Az első űrben nyílt virág, egy rézvirág (Zinnia elegans) volt, a Nemzetközi Űrállomáson. A különlegességről Scott Kelly, amerikai űrhajós számolt be a Twitteren, 2016. januárjában. A virág fényképe alá ezt a mondatot írta: „Debütált a legelső világűrben nőtt virág!” A rézvirág egy különleges, Veggie nevű berendezésnek köszönhetően született, melynek segítségével már növesztettek piros fejes salátát, kínai káposztát, mustárspenótot, kelkáposztát és retket is. A NASA számára azért fontos az űrbeli növénytermesztés, mert így egy hosszabb utazás, például Mars-expedíció során, könnyebben meg lehetne oldani az űrhajósok élelmezését.

Az első űrben nyílt virág, egy rézvirág (Zinnia elegans) volt, a Nemzetközi Űrállomáson, amiről Scott Kelly, amerikai űrhajós számolt be a Twitteren, 2016. januárjában. (Kép innen)

Az első önvezető autót, a Continental alkotta meg 1968-ban. Az autóipari vállalat mérnökei egy Mercedes-Benz 250-es gépkocsit alakítottak át, hogy sofőr nélkül is tudjon közlekedni. Az autót 1968. szeptember 11-én kezdték el tesztelni a Lüneburg Heath-i Contidrom pályán. A járművet többek kötözött speciális kormánnyal, elektro-mechanikus fojtószelep szabályozóval, illetve a mérések riportálását segítő rádió rendszerrel látták el. Az autó vezetéken keresztül kapcsolódott a pálya közelében lévő vezérlő állomáshoz, mely parancsokat küldött a gépkocsi számára, hogy például mikor gyorsítson, fékezzen vagy dudáljon. A projekt valódi célja az volt, hogy gumiabroncsokat teszteljenek programozott körülmények között, tudományos módszerekkel. A különleges autót 1974-ig használta a vállalat, a hat év szolgálat alatt a jármű több ezer tesztkört tett meg.

Az első önvezető autót a Continental alkotta meg, majd kezdte el tesztelni 1968. szeptember 11-én. A különleges jármű vezetéken keresztül kapcsolódott a pálya közelében lévő vezérlő állomáshoz, mely parancsokat küldött a gépkocsi számára. (Kép innen) 

Az első magyar villanyrendőrt, vagyis közlekedési lámpát, 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten, a Nagyörút és a Rákóczi út kereszteződésénél. Elhelyezése azért volt indokolt, mert a Blaha Lujza tér, már az 1920-as években is meglehetősen forgalmas csomópontnak számított. Itt állt a Nemzeti Színház, az EMKE kávéház és 1926. márciusában a Corvin Áruház is megnyílt. A lámpát, egy alatta dobogón álló közlekedési rendőr irányította, egy lelógó rúd segítségével váltogatta a piros, sárga és a zöld jelzéseket. A technológia nem volt túl korszerű, mivel az Egyesült Államokban 1922-ben már automata jelzőlámpák működtek.

Az első magyar közlekedési lámpát, 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten, a Nagyörút és a Rákóczi út kereszteződésénél. A piros, sárga és a zöld jelzéseket, egy a szerkezet alatt dobogón álló rendőr váltogatta, egy lelógó rúd segítségével.(Kép innen)

A világ első űrben tartott esküvőjére, 2003. augusztus 10-én került sor. A ceremónián a 41 éves orosz-ukrán űrhajós, Jurij Ivanovics Malencsenko és a 26 éves orosz származású, amerikai Jekatyerina Dmitrijeva kötötte össze életét. A dolog külön érdekessége, hogy a boldogító igen kimondásakor a vőlegény az űrben, a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodott, a menyasszony pedig a NASA houstoni Johnson Űrközpontban volt. A házaspárnak azóta két gyermeke született, Dimitrij és Camilla. Jurij Ivanovics Malencsenko visszavonult, 6 küldetésben vett részt, összesen 827 napot töltött az űrben.

A világ első űrben tartott esküvőjére 2003. augusztus 10-én került sor. A ceremónián Jurij Ivanovics Malencsenko az űrben, a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodott, Jekatyerina Dmitrijeva pedig a NASA houstoni Johnson Űrközpontban volt. (Kép innen)

Az első fennmaradt magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária-siralom, melyet a 13. században írtak a Leuveni kódex lapjaira. A műben Mária, a keresztre feszített Jézus anyja, fia elvesztése miatt kesereg. Ez egy 12. századi latin nyelvű vers átköltése, az eredeti szerzője egy párizsi domonkos rendi szerzetes, Geoffroi de Breteuil volt. A Leuveni kódexre és a költeményre, a Leuveni Katolikus Egyetem talált rá, majd vette meg egy müncheni könyvkereskedéstől 1922-ben. A kódex csak hatvan évvel később, 1982-ben került hosszas tárgyalások után a magyar állam tulajdonába. Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik.

