Az első automata kenyérpirítót az amerikai Charles Strite szabadalmaztatta 1921. októberében. A szerkezet ötlete akkor jutott eszébe, amikor egy kávézóban pirítóst reggelizett, ami túlságosan odaégett. Masinája több dologban is különbözött az akkori kenyérpirítóktól, a két fűtőeleme - mely egyszerre pirította meg a kenyérszelet mindkét oldalát - egy idő múlva magától kikapcsolt, majd a kész kétszersült automatikusan „kiugrott” a helyéről. Charles Strite találmánya némi továbbfejlesztés után 1926-ban került kereskedelmi forgalomba Toastmaster néven.

Az első automata kenyérpirítót az amerikai Charles Strite (1878-1956) szabadalmaztatta 1921-ben, találmánya 1926-ban került kereskedelmi forgalomba Toastmaster néven. (Kép innen)

Az első európai, alkoholbázisú parfüm, a királynévíz, vagy a magyar víz (franciául: eau de Hongrie), a 14. század végén készült, a legenda szerint Károly Róbert magyar király felesége, Piast Erzsébet megbízásából. A királynévíz receptjét csak a 17. század közepén dokumentálták, így eredeti összetevőit nem ismerjük pontosan, de valószínűleg borpárlattal desztillált rozmaringot és kakukkfüvet tartalmazott. Nem csak illatosításra használták, hanem gyógyászati célokra is, például lenyeltek kisebb adagokat gyomorproblémáik enyhítésére, vagy bekenték magukat vele, hogy csillapítsák izületi fájdalmaikat. A királynévíz egész Európában kedveltté vált, még XV. Lajos és szeretője, Madame Pompadour is használta. Az illatszernek létezik 21. századi változata is, egy magyar parfümőr, Minya Viktória, 2014-ben létrehozta Eau de Hongrie nevű termékét, mely a királynévíz újragondolt változata.

Az első európai, alkholbázisú parfüm, a királynévíz, vagy a magyar víz, a 14. század végén készült, a legenda szerint Károly Róbert (1288-1342) magyar király felesége, Piast Erzsébet (1305-1380) megbízásából. (Kép innen)

Az első instant levest egy tajvani születésű japán feltaláló, Andó Momofuku alkotta meg 1958-ban, az Oszaka prefektúrában található Ikeda városában. A gyorsan, csupán forró víz hozzáadásával elkészíthető Chicken Rament Momofuku egy kis műhelyben hozta létre egy év kísérletezés után. Momofuku az 1948-ban alapított cége nevét (Chuko Sosha) 1958-ban Nissin Food Products-ra változtatta, majd elkezdte az instant leves gyártását, ami hamarosan egy önálló iparággá nőtte ki magát. 1971-ben a terméket tovább fejlesztette és megszületett a Cup Noodles, melyet pohárban árusítottak és világszerte népszerűvé vált. Momofuku idős koráig aktív maradt, 2005-ben egy újabb találmánnyal rukkolt elő, a Space Ramen nevű instant levesét már az űrhajósok is fogyaszthatták. Andó Momofuku két évvel később, 2007-ben hunyt el 96 éves korában, szívelégtelenség miatt. Az általa alapított cég a mai napig folyamatosan terjeszkedik, termékei több mint 80 országban kaphatóak.

Az első instant levest, Chicken Rament, egy tajvani születésű japán feltaláló, Andó Momofuku (1910-2007) alkotta meg 1958-ban. (Kép innen)

Az első Pulizter-díjas fotót Milton Brooks, a Detroit News fotóriportere készítette 1941. április 3-án. Brooks jelen volt a detroiti Ford Motor Company sztrájkjánál és sikerült lencsevégre kapnia, amikor a dolgozók egy sztrájktörőt bántalmaztak. A fotón jól látható, hogy a férfi úgy próbált védekezni, hogy a fejére húzta a kabátját. Brooks ezután gyorsan elrejtette fényképezőgépét, majd eltűnt a tömegben, mert attól tartott, hogy valaki megakadályozza a kép közzétételét masinája megrongálásával. Milton Brooks egy évvel később, 1942-ben kapta meg a Pulitzer-díjat a sztrájk közben történt incidens megörökítéséért.

Az első Pulizter-díjas fotót Milton Brooks, a Detroit News fotóriportere készítette 1941. április 3-án. (Kép innen)

Az első magyar bankjegy, a Kossuth-bankó, 1848. augusztus 6-án került forgalomba. Erre azért volt szükség, mert az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetén az ország pénzhiánnyal küzdött. Megoldásképp Kossuth Lajos, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere – a bécsi udvar tiltakozása ellenére - egy hazai bankjegy megjelenését szorgalmazta. Úgy döntött, hogy az ehhez szükséges nemesércfedezetet közadakozás útján gyűjti össze. Arra kérte a honpolgárokat, hogy vegyenek 5 százalékos kamatot biztosító kincstári utalványokat a Magyar Kereskedelmi Banktól, mely 1848. július 17-én jegybankká lépett elő, miután sikerült megállapodni a pénz kiadásról. Először a 2 forintos bankó jelent meg, majd az 1, 5, 10 és 100 forintos címleteket is forgalomba hozták. A szabadságharc leverése után az osztrák megszálló erők a bankókat elégették, birtoklásukért pedig börtön járt. A külföldre emigrált Kossuth Lajos Amerikában, Angliában, majd Olaszországban is próbálta kiadni a bankjegyeket és újjáéleszteni a forradalmat, de nem járt sikerrel.

