Dióhéjban arról, ki vagy mi volt (vagy lesz) az első

Ez az első

Ez az első

Az első magyar szennyvíztisztító telep

2021. május 14. - Tokár Tamás Zalán

Magyarország első szennyvíztisztítója, a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep, 1966. szeptember 14-én kezdte el működését. Megépítése azért volt indokolt, mert a nagymértékű iparosítás fokozott veszélyt jelentett a Duna vízminőségére. Az 1980-as évektől kezdve folyamatosan bővítették és ma már az egyik legkorszerűbb az országban. 2014 óta szinte teljesen önfenntartó, szennyvíziszapból biogázt állít elő, melynek segítségével képes biztosítani saját energiaszükségletét. A telep Pesterzsébet, Kispest és Pestszentlőrinc 300 ezer lakosának, valamint az ott működő vállalkozásoknak a vizét tisztítja, kapacitása napi 80 ezer, évi 22 millió m3.

delpesti-szennyviztisztito.jpg

Magyarország első szennyvíztisztítója, a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep, 1966-ban kezdett el működni. 2014 óta szinte teljesen önfenntartó, mivel biogáz segítségével képes biztosítani saját energiaszükségletét. (Kép innen)

Az első magyar tévékészülék

Az első magyar tévékészülék, az Orion AT501-es prototípusa, 1955. augusztusában készült el. Sorozatgyártása 1956-ban kezdődött, ezzel párhuzamosan a Magyar Televízió kísérleti adásai is elindultak. A 35 kilós, 17 colos (43 cm) képátmérőjű szerkezet szekrénye valódi diófa volt és két csatornát tudott fogni. A készüléket, eleinte csak Budapesten, a Ravill-Kereskedelmi Vállalat Lenin körúti boltjában lehetett megvásárolni, meglehetősen borsos áron, 5500 forintba került. A Magyar Televízió 1957. május 1-jén sugározta első hivatalos adását, ezután folyamatosan gyarapodott a készülékek száma a magyar háztartásokban. 1958-ban már a székesfehérvári Videoton is gyártásba kezdett, így 1960. júniusára már több mint 78 ezer tévéelőfizető volt az országban.

bae1b14e5f63f08785a31aa37fdd20ec.jpg

Az első magyar tévékészülék, az Orion AT501-es sorozatgyártása 1956-ban kezdődött. A 35 kilós készülék szekrénye valódi diófából készült, képátmérője 43 cm (17 colos) volt. (Kép innen)

Az első Dakar-rali

Az első Dakar-ralit 1978. december 26. és 1979. január 14. között rendezték, Párizsból indult és Dakarban ért véget. Szervezője egy francia motoros, Thierry Sabine volt, aki az 1977-es Abidjan–Nizza verseny alatt eltévedt a sivatagban, de végül napokkal később rátaláltak. Bár kalandja majdnem az életébe került, ez mégis arra inspirálta, hogy saját versenyt indítson. A ralin 90 motoros és 80 autós állt rajthoz. A 10 ezer kilométeres utat végül 24 motoros és 50 autós tudta befejezni. Thierry Sabine 1986-ban életét vesztette egy helikopter-balesetben, végakaratát követve édesapja vette át a verseny szervezését. A rali eddig egyedül 2008-ban maradt el terrorveszély miatt, ezután 2009 és 2019 között Dél-Amerikában, tavaly és idén pedig Szaúd-Arábiában rendezték meg.

c7djlvpx0aae7qu.jpg

Az első Dakar-ralit 1978. december 26. és 1979. január 14. között rendezték. Szervezője egy francia motoros, Thierry Sabine (1949-1986) volt, a versenyen 90 motoros és 80 autós állt rajthoz. (Kép innen)

Az első magyar webshop

Az első magyar webshop, a Zenebona Internet CD-bolt, 1996. novemberében jött létre. Központja Szegeden volt, a Batthyány utca 31. szám alatt. Egy 1997-ben írt, internetről szóló szakdolgozat, arról számolt be, hogy a bolt vezetője, Lencsés Gyula, szűkebb körben már korábban is foglalkozott ritka zenei albumok értékesítésével, de a férfi szerette volna bővíteni vevőkörét, ezért részt vett az NKM pályázatán, hogy elnyerje a szükséges kezdő tőkét. Egy évvel az indulása után a webshop kínálatában már több mint 30 ezer zenemű szerepelt. A Zenebona Internet CD-bolt 11 évig működött, 2007. december 1-jén szűnt meg.