Az első fennmaradt magyar nyelvű vers, az Ómagyar Mária-siralom, melyet a 13. században írtak a Leuveni kódex lapjaira.  (Kép innen)

Az első magyar légiposta járatra az Osztrák-Magyar Monarchia rossz vasúti összeköttetése miatt volt szükség. 1918. június 4-én indult, Budapest és Bécs között közlekedett, az út 2 óra 3 percig tartott. Az első küldeményt - ami 1820 levelezőlapot és táviratot tartalmazott - egy Brandenburg típusú biplán szállította a mátyásföldi repülőtérről. Sajnos azonban több tragédia is történt. Július 13-án és 21-én is lezuhant egy gép, négy pilóta életét vesztette, ezért 1918. július 23-án a járatot beszüntették. A légiposta hazánkban az első világháború után éledt újjá, 1920. május 12-től a Magyar Aeroforgalmi Rt. levelek mellett már újságokat is szállított Albertfalva és Szeged között.

Az első magyar légiposta járat 1918. június 4-én indult, Budapest és Bécs között közlekedett, de csak július 23-ig működött, mert több tragédia is történt. (Kép innen)

Az első magyar aranypénz, az aranyforint, 1325-ben került bevezetésre, Károly Róbert magyar király utasítására. A körmöci dukátként is emlegetett pénz firenzei mintára készült, magas nemesérc taralma miatt rendkívül értékesnek számított. Egy pénzérme 3,55 grammot nyomott, ennek nagy része, 3,52 gramm színarany volt. A forinton Keresztelő Szent János volt látható, de mivel sokan próbálták hamisítani, 1358-ban I. Lajos, Szent László képmását vésette rá a valutára. Ez a fizetőeszköz a középkor végéig a legkedveltebb volt Európában.

Az első magyar aranypénz, az aranyforint, 1325-ben került bevezetésre, Károly Róbert magyar király utasítására. Magas nemesérc tartalma miatt rendkívül értékesnek számított. (Kép innen)

Az első szárazföldi jármű, mely túllépte az 1000 km/órás sebességet, a Blue Flame nevű rakétameghajtású autó volt, 1970. október 23-án. A Reaction Dynamics által tervezett Blue Flame-et a horvát származású amerikai autóversenyző, Gary Gabelich (1940-1984) vezette. A helyszín az USA Utah államában lévő Bonneville sóstó kiszáradt medre volt. A folyékony metánnal és magasnyomású hidrogén-peroxiddal hajtott autó 1001,667 km/órával száguldott, melyet a Nemzetközi Automobil Szövetség is jóváhagyott. A rekordot csak 13 évvel később, 1983-ban sikerült megdöntenie a brit fejlesztésű Thrust2 sugárhajtású autónak 1019,468 km/órás sebességével.

Az első szárazföldi jármű, mely túllépte az 1000 km/órás sebességet, a Blue Flame nevű rakétameghajtású autó volt, 1970. október 23-án. (Kép innen)

Az első pápa által használt gépjármű, egy Graham-Paige 837-es autó volt, melyet XI. Piusz kapott ajándékba 1929-ben. 1929. december 22-én XI. Piusz ezzel az autóval ment el a Lateráni Szent János-bazilikába, hogy megünnepelje a pappá szentelésének 50. évfordulóját. Utazása történelmi szempontból is különlegesnek számított, hiszen 1870 óta ő volt az első pápa, aki elhagyta a Vatikán területét. 1870-ben ugyanis az Olasz Királyság elfoglalta a Vatikánt, ezért tiltakozásul IX. Piusz és az őt követő pápák nem mentek a városállamon kívülre. A Vatikán 1929-ben, a lateráni szerződés aláírásával lett újra független. Az autót XI. Piusz utódja, XII. Piusz is használta, egészen az 1958-as haláláig.

Az első pápa által használt gépjármű, egy Graham-Paige 837-es autó volt, melyet XI. Piusz kapott ajándékba 1929-ben. (Kép innen)

A világ első éjszakai természetfotóját az amerikai III. George Shiras készítette, melyet a National Geographic publikált. A magazin 1906. júliusi számában a volt kongresszusi képviselő 74 fényképe jelent meg, ezek közül az első fotó a Michiganben található Whitefish tó környékén született. A képen egy nőstény virginiai szarvas és két borja látható. Shiras leleményes módon oldotta meg, hogy a sötétség ellenére is jók legyenek a látási viszonyok, egy távirányítós lámpát használt vakuként, melyet a szarvasok hoztak működésbe, amikor egy drót a lábukhoz ért. A villanás után az állatok megijedtek és elszaladtak, amit a fotósnak szintén sikerült megörökítenie. A fényképek közlése annyira újszerű lépés volt, hogy utána a National Geographic igazgatótanácsának két tagja is lemondott, mert szerintük így a neves magazin „képeskönyvvé változott”.

A világ első éjszakai természetfotóját az amerikai III. George Shiras készítette, melyet a National Geographic publikált 1906. júliusában. (Kép innen)