett részt. 1923-ban hozzáment Berki Mihályhoz, akinek a hatására politikai pályára lépett. 1930-ban megalapították a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ároktői szervezetét, 1944-ben pedig beléptek a Magyar Kommunista Pártba. Berkiné feladata a helyi nőmozgalom és az ifjúsági szervezet irányítása volt. 1946. szeptemberében megalakult a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ), melynek ő lett a vezetője. Kulturális rendezvényeket szervezett, egészségügyi buszt indított Miskolcról Ároktőre, valamint a mezőcsáti járás szociális titkáraként ruhagyűjtési akciót szervezett a hadifoglyoknak. 1948. december 3-án kinevezték Zemplén megye főispánjává, a sátoraljaújhelyi ceremónia után Budapesten, a Parlamentben is megtörtént a beiktatása. Részt vett a párizsi békekongresszuson, 1950-ben pedig tagja volt a magyar küldöttségnek, mely Sztálin 70. születésnapját ünnepelte. Főispáni feladatait másfél évig láthatta el, 1950-ben a címet és a vármegyerendszert eltörölték, ezután a megyei tanács végrehajtó bizottsági elnöke lett. 1953 és 1962 között országgyűlési képviselő volt, 1963-ban Miskolc IV. kerületének tanácselnökeként ment nyugdíjba. Aktív életújának köszönhetően visszavonulása után sem felejtették el, 1977. decemberében Miskolc díszpolgárává választották, 1985-ben pedig megkapta a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. Berki Mihályné 1995-ben hunyt el, 90 éves volt.
Az első magyar főispánnő, Berki Mihályné (1905-1995), 1948 és 1950 között töltötte be a tisztséget Zemplén megyében. Az őt ábrázoló fénykép az 1970-es években készült. (Kép innen)
Az első ismert csata, ahol lőfegyvert használtak, a towtoni ütközet volt, 1461. március 29-én. A rózsák háborújának legvéresebb ütközetét a Yorkok és a Lancasterek vívták, Saxton és Towton között, Yorktól 17 kilométerre délre. A két fél 10 órán keresztül harcolt egymás ellen, az összecsapást hóvihar nehezítette. A régészeti leletek szerint ez volt az első ismert ütközet, ahol a kardok és íjak mellett már lőfegyvereket is bevetettek. Ezek a fegyverek azonban csak közelről voltak hatásosak és egyszerre csak egy golyót lehetett kilőni velük. Rossz minőségük miatt, használat közben gyakran szétestek, sőt, akár fel is robbantak. A towtoni csata a Yorkok győzelmével zárult, ezután VI. Henriket megfosztották az angol tróntól és IV. Eduárd lett az új király. Az ütközet során több mint 28 ezer ember esett el, ami azért is jelentős szám, mert ez akkoriban az angol lakosság egy százalékát jelentette.
Az első ismert csata, ahol lőfegyvert használtak, a towtoni ütközet volt, 1461. március 29-én. A képen Richard Caton Woodville, towtoni csatát ábrázoló festménye látható. (Kép innen)
Az első budapesti Kossuth-szobrot, Zugligeten avatták fel 1913. június 22-én. A szobrot Tóth István szobrászművész készítette, Kossuth Lajos letartóztatásának emlékére. Itt fogták el a császár katonái, 1837. május 5-én, mivel engedély nélkül jelent meg kézírásos lapja, a Törvényhatósági Tudósítások. A talapzaton található dombormű ezt az eseményt ábrázolja. Kossuthot ezután hűtlenségért elítélték, börtönbe zárták és csak évek múlva, 1840. május 10-én szabadult. Az 1913-as átadó ünnepségen jelen volt az egykori államférfi fia, Ferenc, valamint a Zugligeti Egyesületet alapítója, Sigray Pál is, aki beszédében elismerően nyilatkozott Kossuthról. A domborművet 1945-ben ellopták, a főváros egy márványtáblával pótolta, majd 1999-ben az eredeti alkotás másolatát tették a helyére. A zugligeti Kossuth-szobrot a Normafa közelében tekinthetjük meg, a Mátyás király út és a Tündérhegyi út találkozásánál.
Az első budapesti Kossuth-szobrot, Zugligeten avatták fel 1913. június 22-én, Tóth István szobrászművész készítette. (Kép innen)
