Az első elektronikus smiley Scott Fahlman, az angliai Carnegie Mellon Egyetem számítástechnikai professzorának ötlete volt. Fahlman, 1982. szeptember 19-én használta először, a kettőspontból, kötőjelből és csukott zárójelből álló hangulatjelet, az egyetem elektronikus hirdetőtábláján. A professzor azt javasolta a diákoknak, hogy a nem komoly, vagy a viccnek szánt hozzászólásuk mellé ezt a jelet tegyék: :-) Fahlman úgy vélte, hogy a komolynak szánt információkat is különböztessék meg. Ez esetben használjanak szomorú arcra emlékeztető karaktereket: :-( A smileyt hamar átvette a többi egyetem is és nem sokkal később az üzleti életben is megkedvelték, széleskörűen pedig az internet megjelenése után  kezdték használni.

Az első elektronikus smiley Scott Fahlman, az angliai Carnegie Mellon Egyetem számítástechnikai professzorának ötlete volt. Az egyetem elektronikus hirdetőtábláján használta először 1982. szeptember 19-én. (Kép innen)

Az első ismert vadnyugati pisztolypárbajt, a Missouri állambeli Springfieldben vívta egymás ellen James Butler Hickok és Davis Tutt, 1865. július 21-én. Davis Tutt egy kártyapartin elnyerte James Butler Hickok aranyóráját, emiatt támadt nézeteltérésük és ez vezetett a párbajhoz. Az összecsapás során Hickok letőtte Davis Tuttot, aki életét vesztette. Hickokot két nap múlva letartóztatták, de később felmentették a gyilkosság vádja alól. James Butler Hickok 1876. augusztus 2-án halt meg, ezúttal is a kártya miatt került bajba. Jack McCall sok pénzt vesztett a játék során és dühében hátba lőtte Hickokot.

Az első ismert vadnyugati pisztolypárbajt 1865. július 21-én, a Missouri állambeli Springfieldben vívta egymás ellen James Butler Hickok és Davis Tutt. (Kép innen)

Az első magyar sci-fi filmet, A háromszáz éves embert, 1914. április 26-án mutatták be a Zenakadémia nagytermében. Az 50 perces némafilm forgatókönyvét, Nagy Endre és Bródy Sándor írta. A film szerepeit fiatal arisztokraták játszották, céljuk a magyar repülés népszerűsítése volt. A háromszáz éves ember Bálint grófról szól, akit kikosaraz imádott hölgye, Borbála grófnő. A gróf ezután 300 évet utazik az időben és legnagyobb meglepetésére 1914-be kerül. Mivel a környezet meglehetősen szokatlan számára, furcsa kalandokat él át, de végül rátalál Borbála grófnőre, aki már nem utasítja vissza. A film az évtizedek alatt sajnos elveszett, de sikerült készíteni belőle egy 10 perces zenés rekonstrukciót, egy 66 fotót tartalmazó album alapján, melyet a Filmarchívum őrzött.

Az első magyar sci-fi filmet, A háromszáz éves embert, 1914. április 26-án mutatták be. A film Bálint grófról szól, aki 300 évet utazik az időben. (Kép innen)

Az első repülőgép, mely leszállás és újratankolás nélkül körbeutazta a világot, 1986. december 14-én indult útnak a kaliforniai Edwards Légibázisról. A Rutan Model 76 Voyager nevű gépet, Burt Rutan és testvére, Dick építette kelvárból, valamint üveg és szénszálas műanyagból. A 17 üzemanyagtartállyal rendelkező járművet két pilóta, Dick Rutan és Jeana Yeager vezette. A repülőgép 9 nap, 3 perc, 44 másodperc alatt kerülte meg a Földet és 1986. december 23-án ért célba. A Rutan testvéreket és Jeana Yeagert, Ronald Reagen amerikai elnök Becsület Érdeméremmel tüntette ki, valamint az USA Nemzeti Repülési Szövetségétől megkapták a Collier Trófeát. A Rutan Model 76 Voyager napjainkban már nem működik, de a washingtoni Smithsonian Nemzeti Légi- és Űrmúzeumban bárki megtekintheti.

