Az első magyar számítógépet, az M-3-mat, 1959. január 21-én helyezte üzembe a Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutatócsoportja. Az M-3 szovjet tervek alapján készült, megalkotása egy több mint két évig tartó munkafolyamat volt. A 770 elektroncsővel és 2000 kuprox diódával rendelkező számítógép, másodpercenként 30 műveletet tudott elvégezni. Az M-3 meglehetősen nagy helyigénnyel rendelkezett, összesen 30 négyzetméternyi területet foglalt el. 1965-ben Szegedre, a JATE Kibernetikai Laboratóriumába szállították, itt még három évig használták, majd leselejtezték. Az első magyar számítógép legfontosabb részegységei ma is megtekinthetők a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Tárlatán, valamint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában.

Az első magyar számítógépet, az M-3-mat, 1959. január 21-én helyezte üzembe a Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutatócsoportja. Az eseményről az Esti Hírlap is beszámolt. (Kép innen)

Az első, Machu Picchut ábrázoló fényképet, Hiram Bingham amerikai régész készítette, 1911. júliusában. Hiram Bingham, a Yale Egyetem munkatársaként 1906-tól több expedíciót is indított Dél-Amerikába, mert az inkák elveszett városát, Vilcabambát kereste. Bingham az egyik ilyen útja során talált rá Machu Picchura 1911. július 24-én. Nem Bingham fedezte fel Machu Picchut, hiszen előtte többen is jártak ott (sőt ki is fosztották), de ő volt az, aki felhívta rá a világ figyelmét. A régész a The National Geographic Magazin 1913. áprilisi számában írt a városról, ahová többször is visszatért és folytatta kutatásait. Bingham – aki 1956-ban bekövetkezett haláláig abban a tévhitben élt, hogy Vilcabambára lelt rá – az Egyesült Államokba szállította a Machu Picchuban talált leleteket. A műkincsek sokáig a Yale Egyetem tulajdonában voltak, melyeket csak hosszú tárgyalások és jogi huzavona után, több részletben kapott vissza Peru, 2011 és 2012 között.

Az első, Machu Picchut ábrázoló fényképet, Hiram Bingham amerikai régész készítette, 1911. júliusában. (Kép innen)

Az első műhold segítségével közvetített koncerten, Elvis Presley énekelt. Elvis zenei karrierje az 1950-es években indult, majd 1958 és 1960 között katonai szolgálatot kellett teljesítenie. Leszerelése után hét évig filmekben szerepelt. Mivel a filmjei nem igazán voltak sikeresek,  ezért úgy döntött, hogy újra énekelni kezd. A The Singer Special 1968. december 3-án került adásba az NBC televízióban, ez volt Elvis Presley nagy visszatérése. A koncerten egy új slágert is hallhatott a közönség, az If I can dream című számot a show végén adta elő a Király. Bár Elvisnek a show előtt voltak kétségei, a The Singer Special-lel hatalmas sikert aratott. 1969-től folytatódott a karrierje, haláláig több mint 1000 fellépése volt. Elvis Presley 1977. augusztus 16-án hunyt el szívrohamban, 42 éves volt.

Az első műhold segítségével közvetített koncerten, Elvis Presley énekelt. (Kép innen)

Az első budapesti levendulaparkot 2022. augusztus 6-án adták át Újpesten, a Szilas-patak partján. A helyi önkormányzat által kialakított területen 5800 tő levendulát, valamint 1400 tő egyéb virágzó növényt ültettek. A park éjjel-nappal ingyenesen látogatható, gyalogosan és biciklivel is körbejárható, valamint kutyákat is be lehet vinni. A sétautak, a lila padok és a fehér ülőkavicsok mind a kikapcsolódást segítik, valamint a terület szelfiponttal is rendelkezik, hogy az itt gyűjtött élményeket meg lehessen osztani a közösségi médiában. Az ötletgazda, Trippon Norbert újpesti alpolgármester elmondta, hogy a park jövő nyárra sokkal szebb lesz, hiszen addigra a levendulák megerősödnek és megbokrosodnak.

