Steinschneider Lilly 1891. január 13-án született Budapesten, egy jómódú zsidó családban. Édesapja, Steinschneider Bernát, egy híres bútor- és ágyneműgyárat működtetett. Steinschneider Lilly 1910. nyarán részt vett egy nemzetközi repülőversenyen, ekkor határozata el, hogy pilóta lesz. Bécsújhelyen elvégzett egy tanfolyamot, majd 1912. augusztus 12-én szerezte meg pilótaigazolványát. Ezután több repülési versenyen is részt vett és ért el remek eredményeket. 1913-ban, a Szent István-napi megmérettetésen gyorsasági versenyt nyert. Lilly 1914-ben felhagyott a repüléssel és hozzáment egy osztrák iparmágnáshoz, Johannes Evangelist Virgilio Coudenhove-Kalergi von Ronspergheim grófhoz. Ezután Csehországba költöztek, néhány évvel később, 1927-ben megszületett lányuk, Pixie. 1939-ben, zsidó származása miatt, lányával Olaszországba menekült. A második világháború után, Pixie Amerikában, ő Franciaországban folytatta életét. (Férjétől már hosszú ideje külön élt, tőle 1960-ban vált el.) Steinschneider Lilly 1975. március 28-án halt meg Genfben, 84 éves volt.

Az első magyar pilótanő, Steinschneider Lilly (1891-1975), 1912. augusztus 12-én megszerezte pilótaigazolványát. (Kép innen)

Az első űrszállodát, a kaliforniai székhelyű Orbital Assembly Corporation szeretné megnyitni, 2027-ben. Az óriáskerék alakú, 50 ezer m2 területű Voyager Class, 280 vendéget tud majd fogadni. Lesznek benne mozik, éttermek, bárok, könyvtárak és gyógyfürdők is. Mivel hosszú távon megterhelő lenne a súlytalanság az itt pihenők számára, a gravitációt mesterségesen fogják létrehozni, az építmény forgásával. Az árakról még nincs pontos információ, de annyit már lehet tudni, hogy az űrhotelben egy három napos ott tartózkodás, 5 millió dollárba fog kerülni.

Az első űrszálloda, a 280 férőhelyes Voyager Class, 2027-ben fog megnyílni, a gravitációt mesterségesen, az építmény forgásával tudják majd létrehozni. (Kép innen)

A világ első hangosfilmjét, A dzsesszénekest, 1927. október 6-án mutatták be a  New York-i Warner filmszínházban. A filmet Alan Crosland rendezte, a főszerepet Al Jolson játszotta. A 88 perces alkotás egy kántor fiáról szól, aki az énekesi karriert választotta, ezért állandó konfliktusban van apjával. A hangot technikailag úgy oldották meg, hogy nem a filmre rögzítették, hanem a vetítővel egybeépített lemezlejátszó segítségével hallhatták a nézők. A dzsesszénekes sikere után egyre több hangosfilm készült, a némafilmek korszaka néhány évvel később véget ért. A Warner Brothers A dzsesszénekesért az 1929. májusában megrendezett első Oscar-gálán életműdíjat kapott.

A világ első hangosfilmjét, A dzsesszénekest, 1927. október 6-án mutatták be a  New York-i Warner filmszínházban. (Kép innen)

Az első Twitter-bejegyzést, az oldal egyik alapítója, Jack Dorsey tette közzé, 2006. március 21-én. Az üzenetben ez állt: „éppen létrehoztam a twitteremet”. A Twitter teljes verziója 2006. július 15-én vált elérhetővé a nyilvánosság számára. Hamar megkedvelték, 2009-re a harmadik leglátogatottabb közösségi oldal lett. Ma már több mint 500 millió ember használja. Jack Dorsey 2021. márciusában árverésre bocsátotta első tweetjét, melyért végül a Bridge Oracle vállalat tulajdonosa, Sina Estavi fizetett a legtöbbet. A bejegyzés 2,9 millió dollár értékű Ethereum kriptovalutáért kelt el, Dorsey a kapott összeget, a Give Directly nevű, afrikai koronavírus-fertőzötteket segítő jótékonysági szervezetnek ajánlotta fel.

Az első Twitter-bejegyzést, az oldal egyik alapítója, Jack Dorsey tette közzé, 2006. március 21-én. Dorsey 2021. márciusában a bejegyzést elárverezte, a 2,9 millió dollár értékű bevételt egy jótékonysági szervezetnek ajánlotta fel.  (Kép innen)

Az első Zeppelin-léghajó, az LZ 1, 1900. július 2-án emelkedett a levegőbe, a németországi Friedrichshafen mellett, a Boden-tó Manzell-öblében. Az LZ 1-et, tervezője, Ferdinand von Zeppelin gróf (1838-1917) 1898-ban kezdte el építeni a tó vízén lebegő hangárban, a munkálatok 1899 teléig tartottak. A gróf a felszállást 1900 nyarára halasztotta. A 128 méter hosszú léghajó első útja csak 18 percig tartott, mert az ellensúlyt mozgató mechanizmus eltörött. A javítás után a jármű még kétszer repült, de mivel a léghajó túl nehéz volt, a motorok teljesítménye pedig túl gyenge, a gróf nem kapta meg a várt támogatást a hadseregtől. Zeppelin az LZ 1-et szétszerelte, de tovább folytatta a léghajók fejlesztését, melyeket néhány évvel később már utasszállításra és katonai célkora is használtak. A Zeppelin-léghajók kora a Hindenburg-katasztrófával ért véget, az 1937. május 6-án történt tragédia során, 35 ember vesztette életét.

