Az első magyar tőzsde, 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. Az elnöke báró Kochmeister Frigyes volt, aki több mint 30 évig, 1900-ig töltötte be ezt a tisztséget. Az intézmény értékpapírtőzsdeként kezdte, indulásakor 7 részvényt, 1 záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek. 1868-ban magába olvasztotta a Gabonacsarnokot, a gabonakereskedelem központját, ezután tevékenységét Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) néven folytatta. A BÁÉT – az első és második világháború idején történő rövid szüneteket leszámítva - még 80 évig működött, Európa egyik vezető tőzsdéje volt. 1948. május 25-én a kormány a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét feloszlatta, vagyonát államosították. A magyar tőzsde, 1990. június 21-én indult újra Budapesti Értéktőzsde (BÉT) néven. Székhelye jelenleg a Szabadság téren van, a Tőzsdepalota melletti Bank Centerben, elnöke Patai Mihály.

Az első magyar tőzsde, 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. (Kép innen)