Az első budapesti levendulaparkot 2022. augusztus 6-án adták át Újpesten, a Szilas-patak partján. (Kép innen)

Kedves Olvasók!

Az Ez az első blog 2022. augusztus 5. és szeptember 4. között nyári szünetre megy! Legközelebb 2022. szeptember 5-én, hétfőn tér vissza a szokásos tartalom és menetrend szerint!

Minden kedves Olvasónak kellemes nyarat kíván a blog szerkesztője:

Tokár Tamás Zalán

A világ első 24 órás videoklipjét, mely a Gru 2 animációs film egyik betétdalához, Pharrell Williams Happy című szerzeményéhez készült, 2013. november 21-én mutatták be. Az egynapos videoklipet (melyet a YouTube-on 24 darab 1 órás részre bontva lehet megtekinteni) a francia Yoann Lemoine rendezte. Az eredetileg 4 perces szám 360-szor hallható, de folyamatosan váltakoznak benne a jelenetek. Leginkább hétköznapi emberek szerepelnek a klipben, de felbukkannak hírességek is, például Jimmy Kimmel, Kelly Osbourne, Magic Johnson és Steve Carell. Pharrell Williams Happy című dalával óriási sikert aratott, 2014-ben Oscar-díjra jelölték a legjobb eredeti dal kategóriában, valamint 2015-ben Grammy-díjat nyert vele.

A világ első 24 órás videoklipjét, mely a Gru 2 animációs film egyik betétdalához, Pharrell Williams Happy című szerzeményéhez készült, 2013. november 21-én mutatták be. (Kép innen)

Az első kínai gyártású jégtörő hajót, a Xuelong 2-őt (vagyis a Hajósárkány 2-őt), 2018. szeptember 10-én bocsátották vízre. Kína azelőtt csak egy ilyen típusú hajóval rendelkezett, Xuelongot Ukrajnától vásárolta az 1990-es évek elején és alakította át sarkkutató hajóvá. A Xuelong 2-őt 2016-ban kezdték el építeni Sanghajban, az Aker Arctic finn vállalat segítségével és 2019. július 11-én adták át és helyezték forgalomba. A 122,5 méter hosszú, 22,3 méter széles, 4500 tonna teherbírású Xuelong 2-őt sarki expedíciókhoz tervezték. Maximális sebessége 15 csomó, 2-3 csomós sebességgel a 1,5 méter vastag jégpáncélt is áttöri, melyre a világon elsőként nem csak előre, hanem hátramenetben is képes. Kína 1984 óta végez kutatásokat az Antarktiszon, az utóbbi években fokozottabbá vált a jelenléte. Jelenleg négy kutatóállomása van a kontinensen, a ötödiket - mely a Terra Nova-öbölben lesz – valószínűleg ebben az évben adják át.

Az első kínai gyártású jégtörő hajót, a Xuelong 2-őt (vagyis a Hajósárkány 2-őt), 2018. szeptember 10-én bocsátották vízre. (Kép innen)

Az első európai bolygóközi űrszondát, a Giottót, 1985. július 2-án lőtte fel az Európai Űrügynökség, a Guyana Űrközpontból. A szondát - melyet Giotto di Bondone olasz festőről elneveztek el – a Halley-üstökös tanulmányozása céljából indították útjára. A Giotto 1986. március 13-án, 596 kilométerre közelítette meg az üstököst. A szonda színes felvételeket készített, valamint számos értékes adatot gyűjtött a kutatók számára. Bár a Giottót a Halley darabjai eltalálták és megsérült, továbbra is működőképes maradt. 1992. július 10-én egy másik küldetést is végrehajtott, ekkor a Grigg-Skjellerup üstököst sikerült megvizsgálnia, körülbelül 200 kilométer távolságból. A Giotto űrszonda összesen 7 évig teljesített szolgálatot az Európai Űrügynökségnél, 1992. július 23-án végleg lekapcsolták.

