Az első magyarországi veseátültetést Dr. Németh András végezte Szegeden, 1962. december 21-én. Németh részt vett egy fél éves tanulmányi úton Londonban és a műtétet egy hónappal a hazatérése után végezte el. Az operáció sikeres volt, a vese működése beindult, de komplikációk léptek fel és a kezelések ellenére a beteg hat héttel később meghalt. Ezután hosszú évekig nem végeztek ilyen típusú műtétet, csak 1973-ban történt változás, amikor szervezett veseátültetési program indult Magyarországon. Dr. Németh András könyvet írt az első magyarországi veseátültetés történetéről, mely 79 nap remény címmel jelent meg 1997-ben.

Az első magyar veseátültetést Dr. Németh András (1924-1999) végezte Szegeden, 1962. december 21-én. (Kép innen)

Az első magyar nyelvű enciklopédiát Apáczai Csere János, erdélyi református teológus, pedagógus írta 1653-ban. A Magyar encyclopaedia kiadására két évvel később, 1655-ben került sor Utrechtben. A mű 11 részből áll, ebből 257 oldalon matematikai-természettudományi, 74 oldalon társadalomtudományi, 47 oldalon pedig teológiai ismeretekkel foglalkozik. Apáczai kerülte a latin nyelv használatát, ezért több új tudományos magyar szót is alkotott, ilyen volt például a súrlódás, a számláló, vagy a tompaszög. Apáczai enciklopédiáját eredetileg tanítási céllal írta, de a körülmények nem voltak megfelelőek ahhoz, hogy tankönyvvé váljon. A magyar nyelvű közép- és felsőoktatás csak a felvilágosodás idején, a 18 század végén kezdett megvalósulni.

Az első magyar nyelvű enciklopédia, a Magyar encyclopaedia, 1655-ben jelent meg Utrechtben, Apáczai Csere János (1625-1659), erdélyi református teológus, pedagógus írta 1653-ban. (Kép innen)

Az első magyar film, mely Oscar-díjat nyert, A légy volt 1981. március 31-én. Az animációs filmben egy légy szemszögéből láthatjuk a világot néhány percig. A rovar véletlenül betéved egy kertes házba, üldözőbe veszi az ott lakó, akinek végül sikerül agyoncsapni a betolakodót, majd elhelyezni a gyűjteményébe. A film a Pannónia Filmstúdióban készült, rendezője és forgatókönyvírója Rofusz Ferenc volt. A légy elnyerte a legjobb animációs rövidfilmért járó Oscar-díjat, de az aranyszobrot nem Rofusz Ferenc vette át (nem kapott vízumot), hanem Dósai István, a Hungarofilm akkori vezérigazgatója. Dósai Istvánt azonban csalónak hitték a szervezők, ezért pár óra múlva elvették tőle a szobrot. Rofusz Ferenc csak néhány hónappal később vehette át az Oscar-díját, amikor sikerült kiutaznia az Egyesült Államokba.

Az első magyar film, mely Oscar-díjat nyert, A légy volt 1981-ben. Rendezője és forgatókönyvírója a képen látható Rofusz Ferenc volt, aki csak hónapokkal később tudta átvenni az aranyszobrot. (Kép innen)

Az első budapesti Szent István-szobrot 1906. május 21-én avatták fel a Budai Várban, a Halászbástya mellett. A szobor felállítása már hosszú évek óta tervben volt - először gróf Pálffy Móricz királyi helytartó vetette fel 1863-ban – de konkrét döntés csak 1896-ban született. Ekkor hozták meg azt a törvényt, mely a millenniumot sorsfordító történelmi eseménnyé nyilvánította és rendelkezett arról is, hogy állítsanak emlékműveket annak tiszteletére. A szobrot Stróbl Alajos készítette 1898 és 1903 között. A talapzat 540 cm, a bronz főalak pedig 400 cm. Szent István lovon ülve látható, a fején koronát, a vállán palástot visel, jobb kezében pedig kettős keresztet tart. A talapzat domborműveit szintén Stróbl alkotta, István uralkodásának fontosabb mozzanatait ábrázolja. A szobor avatásakor nagy ünnepséget rendeztek, több újság is beszámolt az eseményről.

Az első budapesti Szent István-szobrot 1906. május 21-én avatták fel, Stróbl Alajos készítette 1898 és 1903 között. (Kép innen)

Az első magyarországi nyomtatott térkép, a Tabula Hungariae, 1528 májusában készült. Petrus Apianus mester ingolstadti nyomdájában nyomtatták, alkotója Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára, Lázár deák volt. A Tabula Hungariae a középkori Magyar Királyság területét ábrázolja, meglehetősen részletgazdag, több mint 1400 földrajzi név van feltüntetve rajta. A térképet sokáig csak leírásokból ismerték, csupán az 1880-as években találtak rá a kutatók. Később Apponyi Sándor gróf birtokába került, aki 1924-ben több ritkasággal együtt az Országos Széchényi Könyvtárnak adományozta. A Tabula Hungariae 2007-ben felkerült az UNESCO Világemlékezet Programjának listájára.

