Dióhéjban arról, ki vagy mi volt (vagy lesz) az első

Ez az első

Ez az első

Az első sikeres műtéti altatás

2021. július 05. - Tokár Tamás Zalán

Az első sikeres műtéti altatás 1846. október 16-án zajlott le, orvosokból és medikusokból álló közönség előtt, Bostonban, a Massachusettsi Általános Kórház műtőjében. William T. Morton fogorvos, éterrel altatott el egy Edward Abbott nevű pácienst, akinek John C. Warren sebész, egy tumort távolított el a nyakából. A műtét sikeres volt, mert miután Abbott magához tért, kijelentette, hogy nem érzett fájdalmat. Warren, ekkor a közönség felé fordult és azt mondta: „Uraim, ez nem humbug!” Az eset nagy feltűnést keltett és nem sokkal később már széles körben alkalmazták ezt a módszert az operációknál.

southworth_hawes_first_etherized_operation_re-enactment.jpg

Az első sikeres műtéti altatás 1846. október 16-án zajlott le Bostonban. A fotón egy Edward Abbott nevű páciens látható, akit éterrel altattak el, hogy megoperálják. (Kép innen)

Az első magyarra szinkronizált film

Az első magyarra szinkronizált filmet, a Négy és fél muskétás című német vígjátékot, 1936-ban mutatták be hazánkban. A film szinkronjának készítését 1935. novemberében kezdték el a Magyar Film Iroda műtermében. Dramaturgnak Lakner Artúrt kérték fel, akinek az volt a feladata, hogy magyarra igazítsa át a film német szövegét. Lakner nagyon fárasztónak találta a munkát. Nyolc napig ült a sötétben fülhallgatóval a fülén és vizsgálta a film szereplőinek beszédét, szófordulatait. Tevékenységét a keresztrejtvény-készítéshez hasonlította. A Négy és fél muskétás azonban nem aratott túl nagy sikert, a korabeli kritikák nem írtak jókat róla. A magyar szinkron egy időre háttérbe szorult, csak a második világháború után kezdett népszerűvé válni.

tt0140680.jpg

Az első magyarra szinkronizált filmet, a Négy és fél muskétás című német vígjátékot, 1936-ban mutatták be hazánkban. A film dramaturgja Lakner Artúr (1893-1944) volt. (Kép innen)

Az első lombikbébi

Az első lombikbébi, Louise Brown, 1978. július 25-én született az angliai Oldhamben. Szülei, Lesley és John Brown már nyolc éve szerettek volna gyereket, de édesanyja petevezeték-elzáródás miatt nem tudott teherbe esni. A házaspár végül úgy döntött, hogy csatlakozik a Robert Edwards és Jean Purdy embriológus, valamint Patrick Steptoe szülész-nőgyógyász által kifejlesztett lombikbébi programhoz. Az eljárásra 1977. november 10-én került sor, Lesley petesejtjét megtermékenyítették John hímivarsejtével, melyet speciális körülmények között tároltak, majd a sejtosztódás után az asszony méhébe ültettek. Louise Brown születése óriási szenzáció volt, sok terméketlen párnak adott reményt a családalapításra. Louise Brown 2004-ben férjhez ment, két gyermek édesanyja. Egy ideig óvodai dajka volt, jelenleg postai tisztviselő. Robert Edwards a módszer kidolgozásáért 2010-ben orvostudományi Nobel-díjat kapott, 2011-ben lovaggá ütötték.

louisebrown.jpg

Az első lombikbébi, Louise Brown, 1978. július 25-én született az angliai Oldhamben. Szüleinek természetes úton nem lehetett gyereke, ezért csatlakoztak a Robert Edwards (1925-2013), Jean Purdy (1945-1985) és Patrick Steptoe (1913-1988) által kifejlesztett lombikbébi programhoz. (Kép innen)

Az első Magyarországon nyomtatott könyv

Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum, 1473. június 5-én jelent meg. A Budai krónika néven is ismert könyv, Hess András nyomdájában készült 10 hónapon keresztül. A Budai krónika a magyar nép történetét írja le latinul, a honfoglalástól 1468-ig. Hess András több művet is felhasznált forrásként a könyvhöz, például Kálti Márk Bécsi Képes Krónikáját és Küküllei János Nagy Lajos-életrajzát. A Budai krónika terjedelme 70 levél, vagyis 133 lapból áll. Valószínűleg 200-240 darabot nyomtattak a könyvből, ma már csak 10 példány maradt belőle. Ebből kettő Magyarországon található, az egyiket az ELTE Egyetemi Könyvtárában, a másikat az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik.

hess_chronica_hungarorum.jpg

Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum, 1473. június 5-én jelent meg. A képen Chronica Hungarorum egy lapja látható. (Kép innen)

A világ első tanösvénye

A világ első tanösvényét Dr. Frank Eugene Lutz hozta létre 1925-ben, az Egyesült Államokban, a New York-i Palisades Interstate Parkban. Lutz a 1,5 kilométer hosszú ösvénnyel, a természet megfigyelésére szerette volna ösztönözni a hétvégi kirándulókat. Lutz módszere meglehetősen haladó szellemű volt, mivel az útvonalon táblákat helyezett el, hogy a látogatók jobban megismerjék az itt található fákat, növényeket és rovarokat. 1930-ban már Európában is megjelent az első tanösvény, melyet Németországban alakítottak ki Nauen közelében, a Bredower-erdőben.