Az első repülőgép, mely leszállás és újratankolás nélkül körbeutazta a világot, 9 nap alatt teljesítette küldetését. A két pilóta, Dick Rutan és Jeana Yeager 1986. december 14. - 23. közt kerülete meg a Földet.  (Kép innen)

Az első intelligens gyurmát, Dr. Earl Warrick amerikai vegyész hozta létre 1943-ban. Mivel a második világháború idején Japán több természetes gumilelőhelyet is elfoglalt Délkelet-Ázsia területén, Warrick bórsavval és szilikonolajjal kezdett el kísérletezni. Így született meg az intelligens gyurma, vagyis a gyurmalin, ami a természetes gumit ugyan nem tudta helyettesíteni, de kiderült, hogy különleges tulajdonságokkal rendelkezik. Ha letették valahova és otthagyták, szétfolyt, ha falhoz dobták visszapattant, ha rácsaptak egy kalapáccsal széttört. Mivel a gyurmalin szórakoztató volt, de haszontalan, sokáig nem is tudtak mit kezdeni vele. Néhány évvel később azonban, Ruth Fallgatter, egy New Haven-i játékbolt tulajdonosa, meglátta az intelligens gyurmában a fantáziát és Peter C. L. Hodgson marketing szakember tanácsára 1950 húsvétján piacra dobta Silly Putty néven, kis műanyag tojásokban. A Silly Putty hamarosan óriási népszerűségre tett szert, még a The New Yorker nevű hetilap is megemlítette 1950 augusztus 26-ai számában. 1961-re meghódította Európát és a Szovejtuniót, 1968-ban pedig az Apollo 8 űrhajósai is magukkal vitték küldetésükre. A Silly Putty 2001. május 28-án bekerült a Nemzeti Játékhírességek Csarnokába.

Az első intelligens gyurmát, vagyis a gyurmalint, Dr. Earl Warrick (1911-2002) amerikai vegyész hozta létre 1943-ban, hogy helyettesítse a természetes gumit. A gyurmalin ugyan nem tudta pótolni a természetes gumit, de különleges tulajdonságai miatt nagyon szórakoztató volt. (Kép innen)

Az első plüss macit 1902-ben készítette Margarete Steiff varrónő, a németországi játékkészítő műhelyében. Az 55 cm magas, 55 PB nevű játék, eleinte nem keltette fel senki figyelmét, de egy 1902. novemberében rendezett medvevadászat mindent megváltoztatott. A vadászaton részt vett Theodore Roosevelt amerikai elnök is, akinek nem sikerült lelőnie egy vadat sem. A szervezők a sajtófotók kedvéért elfogtak egy sérült medvebocsot, de az elnök nem volt hajlandó végezni az állattal, mert sportszerűtlennek tartotta. Az esetnek nagy sajtóvisszhangja volt, még a Washington Post is beszámolt róla 1902. november 16-ai számában. Ennek hatására egy orosz bevándorló, Morris Michtom, megalkotta Teddy nevű (ez volt az elnök beceneve) plüss maciját, és kitette az édességboltja kirakatába. Michtom macija olyan népszerű lett, hogy nem sokkal később játékgyárat alapított. A történtek után Margarete Steiff szintén sikerrel járt, 1903-ban a lipcsei játékkiállításon, az amerikai Hermann Berg megvásárolta az 55 PB nevű játék macit és még 3000 példányt rendelt belőle. Margarete Steiff macijából – melyet később ő is Teddy-re keresztelt – egy évvel később már 12 ezret sikerült értékesíteni.

Az első plüss macit, mely az 55 PB nevet kapta, 1902-ben készítette Margarete Steiff (1847-1909) varrónő. A játék azután lett népszerű, hogy 1902 novemberében Theodore Roosevelt (1958-1919) amerikai elnök egy vadászaton nem volt hajlandó lelőni egy számára elfogott sérült medvebocsot. (Kép innen)

Az első nyomtatott, magyar nyelvű földgömböt 1840-ben alkották meg oktatási célokból, Nagy Károly csillagász, közgazdász javaslatára. A 31 cm átmérőjű gömböt és állványát, Lukács Dénes, a rézmetszeteket Bernhard Biller bécsi rézmetsző készítette. A nevek és feliratok fordítását, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, Vörösmarty Mihály, Bugát Pál és Bajza József végezték. Némelyik elnevezés azonban eltér a ma megszokottól, ilyen például a „szorúlat” vagy a „bemenet”, a Csendes-óceán helyett pedig az „Éjszaki és Déli Csendes Tenger” olvasható a glóbuszon. A gömbből 200 példány készült Gróf Batthyány Kázmér költségén, ezeket ingyenesen osztották szét a jelentkező iskolák közt. A magyar nyelvű földgömbök közül egy tucat maradt meg az utókornak, melyeket közgyűjteményekben őriznek.