Az első magyarországi nyomtatott térkép, a Tabula Hungariae, 1528 májusában jelent meg, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára, Lázár deák készítette. (Kép innen)

Az első Superman-képregény 1938. júniusában jelent meg, az Action Comics amerikai képregénysorozatban. Superman karakterét Jerry Siegel, amerikai író és Joe Shuster, kanadai képregényrajzoló alkották meg 1932-ben, majd 1938. márciusában eladták a hozzá kapcsolódó jogokat a DC Comics-nak 130 dollárért. A 13 oldalas képregény – melynek ára 10 cent volt – Superman eredettörténetét meséli el. A főszereplőt csecsemő korában, egy pusztulásban lévő bolygóról menekítették ki egy mentőkapszula segítségével, ami később a Földön landolt. Egy kansasi házaspár vette magához és nevelte fel a különös jövevényt, aki szuperképességeinek köszönhetően később az emberiség védelmezőjévé vált. Superman az azóta eltelt évtizedek alatt a popkultúra részévé vált, így rajongói nem csak képregényekben, hanem filmekben is láthatták. 2021. áprilisában az első rész egyik példánya rekord áron kelt el egy árverésen, 3,25 millió dollárt fizettek érte.

Az első Superman-képregény 1938. április 18-án jelent meg. A 13 oldalas képregény Superman eredettörténetét meséli el (Kép innen)

Az első magyar hangfelvételt 1890. szeptember 20-án rögzítették, Kossuth Lajos hangja hallható rajta. A szabadságharc bukása után 41 évvel, 1890-ben, az emigrációban élő Kossuthot meghívták az aradi vértanúk szoboravatására, de ő visszautasította az ajánlatot.  Két pesti vállalkozónak, Barna Tivadarnak és Felner Károlynak, viszont támadt egy ötlete. Amszterdamban vásároltak egy fonográfot, majd ellátogattak Torinóba Kossuthoz és felvették az avatásra szánt beszédét. Bár egyes források szerint a szoboravatón technikai okokból nem hangzott el a beszéd, a felvétel körbejárta az országot, zárt térben, fülhallgatón keresztül meg lehetett hallgatni 1 forintért, később pedig 50 krajcár belépő ellenében. A Kossuth Lajos beszédét tartalmazó három fonográfhengerből kettő megmaradt az utókornak, jelenleg Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában őrzik.

Az első magyar hangfelvételt 1890. szeptember 20-án rögzítették, Kossuth Lajos hangja hallható rajta. A képen a beszédet tartalmazó, két fonográfhenger látható, melyet az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában őriznek. (Kép innen)

Az első budapesti autóbuszjárat 1915. március 1-jén, reggel 7 órakor indult. Az Andrássy úton közlekedett, az Aréna út (ma Dózsa György út) és a Vilmos császár út (ma Bajcsy-Zsilinszky út) között. A 2,8 km hosszú vonalon, egy emeletes, elektromos Austro-Daimler és egy egyszintes, benzinmotoros, kistarcsai autóbusz szállította az utasokat. A járatnak nem voltak megállói, útközben bárki leinthette és felszállhatott. Jegyet 14 fillérért lehetett váltani, az egy méternél alacsonyabb gyerekek pedig ingyen utazhattak. A vonalat 1915. októberében meghosszabbították a Kígyó térig (ma Ferenciek tere), az autóbusz állományt pedig fokozatosan bővítették. A világháború miatt azonban üzemanyag és gumihiány volt, ezért a járatot 1917. április 11-én beszüntették. Négy évvel később, 1921. szeptember 24-én indították újra, öt használtan vásárolt elektromos Austro-Daimler autóbusszal.

Az első budapesti autóbuszjárat 1915. március 1-jén indult, a 2,8 km hosszú vonalon 14 fillérért lehetett jegyet váltani. A képen az egyik autóbusz, egy emeletes, elektromos Austro-Daimler látható. (Kép innen)

Az első felfújható gumiabroncsot, a skót Robert William Thomson szabadalmaztatta Nagy-Britanniában, 1845. decemberében. Thomson abroncsa, a lovaskocsik közlekedését tette könnyebbé. A találmánynak köszönhetően könnyebb volt húzni lovaskocsit, ráadásul menet közben a kerekek halkabban gurultak. A skót feltaláló alkotása forradalmi újításnak számított, de gyártása és összeszerelése túlságosan drága és körülményes volt, ezért mégsem terjedt el széles körben. Ezután több mint negyven év telt el, mire sikerült kifejleszteni egy kereskedelmileg is sikeres változatot. John Boyd Dunlop felfújható gumiabroncsát 1888-ban szabadalmaztatta, vállalata napjainkban is működik.

Az első felfújható gumiabroncsot a skót Robert William Thomson (1822-1873) szabadalmaztatta 1845. decemberében. Forradalmi újításnak számított, de anyagi okokból mégsem terjedt el széles körben. (Kép innen)

Az első kompakt magnókazettát, a Philips termékfejlesztési vezetője, a holland Lou Ottens találta fel 1963-ban. Ottens zenerajongó volt, de nehezen boldogult az orsós magnójával, ezért úgy döntött, hogy kifejleszt egy olyan konstrukciót, ami kicsi és felhasználóbarát. Így született a magnókazetta, melyet a Berlini Rádiókiállításon mutattak be. A kazetták gyorsan elterjedtek, az 1970-es és 1980-as években virágkorukat élték, majd folyamatosan csökkent a népszerűségük. Azonban mégsem tűntek el végleg, mert az utóbbi években újra divatba jöttek, 2020-ban, Nagy-Britanniában, kétszer annyit adtak el belőle, mint 2019-ben.

Az első kompakt magnókazettát, a Philips termékvezetési fejlesztője, a holland Lou Ottens (1926-2021) találta fel 1963-ban. (Kép innen)