Az első holdautót 1971-ben fejlesztette ki a magyar származású Pavlics Ferenc, aki 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba. A szerkezet az Apollo-15-ös küldetés során, 1971. július 31-én kezdte meg útját a Hold felszínén. A 210 kg tömegű, 3,1 méter hosszú és 2,3 méter széles autót, David Scott és James Irwin használták. A maximum 13 km/h sebességre képes jármű megkönnyítette az űrhajósok munkáját, mivel segítségével összesen 27,9 kilométert tettek meg és 77 kg kőzetmintát tudtak összegyűjteni. Az Apollo-16 és Apollo-17 misszió során is használtak holdautókat, egyikük sem tért vissza a Földre, a három jármű ma is a Hold felszínén parkol.

Az első holdautót az Apollo-15-ös küldetés során használták 1971-ben, tervezője a magyar származású Pavlics Ferenc volt. (Kép innen)

Az első kamerás mobiltelefon, a Sharp J-SH04, 2000. novemberében jelent meg és csak Japánban volt kapható, a J-Phone forgalmazta. A 74 grammos, 127 x 39 x 17 mm-es készülék, a jobb vétel érdekében egy kihúzható antennával rendelkezett. Kamerájával 0,11 megapixeles képeket lehetett készíteni, a szelfizést pedig egy kis tükör segítette, mely hátul, az optika mellett helyezkedett el. A mai telefonokhoz képest meglehetősen csekély, 1 megabyte memóriával rendelkezett, így körülbelül 20-25 fotót tudott tárolni a készülék. A telefont képpostázó funkcióval is ellátták, mely az MMS előfutárának tekinthető.

Az első kamerás mobiltelefon, a Sharp J-SH04, 2000. novemberében jelent meg és csak Japánban volt kapható. (Kép innen)

Az első magyar vasbeton híd Solton található, az 51-es úton, a református templom mellett. A híd, Zoltán Győző királyi mérnök tervei alapján épült 1889-ben, Monier-rendszerben. Mindössze 4 hét alatt készült el, a munkálatok összesen 2880 forintba kerültek. A híd három méter magas és két öt méter hosszú boltozott nyílással rendelkezik. 1942-ben vasbeton lemezzel megszélesítették, a következő beavatkozásra 2002-ben volt szükség. A forgalom nagymértékű növekedése miatt megerősítették, valamint részben átépítették. Az átalakításoknak köszönhetően a hidat már több oldalról is meg lehet tekinteni, az egyik nyílás alatt a gyalogosok is át tudnak menni.

 Az első magyar vasbeton híd Solton található, az 51-es úton, a református templom mellett. 1889-ben épült, a munkálatok 4 hétig tartottak. (Kép innen)

Az első női olimpiai bajnok, Charlotte Cooper, 1870. szeptember 22-én született Angliában, Ealingben. Már gyerekkorában szeretett sportolni, futott, jégkorongozott, valamint teniszezni is tanult. Első jelentősebb sikerét 1895-ben érte el, amikor wimbledoni teniszbajnoki címet szerzett. 1900-ban Párizsban, már nők is indulhattak az olimpián, így ő is részt vett rajta. 1900. július 11-én kétszeres olimpiai bajnok lett, egyéniben és párosban is diadalmaskodott. 1901-ben hozzáment Alfred Sterry ügyvédhez, két gyermekük született, 1903-ban Rex, 1905-ben Gwen. A teniszt ez idő alatt sem hagyta abba, 1908-ban ötödször is nyerni tudott Wimbledonban. Charlotte Cooper 1966.  október 10-én hunyt el Skóciában, 96 évesen.

Az első női olimpiai bajnok, Charlotte Cooper (1870-1966), egyéniben és párosban győzni tudott az 1900-as olimpián, Párizsban. (Kép innen)

Az első walkmant, a Walkman TPS-L2-t, 1979. július 1-jén dobta piacra a Sony Japánban. A készülék ötlete Masaru Ibukától, a Sony társalapítójától származott. Utazásai során egy TC-D5 típusú kazettás magnót használt zenehallgatáshoz, de túl nagynak találta, ezért megkérte a cég mérnökeit, hogy tervezzenek egy kisebb és praktikusabb masinát. Így született meg a Walkman TPS-L2, mely hatalmas sikert aratott, már az első két hónapban több mint 30 ezer darabot adtak el belőle Japánban és külföldön is hamar népszerű lett. A Sony a terméket, eleinte próbálta más néven értékesíteni a különböző országokban (pl. Angliában Stowaway, az Egyesült Államokban Soundabout), de mivel használói inkább Walkmannek hívták, a cég úgy döntött, hogy visszatér az eredeti elnevezéshez. A Sony a következő modelljét, a WM-2-t 1981-ben kezdte árusítani, mely már kisebb volt elődjénél. A walkmanek aranykorának a hordozható CD lejátszók vetettek véget, az Egyesült Államokban 2004-ben, Japánban 2010-ben fejezték be gyártásukat.

Az első walkmant, a Walkman TPS-L2-t, 1979. július 1-jén dobta piacra a Sony Japánban. Már az első két hónapban 30 ezer darabot adtak el belőle és külföldön is hamar népszerű lett. (Kép innen)

A világ első mikrobarázdás hanglemezét, 1948. június 21-én adta ki a Columbia Records. A Goldmark Péter Károly által fejlesztett hanglemezre, Felix Mendelssohn E-moll hegedűversenyét rögzítették. A művet Nathan Milstein hegedűművész és a New York-i Filharmonikusok adták elő. Az új technológia forradalmi újításnak számított, mivel ezekre a lemezekre a korábbi 3 perc helyett, oldalanként akár egy-egy 20 perces hanganyagot, például egy teljes klasszikus zenei darabot is fel lehetett venni. 2018-ban, az első kiadás 70. évfordulója alakalmából, a brit HMV zeneműbolt-hálózat és a Sony Classical elkészítette a lemez eredeti másolatát 500 példányban, ezek közül néhányat az Egyesült Királyság nemzeti könyvtárában őriznek.

