Az első magyar női olimpiai bajnok, Elek Ilona, 1907. május 17-én született Budapesten. A Zeneakadémián végzett, zongoraművésznek készült, de végül a vívókarrier mellett döntött. 1936-ban részt vett a berlini olimpián, egyéni tőrvívásban aranyérmet szerzett, így ő lett az első magyar nő, aki a dobogó legfelső fokára állhatott. A második világháború idején zsidó származása miatt nem versenyezhetett, még bujkálnia is kellett. Az 1948-as londoni olimpián újabb diadalt aratott és sikerült megvédenie címét. Az 1956-ig tartó pályafutása során 63 alkalommal volt magyar válogatott, a két olimpiai aranyérem mellett még hat világbajnoki, öt Európa-bajnoki és tíz magyar bajnoki címet szerzett. Visszavonulása után az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese lett. Testvérével, a szintén tőrvívó Elek Margittal önéletrajzi könyvet írt, mely Így vívtunk mi címmel jelent meg 1968-ban. Elek Ilona 1988. július 24-én hunyt el 81 évesen. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Elek Ilona (1907-1988) 1936-ban részt vett a berlini olimpián, egyéni tőrvívásban aranyérmet szerzett, így ő lett az első magyar nő, aki olimpiai bajnok lett. (Kép innen)