Az első magyar bankjegy, a Kossuth-bankó, 1848. augusztus 6-án került forgalomba. Erre azért volt szükség, mert az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetén az ország pénzhiánnyal küzdött. Megoldásképp Kossuth Lajos, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere – a bécsi udvar tiltakozása ellenére - egy hazai bankjegy megjelenését szorgalmazta. Úgy döntött, hogy az ehhez szükséges nemesércfedezetet közadakozás útján gyűjti össze. Arra kérte a honpolgárokat, hogy vegyenek 5 százalékos kamatot biztosító kincstári utalványokat a Magyar Kereskedelmi Banktól, mely 1848. július 17-én jegybankká lépett elő, miután sikerült megállapodni a pénz kiadásról. Először a 2 forintos bankó jelent meg, majd az 1, 5, 10 és 100 forintos címleteket is forgalomba hozták. A szabadságharc leverése után az osztrák megszálló erők a bankókat elégették, birtoklásukért pedig börtön járt. A külföldre emigrált Kossuth Lajos Amerikában, Angliában, majd Olaszországban is próbálta kiadni a bankjegyeket és újjáéleszteni a forradalmat, de nem járt sikerrel.

Az első magyar bankjegy, a Kossuth-bankó, 1848. augusztus 6-án került forgalomba, először a 2 forintos jelent meg, majd az 1, 5, 10 és 100 forintos címleteket is kiadták. (Kép innen)