hungarian-ecommerce-history.jpg

Az első magyar webshop, a Zenebona Internet CD-bolt, 1996. novemberében jött létre, egy évvel később már több mint 30 ezer zenemű szerepelt a kínálatában. (Kép innen)

Az első magyar opera

Az első magyar operát, a Pikkó herceg és Jutka Perzsi című darabot, 1793. május 6-án mutatta be Budán, a Kelemen László által alapított Nemzeti Játszó Társaság. A mű Philipp Hafner egyik német nyelvű operája (Prinz Schnudi und Prinzessin Evakathel) alapján íródott. A zenéjét Chudy József szerezte, a verseket Szalkay Antal írta. A történet Ypsilon városban játszódik, Pikkó herceg szeretné feleségül venni Jutka Perzsit, Gömböc kán lányát.  Az apa nem engedélyezi a házasságot, ezért Pikkó háborúzni kezd, melynek során Gömböc kán életét veszti. Jutka nem tudja feldolgozni az apja halálát, ezért öngyilkos lesz, majd a herceg is megöli magát. Az opera a premieren nagy sikert aratott, ezután többször is játszották, a korabeli kritika is elismerően nyilatkozott a darabról. Az első magyar opera kottája és teljes zenei anyaga sajnos azóta elveszett, de a szövegkönyve, valamint a magyar és német nyelvű színlapja megmaradt az utókornak, ezeket az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik.

mxcp_1619983422953_mt241kd82021.jpg

Az első magyar operát, a Pikkó herceg és Jutka Perzsi című darabot, 1793. május 6-án mutatták be Budán. A mű kottája és zenei anyaga sajnos elveszett, de a szövegkönyve, valamint a képen látható magyar és német nyelvű színlapja megmaradt az utókornak. (Kép innen)

Az első Arany Málna-díjátadó

Az első Arany Málna-díjátadóra, 1981. március 31-én került sor, az alapító, John J. B. Wilson, Los Angeles-i lakásában. Az előző év legrosszabb amerikai filmjeit és azok alkotóit „díjazták” nyolc kategóriában. A ceremónián többek között a Zenebolondok (Legrosszabb film - producer: Allan Carr), Neil Diamond (Jazz énekes – Legrosszabb színész), Brooke Shields (A kék Lagúna - Legrosszabb színésznő) és Robert Greenwald (Xanadu – Legrosszabb rendező) kapta meg az Arany Málnát. Az első Arany Málna-díjátadónak nem volt nagy média visszhangja - csupán néhány tucat ember jött el az eseményre – de az idő múlásával egyre népszerűbb lett. Azóta minden évben megrendezik az Oscar-gála előtti napon. Érdekesség, hogy, 2021-ben Glenn Close egyszerre kapott Oscar és Arany Málna jelölést, de végül nem ő, hanem Maddie Zieglert „nyert” a Legrosszabb mellékszereplő színésznő kategóriában.

mxcp_1619963343707_dc12e6ca-7636-47b8-b861-e3e327f6f38f.jpg

Az első Arany Málna-díjátadóra, 1981. március 31-én került sor, az előző év legrosszabb amerikai filmjeit és azok alkotóit „díjazták” nyolc kategóriában. (Kép innen)

Az első számítógépes vírus

Az első számítógépes vírust, a Creepert, Bob Thomas, a BBN Technologies munkatársa hozta létre kísérletképp, 1971-ben. A Creeper, az USA katonai számítógépes hálózatán, az internet elődjének számító ARPANET-en terjedt és a TENEX operációs rendszerrel rendelkező, DEC PDP-10 számítógépeket fertőzte meg. A vírus, miután bejutott a távoli rendszerekbe, lemásolta magát és ezt írta ki a képernyőre: „Én vagyok a Creeper, kapj el ha tudsz!”. Annak érdekében, hogy a Creepert sikeresen eltávolítsák, Bob Thomas kollégája, Ray Tomlinson, megalkotott egy másik programot a Reapert. Így nem sokkal az első számítógépes vírus után, megszületett a világ első vírusirtója is.