Az első Zeppelin léghajó, az LZ 1, 1900. július 2-án emelkedett a levegőbe, a németországi Friedrichshafen mellett, a Boden-tó Manzell-öblében (kép innen)

Az első magyar tőzsde, 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. Az elnöke báró Kochmeister Frigyes volt, aki több mint 30 évig, 1900-ig töltötte be ezt a tisztséget. Az intézmény értékpapírtőzsdeként kezdte, indulásakor 7 részvényt, 1 záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek. 1868-ban magába olvasztotta a Gabonacsarnokot, a gabonakereskedelem központját, ezután tevékenységét Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) néven folytatta. A BÁÉT – az első és második világháború idején történő rövid szüneteket leszámítva - még 80 évig működött, Európa egyik vezető tőzsdéje volt. 1948. május 25-én a kormány a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét feloszlatta, vagyonát államosították. A magyar tőzsde, 1990. június 21-én indult újra Budapesti Értéktőzsde (BÉT) néven. Székhelye jelenleg a Szabadság téren van, a Tőzsdepalota melletti Bank Centerben, elnöke Patai Mihály.

Az első magyar tőzsde, 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. (Kép innen)

Az első ipari porszívót, egy angol mérnök, Hubert Cecil Boot alkotta meg 1901-ben. Találmányának ötlete akkor született, amikor megfigyelt egy tisztító berendezést egy vasútállomáson, mely kifújta a port a vonatkocsikból. Az eljárást nem tartotta túl hatékonynak, ezért Boot létrehozta „Puffing Billy” nevű benzinmotoros szerkezetét, mely magába szívta a port. Bár a masina eléggé zajos volt és olyan nagy, hogy lovaskocsival kellet húzni, mégis hamar népszerű lett. Gyakran használták középületek, szállodák takarításához, sőt még VII. Eduárd brit király is igénybe vette, rezidenciája tisztításához. Boot 1904-től már háztartási porszívót is gyártott, melynek elektromos árammal működtetett verzióját, egy évvel később dobta piacra. Ekkora már több konkurens cég is megjelent hasonló szerkezetekkel, a versenyt a Hoover nyerte, ez az oka annak, hogy a „hoover” szó az angol nyelvterületeken porszívót jelent.

Az első ipari porszívót, egy angol mérnök, Hubert Cecil Boot (1871-1955) alkotta meg 1901-ben. A masina elég nagy és zajos volt, de hamar népszerű lett. (Kép innen)

Az első sms-t egy brit-kanadai informatikus, Neil Papworth küldte egy személyi számítógépről, a Vodafone egyik igazgatója, Richard Jarvis mobiltelefonjára, 1992. december 3-án. Jarvis táska méretű, Orbitel 901 típusú GSM telefonkészülékére kapta az üzenetet, melynek ez volt a szövege: „Boldog karácsonyt!”. Az sms ötlete 1984-ben jutott eszébe a finn Matti Makkinennek pizza evés közben, egy koppenhágai telekommunikációs konferencián. A technológiát végül német-francia (Deutsche Telekom - France Télécom) együttműködéssel sikerült kifejleszteni, de hosszú időbe telt, mire egy hétköznapi ember is tudta használni. Az első sms küldésére alkalmas mobiltelefon, a Nokia 2010, 1994-ben került kereskedelmi forgalomba.

Az első sms-t, Neil Papworth küldte a Vodafone egyik igazgatója, Richard Jarvis, Orbitel 901 típusú GSM telefonkészülékére, 1992. december 3-án. (Kép innen)

Az első dobostortát, Dobos C. József, magyar cukrászmester alkotta meg 1884-ben. Mivel akkoriban az édességek hűvös helyen tárolása technikailag nehezen volt megoldható, Dobos olyan tortát készített, ami hűtés nélkül is hosszú ideig fogyasztható volt. Egyik különleges összetevője a csokoládés vajkrém volt, mely a hagyomány szerint úgy született, hogy a mester inasa, a vajba nem sót, hanem cukrot tett. A dobostortát a nagyközönség 1885-ben ismerte meg az első Budapesti Országos Általános Kiállításon, ahol Dobosnak saját pavilonja volt. A torta hamar népszerű lett, még Ferenc József és Erzsébet királyné is megkóstolta. A ínyencség egész Európában elterjedt, sokan próbálták lemásolni, de nem jártak sikerrel. A torta elkészítésének titkára Dobos C. József 1906-os visszavonulása után derült fény, amikor a mester átadta az eredeti receptet a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek. A dobostorta hungarikum, összetételét és alakját egy 2017-es miniszteri rendelet határozza meg.

Az első dobostortát, Dobos C. József (1847-1924), magyar cukrászmester alkotta meg 1884-ben. A képen a Dobos C. József és a dobostorta védjegye látható. (Kép innen)

Az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt, 1846. szeptember 21-én bocsátották vízre Balatonfürednél. A 200 tonna teherbírású, 50 méter hosszú, 300 férőhelyes Kisfaludyt, Széchenyi István kezdeményezésére építették. A hajótest az Óbudai Hajógyárban készült, a 40 lóerős gőzgépet Angliából, a Penn gyárból hozatták. A menetrend szerinti közlekedés fél évvel később, 1847. március 29-én kezdődött, a hajó Alsóörs és Balatonfüred között szállította az utasokat. A jegyár az első osztályon 2 Ft, a másodosztályon 1,2 Ft volt, a harmadosztályon 40 krajcárt kellett fizetni. A gőzhajó még negyven évig, 1887-ig volt szolgálatban, ezután kivonták a forgalomból és szétbontották. A Kisfaludyt 2014-ban újjáépítették, jelenleg sétahajóként üzemel Balatonfüreden. 

Az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt, 1846. szeptember 21-én bocsátották vízre Balatonfürednél. (Kép innen)