Az első nyomtatott, magyar nyelvű földgömböt 1840-ben alkották meg oktatási célokból, Nagy Károly csillagász, közgazdász javaslatára. 200 példány készült belőle, ezeket a jelentkező iskolák kapták meg ingyenesen  (Kép innen)

Az első Európa és USA közt menetrend szerint közlekedő óceánjárót, az RMS Britanniát, 1840. február 5-én bocsátották vízre. A 63 méter hosszú, 10,3 m széles, három vitorla árbócos vízi járművet, a skóciai Greenockban, a Robert Duncan & Company hajóépítő üzemben gyártották. Az oldalt elhelyezkedő lapátkerekeit, duplahengeres, 740 lóerős motorok hajtották, így 8,5 csomós sebességgel tudott közlekedni. Első útjára 1840. július 4-én indult Liverpoolból, innen a kanadai Halifaxba, majd Bostonba utazott. Az útiköltség Halifaxig 35 guinea-be került, melyben benne volt a korlátlan szeszesital fogyasztás és a napi háromszori étkezés. 1849 márciusában a Cunard Line brit hajózási vállalat az RMS Britanniát eladta a német haditengerészetnek, ezután SMS Barbarossa lett a neve. A hajót 9 ágyúval szerelték fel, majd Karl Rudolf Brommy irányításával részt vett az 1849-es helgoland-i csatában. 1852-ben a porosz haditengerészethez került, ahol még 28 évig szolgált, mint laktanyahajó. Az SMS Barbarossát 1880 májusában leszerelték, majd célhajóként elsüllyesztették.

Az első Európa és USA közt menetrend szerint közlekedő óceánjárót, az RMS Britanniát, 1840. február 5-én bocsátották vízre. Első útjára 1840. július 4-én indult Liverpoolból. (Kép innen)

A világ első benzinkútját a Gulf olajtársaság nyitotta meg 1913. december 1-jén, Pittsburghben, a Baum Boulevard és a St. Clair Street kereszteződésében. Az első napon 30 liter benzint sikerült eladni, gallononként 27 centért. A kút a nap 24 órájában működött, a szervíz és a kerékcsere, az ingyenes szolgáltatások közé tartoztak. Eleinte kevésbé volt igény benzinkutakra, mivel 1913-ban még csak 500 ezer autó közlekedett az Egyesült Államokban, ráadásul vegyesboltokban, barkácsboltokban, sőt, néhány patikában is lehetett benzint venni. Néhány évvel később egyre több autó lett és a benzinkutak száma is növekedett. 1920-ban már 15 ezerre nőtt a számuk, tíz évvel később pedig több mint 200 ezer helyen lehetett tankolni az Egyesült Államokban. A világ első benzinkútja az 1950-es évekig működött, a helyén ma parkoló található.

A világ első benzinkútját a Gulf olajtársaság nyitotta meg 1913. december 1-jén, Pittsburghben, a Baum Boulevard és a St. Clair Street kereszteződésében. (Kép innen)

Az első kínai marsjárót, a Zhurongot, 2020. július 23-án indították útjára a Tianwen-1 űrszonda fedélzetén. A Zhurong 2021. februárjában ért a Mars közelébe, három hónapig keringett körülötte, majd 2021. május 15-én leszállt a felszínére. A 240 kilogrammos, 1,85 méter magas szerkezetet, a kínai mitológia egyik ősi tűzistenéről nevezték el. Feladata az volt, hogy 90 marsi napon (vagyis 92 földi napon) keresztül vizsgálja a légkört és a talajt, készítsen képeket, valamint feltérképezze a környezetét. A Zhurong 2021. augusztus 15-én sikerrel járt, így Kína lett az Egyesült Államok után a második ország, mely teljesítette ezt a küldetést.

Az első kínai marsjáró, a Zhurong, 2021. május 15-én szállt le a Mars felszínén, majd sikeresen teljesítette 90 napos küldetését. A képen középen a Zhurong marsjáró, mellette jobb oldalt a Tianwen-1 űrszonda látható. (Kép innen)