A világ első mikrobarázdás hanglemezét 1948. június 21-én adta ki a Columbia Records. A hanglemezre Felix Mendelssohn E-moll hegedűversenyét rögzítették. (Kép innen)

Az első modern harckocsit, a Mark I-est, a brit hadsereg fejlesztette ki az első világháborúban. Prototípusa, a Big Willie, 1916. január 26-án készült el, tömeggyártása 1916. februárjában kezdődött. Első bevetésére 1916. szeptember 15-én került sor Franciaországban, a Somme folyónál, a flers–courcelette-i csatában. A 28 tonnás tankokat 8 fős személyzet működtette, a fegyvereket a harckocsitestre függesztett gondolákba helyezték. Mivel a motorzaj megnehezítette a szóbeli kommunikációt, a harckocsikra színes jelzőlámpás rendszert szereltek. A Mark I-es – a gyakori meghibásodások miatt - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de több ország is felismerte a harckocsikban rejlő lehetőségeket. A franciák megalkották a Renault FT–17-es modelljüket, mely lendületet adott a későbbi fejlesztéseknek.

Az első modern harckocsi, a Mark I-es prototípusa, a képen látható Big Willie, 1916. január 26-án készült el, tömeggyártása, 1916. februárjában kezdődött.  (Kép innen)

Az első magyarországi, mai modern lottósorsolásra, 1957. március 7-én került sor ünnepi keretek között, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének Móricz Zsigmond kultúrotthonában. Az alapjáték 3 forint 30 fillérbe került, 90 számból 5-öt kellett megtippelni. Ezen a napon nem volt telitalálat. Az első öttalálatos hat héttel később, április 11-én született, a nyertes a 66 éves özvegy Ring Sándorné volt, aki 855 ezer forinttal lett gazdagabb. Az ötöslottón 1991-ig, havi rendszerességgel tárgynyereményeket is sorsoltak, motorkerékpárok, televíziók, mosógépek találtak gazdára, sőt akár gépkocsit vagy lakást is kaphattak a még szerencsésebbek. Akik részt vettek a játékban eleinte csütörtökönként izgulhattak, napjainkban már szombaton tartják a sorsolást, melyet a Magyar Televízió is közvetít.

Az első magyarországi, mai modern lottósorsolásra, 1957. március 7-én került sor. Az alapjáték ára 3 forint 30 fillérbe került, azon a napon nem volt senkinek öttalálatosa. (Kép innen)

Az első atom-tengeralattjárót, a Nautilust, 1954. január 21-én bocsátották vízre. Az SSN-571-es típusszámú jármű, 1954. szeptember 30-án állt az amerikai haditengerészet szolgálatába. Parancsnoka  Eugene P. Wilkinson volt, legénysége 13 tisztből és 92 sorkatonából állt. A 98 méter hosszú, 8,5 méter széles tengeralattjáró a felszínen 20 csomó (37 km/h), merülésben pedig 22 csomó (40 km/h) sebességgel tudott közlekedni. A Nautilus sokkal hatékonyabb volt, mint a hagyományos tengeralattjárók, nukleáris energiát használt, így tovább tudott a víz alatt maradni. 1958 júliusában-augusztusában, a Napsugár hadművelet során elsőként navigált át az Északi-sark jégpáncélja alatt. A tengeralattjárót ezután kiképzésekre és hadgyakorlatokra használták az Atlanti-óceánon, harci bevetésben sosem vett részt. A Nautilust 1980-ban vonták ki a szolgálatból, 1982-ben nemzeti történelmi nevezetességgé nyilvánították. 1986-ban Grotonba, az Amerikai Egyesült Államok Tengeralattjáró Múzeumába szállították, ahol ma is megtekinthető.

Az első atom-tengeralattjárót, a Nautilust, 1954. január 21-én bocsátották vízre. Mivel nukleáris energiát használt, hatékonyabb volt, mint a hagyományos tengeralattjárók. 1958-ban elsőként navigált át az Északi-sark alatt. (Kép innen)

Az első hivatalos magyar rádióadás 1925. december 1-jén indult. Ezen a napon, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. avatóünnepséggel kezdte műsorát este 8 órakor, Budapesten, a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdiójából. A megnyitón a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója, Demény Károly köszöntötte a hallgatókat magyar, angol és francia nyelven, ezután pedig hangversennyel folytatódott a program. A rádió eleinte heti 50 órányi adást sugárzott egy Telefunken gyártmányú 2 kW teljesítményű adó segítségével, a Csepeli Szikratávíró állomásról. Változatos műsorokkal kötötték le a publikumot, ilyen volt a Mit üzen, vagy az Asszonyok tanácsadója, de gyakran hívtak meg színészeket, zenészeket, vagy tudósokat, a gyerekeket pedig mesemondók szórakoztatták délutánonként. A rádió három évvel később elköltözött, 1928-ban a Főherceg Sándor (ma Bródy Sándor) utcába tette át székhelyét.

Az első hivatalos magyar rádióadás 1925. december 1-jén indult, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. avatóünnepséggel kezdte műsorát Budapesten, a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdiójából. (Kép innen)