Az első európai bolygóközi űrszondát, a Giottót, 1985. július 2-án lőtte fel az Európai Űrügynökség a Guyana Űrközpontból. A kép a szonda megalkotása idején készült. (Kép innen)

A világ első női nagykövete, Bédy-Schwimmer Rózsa, 1877. szeptember 11-én született Budapesten. A polgári leányiskola és egy esti kereskedelmi iskola elvégzése után nevelőnő volt, majd egy könyvelőirodánál helyezkedett el. Mivel úgy érezte, hogy nőként gyakran éri negatív megkülönböztetés, 1897-ben csatlakozott a Nőtisztviselők Országos Egyesületéhez, melynek 1901-ben az elnöke lett. 1904-ben, Berlinben részt vett az újonnan alakult Nemzetközi Szüfrazsett Szövetség első konferenciáján, majd hazatért és megalapította a Feministák Egyesületét. A mozgalom megerősítése céljából 1907-ben elindította A Nő és a Társadalom című lapját, melynek legfőbb célja a női választójog megszerzése volt. 1913-ban Londonba tette át székhelyét, hogy a Nemzetközi Szüfrazsett Szövetségnél sajtótitkár legyen, az első világháború kitörésekor azonban le kellett mondania a pozíciójáról. Pacifistaként arra törekedett, hogy kibékítse a hadban álló országokat, de kevés sikert tudott elérni tevékenységével. A háború után a Feministák Egyesületének tagjaként csatlakozott az állam törvényhozó szerveként működő Magyar Nemzeti Tanácshoz. Károlyi Mihály, Bédy-Schwimmer Rózsát Svájcba küldte és 1918. november 19-én kinevezte a világ első női nagykövetévé. Svájc azonban nem támogatta a női választójogot, ezért tisztségét csak rövid ideig, 1919. januárjáig tölthette be. Bédy-Schwimmer arra kényszerült, hogy politikai nézetei miatt Magyarországot is elhagyja, így 1920-ban Bécsbe, 1921-ben pedig az Egyesült Államokba emigrált. Mivel nem volt hajlandó elmondani az eskü szövegének azt a részét, hogy fegyverrel is megvédené az országot, sosem kapott állampolgárságot Amerikában. Bédy-Schwimmer Rózsa idősebb korában is aktív maradt, sokak tiszteletét kivívta, még Nobel-békedíjra is jelölték 1948-ban. Bédy-Schwimmer Rózsa New Yorkban hunyt el 1948. augusztus 3-án, 70 évesen.

A világ első női nagykövete, Bédy-Schwimmer Rózsa (1877-1948), 1918 november és 1919 január között töltötte be tisztségét Svájcban. (Kép innen)

A világ első táviratát Samuel Morse, az elektromos távíró feltalálója küldte el Washingtonból Baltimore-ba, 1844. május 24-én. Samuel Morse eredetileg festőművész volt, aki európai tanulmányútja során kezdett el érdeklődni az elektromágneses kísérletek iránt. Ennek köszönhetően született meg találmánya, melynek továbbfejlesztését az Egyesült Államok kongresszusa 30 ezer dollárral támogatta. Morse a Capitoliumból, a Legfelsőbb Bíróság ülésterméből indította el üzenetét, mely egy bibliai idézet volt: „Mit művelt Isten?” („What hath God wrought?”). A két várost összekötő első vonalat 1845. április 1-től kezdte el használni a nagyközönség és mivel rendkívül hatékonnyá tette a kommunikációt, a távíró Amerikában, majd Európában is gyorsan elterjedt. Hazánkban az első távíró rendszert 1847-ben kezdték el működtetni, a szolgáltatást 2021. április végén szüntette meg a Magyar Posta.

A világ első táviratát Samuel Morse (1791-1872), az elektromos távíró feltalálója küldte el Washingtonból Baltimore-ba, 1844. május 24-én. (Kép innen)