800px-spirit_of_the_training_trail_sign.jpg

A világ első tanösvényét Dr. Frank Eugene Lutz (1879-1943) hozta létre 1925-ben, az Egyesült Államokban, a New York-i Palisades Interstate Parkban. A képen az ösvény egyik tájékoztató táblája látható. (Kép innen)

Az első magyar sportújság

Az első magyar sportújság, a Lapok a Lovászat és Vadászat köréből, 1857. január 15-én jelent meg először Pesten. A 16 oldalas újság - melyet egy évvel később átneveztek Vadász- és Versenylapnak - a Landerer és Heckenast nyomdában készült. A lap a Magyar Lovaregylet hivatalos közlönye volt. A lóversennyel kapcsolatos hírek mellett, vadászattal foglalkozó cikkeket, valamint elbeszéléseket és szépirodalmi leírásokat is lehetett olvasni. Az eleinte tíz naponta, majd hetente megjelenő újságot 62 éven keresztül olvashatták a sportrajongók. A Vadász- és Versenylap utolsó számát 1919. szeptember 17-én nyomtatták.

kep1-lo_15082632.png

Az első magyar sportújság, a Lapok a Lovászat és Vadászat köréből, 1857. január 15-én jelent meg először Pesten. (Kép innen)

Az első magyar női olimpiai bajnok

Az első magyar női olimpiai bajnok, Elek Ilona, 1907. május 17-én született Budapesten. A Zeneakadémián végzett, zongoraművésznek készült, de végül a vívókarrier mellett döntött. 1936-ban részt vett a berlini olimpián, egyéni tőrvívásban aranyérmet szerzett, így ő lett az első magyar nő, aki a dobogó legfelső fokára állhatott. A második világháború idején zsidó származása miatt nem versenyezhetett, még bujkálnia is kellett. Az 1948-as londoni olimpián újabb diadalt aratott és sikerült megvédenie címét. Az 1956-ig tartó pályafutása során 63 alkalommal volt magyar válogatott, a két olimpiai aranyérem mellett még hat világbajnoki, öt Európa-bajnoki és tíz magyar bajnoki címet szerzett. Visszavonulása után az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese lett. Testvérével, a szintén tőrvívó Elek Margittal önéletrajzi könyvet írt, mely Így vívtunk mi címmel jelent meg 1968-ban. Elek Ilona 1988. július 24-én hunyt el 81 évesen. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

3.jpg

Elek Ilona (1907-1988) 1936-ban részt vett a berlini olimpián, egyéni tőrvívásban aranyérmet szerzett, így ő lett az első magyar nő, aki olimpiai bajnok lett. (Kép innen)

Az első magyar telefonközpont

Az első magyar telefonközpont 1881. május 1-én kezdte meg működését Budapesten, a Fürdő (ma József Attila) utca 10. szám alatt. Megépítője és igazgatója, Puskás Tivadar öccse, Puskás Ferenc volt. A szolgáltatást eleinte csak 25 előfizető vette igénybe, az éves díj 180 forintba került. Ha valaki telefonálni szeretett volna, felvette a kagylót és megkérte a központban dolgozó telefonos kisasszonyt, hogy kapcsolja neki azt az embert, akivel beszélni szeretne. Telefon kezelő kisasszonynak csak az jelentkezhetett, aki úri családból származott és volt ajánlólevele. Puskás Ferenc 1884-ben meghalt, a telefonközpont vezetését ezután testvére, Puskás Tivadar vette át.

az_elso_budapesti_telefonkozpont.jpg

Az első magyar telefonközpont 1881. május 1-én kezdte meg működését Budapesten, a Fürdő (ma József Attila) utca 10. szám alatt.  (Kép innen)

Az első eBayen eladott tárgy

Az első eBayen eladott tárgy egy hibás lézertoll volt 1995-ben. A tollat a cég alapírója, Pierre Omidyar tette közzé az 1995 szeptemberében indult aukciós weboldalon, melynek még AuctionWeb volt a neve. A kikiáltási ára 1 dollár volt, de végül hosszas licitálás után 14,83 dollárért kelt el. A tárgy új tulajdonosa a kanadai Mark Fraser lett, aki szenvedélyesen gyűjtötte a rossz tollakat. Pierre Omidyar, a sikeres eladás után úgy döntött, hogy tovább fejleszti oldalát, melyen egy évvel később már több mint 2 millió aukció futott.

ebay-pen.jpg

Az első eBayen eladott tárgy egy hibás lézertoll volt 1995-ben. (Kép innen)

Az első teletext szolgáltatás

Az első teletext szolgáltatást 1974. szeptember 23-án indította a BBC, Ceefax néven. A szerkesztői háttércsapat 9 főből állt, a vezetőjük Colin McIntyre volt. Az első feliratokat papírcsíkokra rögzítették, majd beletáplálták egy memóriaegységbe. A rendszer eleinte 30 oldalból állt, melyhez 4 aloldal tartozott, később 100 oldalasra bővült. Az teletexten híreket, sporttudósításokat, időjárási előrejelzéseket, zenével és utazással kapcsolatos információkat lehetett olvasni. Az utolsó adást 2012. október 23-án sugározták, a szolgáltatás a digitális átállás miatt szűnt meg.

ceefax27.jpg

Az első teletext szolgáltatást 1974. szeptember 23-án indította a BBC, Ceefax néven. (Kép innen)

süti beállítások módosítása