aobrezsi92g21.jpg

Az első számítógépes vírust, a Creepert, Bob Thomas, a BBN Technologies munkatársa hozta létre 1971-ben. Annak érdekében, hogy sikeresen eltávolítsák, Ray Tomlinson megalkotta az első vírusirtót, a Reapert. (Kép innen)

Az első menetrendszerű magyar postakocsijárat

Az első menetrendszerű magyar postakocsijárat, 1752. szeptember 18-án indult, Bécs és Buda között közlekedett. A delizsánsz néven is emlegetett személyszállító postakocsik, a mai Batthyány téri vásárcsarnok helyén álló postaháztól indultak, eleinte hetente, majd naponta. A delizsánszokat, a bakon ülő postakocsis irányította, mellette volt a kalauz, ő ügyelt a rendre és ellenőrizte az úti okmányokat. Az utasok az első osztályon a kocsi belsejében, a másodosztályon pedig, a tetőn utazhattak a poggyászok mellett. Ha valaki a harmadosztályra váltott jegyet, az kénytelen volt a delizsánsz hátsó lépcsőjén zötykölődni. A vasúti közlekedés megjelenésével a postakocsik fölöslegessé váltak, mivel a vonatok gyorsabbak voltak, valamint több csomagot és embert tudtak szállítani.  

hospental-postkutsche.jpg

Az első menetrendszerű magyar postakocsijárat, 1752. szeptember 18-án indult, Bécs és Buda között közlekedett. (Kép innen)

Az első magyar óvoda

Az első magyar óvodát, Brunszvik Teréz alapította 1828 június 1-jén, Angyalkert néven, Budán, a mai Mikó utca és az Attila út sarkán. Az intézmény, 3 és 6 év közötti szegény sorsú gyerekek számára biztosított napközbeni étkezést, gondozást és nevelést. Nem egy mai értelemben vett óvoda volt, hanem inkább kisgyermekiskola. Brunszvik Teréz úgy vélte, hogy a gyermekek ebben a korban a legfogékonyabbak, ezért nagy hangsúlyt fektetett az oktatásukra. Férfi pedagógusokat alkalmazott, akik többek között olvasást, számolási és geometriai alapismereteket, zoológiát, földrajzi, egészségtani ismereteket tanítottak, de nagy hangsúlyt fektettek a valláserkölcsi nevelésre is. Brunszvik Teréz 1836-ban egyesületet hozott létre, hogy még több ilyen intézmény születhessen, melyek száma 1861-ben bekövetkező halálakor már 80-ra nőtt. A nevét ma is több óvoda őrzi, sőt még díjat is alapítottak a tiszteletére, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át az óvodapedagógus-képzésben kiemelkedő munkát végző oktatók elismerésére.

405-484_pix_oldal_01_kep_0001_nagykep.jpg

Az első magyar óvodát, Brunszvik Teréz (1775-1861) alapította 1828. június 1-jén, Angyalkert néven, Budán, a mai Mikó utca és az Attila út sarkán. (Kép innen)

Az első nyugati származású gésa

Az első nyugati származású gésát, Fiona Grahamnek hívják. Fiona Ausztráliában, Melbourne-ben született, 1961. szeptember 16-án. A Keio Egyetemen pszichológiát és pedagógiát, az Oxfordi Egyetemen szociálantropológiát tanult. Fiona eleinte csak antropológiai szempontból vizsgálta a gésa kultúrát, ezután döntött úgy, hogy ennek a hivatásnak szeretne élni.  Fionát egy év embert próbáló képzés után avatták gésává, 2007. december 19-én, Japánban, Aszakuszában. Ekkor vette fel a Szajuki nevet. Több művészeti ágban is jártas, elsősorban japán fuvolán (yokobue-n) játszik, de szeret énekelni is. Jelenleg Tokióban tevékenykedik, banketteket, előadásokat tart, valamint a Waseda Egyetemen tanít, hogy megismertesse a gésa kultúrát a nyugati emberek számára.

254f758a00000578-2937438-image-a-1_1422998272679.jpg

Az első nyugati származású gésát, Fiona Grahamnek hívják. Fionát 2007. december 19-én avatták gésává, Japánban, Aszakuszában.  (Kép innen)

süti beállítások módosítása