Az első magyar bankjegy, a Kossuth-bankó, 1848. augusztus 6-án került forgalomba, először a 2 forintos jelent meg, majd az 1, 5, 10 és 100 forintos címleteket is kiadták. (Kép innen)

Az első hivatalos sakkvilágbajnokságot 1886. január 11. és március 29. között rendezték az Egyesült Államokban. Az eseményen a világ két legerősebbnek tartott játékosa, az osztrák-amerikai Wilhelm Steinitz és a lengyel származású brit Johannes Zukertort csapott össze. A szabályok szerint az nyerhette el a bajnoki címet, aki először érte el a tíz győzelmet. A páros mérkőzésekre New Yorkban, St. Louisban majd New Orleansban került sor. Húsz játszma után végül Wilhelm Steinitz diadalmaskodott. Az utólagos elemzések szerint Zukertor azért maradt alul ellenfelével szemben, mert túl impulzívan játszott, ennek oka valószínűleg szívbetegsége lehetett, a játékos két évvel később szívrohamban halt meg. Steinitznek még nyolc évig sikerült megőriznie a címét, az 1894-es veresége után folyamatosan romlott a teljesítménye, néhány évvel később idegösszeroppanást kapott és egy ideggyógyintézetben hunyt el 1900-ban.

Az első hivatalos sakkvilágbajnokságot 1886. január 11. és március 29. között rendezték az Egyesült Államokban. Az eseményen Johannes Zukertort (bal oldalt) és Wilhelm Steinitz (jobb oldalt) csapott össze, végül Steinitz lett a bajnok. (Kép innen)

Az első trópusokon született jegesmedve, Inuka, 1990. december 26-án jött a világra a Szingapúri Állatkertben. Szüleit, Nanookot és Shebát, 1978-ban fogadták be, ekkor kezdte el az állatkert a jegesmedvementő programját. Inuka már a kezdetektől fogva központi szerepet játszott, nevét egy országos verseny során választották ki, 1993-ban pedig a Straits Times napilap Szingapúr egyik jelképévé nyilvánította. A 25. születésnapjára, 2015. december 26-án, halból és gyümölcsökből készült jégtortát kapott, valamint rendeztek egy róla szóló fotókiállítást is, így akarták felhívni a figyelmet a klímaváltozás okozta problémákra. Inuka 27 évig élt, 2018. április 25-én elaltatták, mivel ízületi problémái már túl sok szenvedést okoztak neki.

Az első trópusokon született jegesmedve, Inuka, 1990-ben jött a világra a Szingapúri Állatkertben. 27 éves koráig élt, 2018-ban altatták el ízületi problémái miatt. (Kép innen)

A világ első, emberbe operálható pacemakerét egy svéd betegbe, Arne Larssonba ültették be 1958. október 8-án, a stockholmi Karolinska Intézetben. Az eszközt, mely elektródák segítségével kapcsolódott a szívizomhoz, Rune Elmqvist feltaláló és Åke Senning sebész tervezte. A pacemaker azonban 3 óra múlva meghibásodott, ezért egy újabb műtétre volt szükség, a második szívritmus-szabályozó már két napig működött. Arne Larsson élete során 26 különböző pacemakert használt. 2001-ben, 86 évesen hunyt el, de nem szívbetegség, hanem bőrrák következtében. Larsson a feltalálót és az őt operáló sebészt is túlélte.

A világ első, emberbe operálható pacemakerét egy svéd betegbe, a képen látható Arne Larssonba (1915-2001) ültették be 1958. október 8-án. (Kép innen)

A világ első virtuális múzeuma, a VOMA, vagyis a Virtuális Online Művészeti Múzeum, 2020. szeptember 4-én nyílt meg az interneten. A kiállításon – melyet a voma.space oldalon lehet ingyenesen megtekinteni – több híres múzeum (pl. az Ermitázs Múzeum, a párizsi Musée d’Orsay, a madridi Museo del Prado) gyűjteményének egy-egy jelentősebb klasszikus és kortárs alkotása látható. Az ötlet Stuart Semple, brit festőtől származik, aki szerint a művészet értelme, hogy közvetítse és megossza az eszméket. A pandémia miatt sokan nem tudnak múzeumba menni, de virtuális formában elérhetővé lehet tenni az emberek számára a műalkotásokat. A VOMA látogatói számára valóságosabbá tették az élményt az által, hogy egy digitális épületen mehetnek végig, melynek belső világítását befolyásolja az időjárás vagy a napszak. Így a kiállítást megnézhetik egy csillagfényes nyári éjszakán, vagy akár egy hideg esős reggelen is.

A világ első virtuális múzeuma, a VOMA, 2020. szeptember 4-én nyílt meg az interneten. Az ötlet Stuart Semple, brit festőtől származik, aki szerint fontos, hogy a műalkotások, mindenki számára elérhetőek legyenek.  (Kép innen)

A világ első szelfijét 1839 őszén készítette magáról Robert Cornelius, holland származású amerikai vegyész és fotográfus Philadelphiában. Cornelius édesapja a Chestnut Streeten található lámpaüzletének hátsó udvarán állította fel a fényképezőgépét. A képen Robert Cornelius egy kissé komornak tűnik, ennek az az oka, hogy hosszú ideig kellett várakoznia, hiszen az exponálási idő akár 10-15 perc is lehetett. Ez a szelfi volt az első sikeres próbálkozása, mivel a dagerrotípia hátoldalára ezt írta: „A valaha készült legelső fénykép. 1839”.

A világ első szelfijét 1839 őszén készítette magáról Robert Cornelius, amerikai vegyész és fotográfus. (Kép innen)