Az első magyar fedett uszodát, a Nemzeti Sportuszodát, 1930. december 7-én adták át a Margitszigeten. A Nemzeti Sportuszodát hazánk első olimpiai bajnoka, az építészmérnök Hajós Alfréd tervezte. Hét hónap alatt épült fel. Az ünnepélyes átadón jelen volt Horthy Miklós kormányzó, aki kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki a tervezőt. A Nemzeti Sportuszoda 1930-ban Európa legnagyobb fedett úszócsarnokának számított, a 33 méter hosszú és 18 méter széles medencéje köré épített tribün 2500 fő befogadására volt alkalmas. Az uszodát többször is bővítették külső medencékkel, illetve 1945-ben újjáépítették, mivel a második világháborúban megrongálódott. A létesítmény - mely 1975-ben a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda nevet kapta – több világversenynek is otthont adott. Itt rendezték többek között a 2006-os és 2010-es úszó Európa-bajnokságot, valamint az 1958-as, 2001-es és 2014-es vízilabda Európa-bajnokságot.

Az első magyar fedett uszodát, a Nemzeti Sportuszodát, 1930. december 7-én adták át a Margitszigeten. Az intézmény, mely 1975-ben felvette tervezője, Hajós Alfréd nevét, több világversenynek is otthont adott. (Kép innen)

Az első magyar okoszebrát 2016. október 10-én adták át Debrecenben, a Tőzsér utca és az István út kereszteződésében. Az intelligens gyalogátkelőhelyet – mely az Új Főnix Tervnek köszönhetően valósulhatott meg - a balesetek megelőzése érdekében hozták létre. A zebra szenzoros oszlopok segítségével érzékeli a gyalogosokat, majd az úttestbe épített LED lámpáival mindkét irányba villogva jelez az autósoknak. A rendszer hatékonynak bizonyult és ma már nem csak Debrecenben, hanem számos más településen is (például Kecskeméten, Kaposváron, Pápán) használnak okoszebrát, melyből jelenleg 133 működik az országban.

Az első magyar okoszebrát 2016. október 10-én adták át Debrecenben. A zebra érzékeli a gyalogosokat, majd az úttestbe épített LED lámpái segítségével jelez az autósoknak. (Kép innen)

Az első űrben készített rajzot, Alekszej Leonov, szovjet űrhajós vetette papírra, 1965. március 18-án, a Voszhod-2 fedélzetén. Leonov már gyerekkorában is szeretett rajzolni, miután letette az érettségit, felvették a Rigai Művészeti Akadémiára. Tanulmányait azonban a magas tandíj miatt nem tudta folytatni, ezért inkább pilóta, később pedig űrhajós lett. Leonov rajza a napfelkeltét ábrázolja, melyet – mivel Föld körüli pályán volt űrhajója – 90 percenként csodálhatott meg az űrben tartózkodása során. Alekszej Leonov alkotását és színes ceruzáit, a londoni Science Museum mutatta be egy időszakos kiállításon, 2015 és 2016 között.

Az első űrben készített rajzot, Alekszej Leonov, szovjet űrhajós vetette papírra, 1965. március 18-án, a Voszhod-2 fedélzetén. A képen Leonov alkotása és színes ceruzái láthatóak, melyeket a londoni Science Museum mutatott be egy időszakos kiállításon. (Kép innen)

A világ első részleges arcátültetését egy Isabelle Dinoire nevű 38 éves nőn hajtották végre, 2005. november 27-én. Isabelle-t az észak-franciaországi Amiens egyetemi klinikáján műtötték meg, Jean-Michel Dubernard sebész vezetésével. A beavatkozásra azért volt szükség, mert a hölgy arca súlyosan megsérült, miután kutyája megtámadta. A műtét sikeres volt, de később Isabelle szervezete többször is megpróbálta kilökni az újonnan kapott szerveket, ezért speciális gyógyszereket kellett szednie, ami azonban rákos megbetegedést okozott nála. Isabelle Dinoire 2016. április 22-én, 49 évesen hunyt el.

A világ első arcátültetését egy Isabelle Dinoire nevű 38 éves nőn hajtották végre 2005. november 27-én. (Kép innen)

Az első hivatalos magyar labdarúgó-bajnokságot 1901-ben rendezték. Az 1901. január 19-én alakult Magyar Labdarúgó Szövetség február 4-ei ülésén, 5 csapatot sorolt az első osztályba, az addig elért eredményeik alapján (a másodosztályba 8 csapat került).  Az első mérkőzés február 17-én volt, a Budapesti Torna Club (BTC) 4-0 arányban legyőzte Budapesti Sport Clubot (BSC). A Műegyetemi Football Club (MFC) a 4. forduló után visszalépett. Az ok az volt, hogy az őszi idényben néhány találkozón nem tudtak részt venni egyetemista játékosaik tanulmányaira hivatkozva, valamint egy vitatott meccset meg kellett volna ismételni, amit megtagadott a csapat. A bajnokságot a Budapesti Torna Club nyerte meg 100%-os teljesítménnyel, a gólkirály (17 találattal) Manno Miltiades, a legjobb játékos pedig Ray Ferenc lett.

Az első hivatalos magyar labdarúgó-bajnokságot 1901-ben rendezték, melyet Budapesti Torna Club nyerte meg 100%-os teljesítménnyel. A képen a BTC játékosai láthatóak. (Kép innen)

Az első majmot, aki túlélt egy űrutazást, Hamnek hívták. Hamet, a három éves csimpánzt, 1961. január 31-én lőtték fel egy Atlas hordozórakéta segítségével, a floridai Cape Canaveralról. Ham 250 km-es magasságig jutott 16 perces űrutazása során, ez idő alatt 6 percet volt súlytalanságban és 662 km távolságot tett meg. Ezután sikeresen landolt az Atlanti-óceánban, de veszélybe került, mert egy hibás szelep miatt víz kezdett szivárogni a kabinjába. Az állat végül megmenekült a fulladástól, mert időben rátaláltak a mentőcsapatok és a USS Donner hadihajóra szállították. A küldetés fontos információkkal járult hozzá a NASA űrprogramjának további fejlődéséhez. Ennek köszönhetően, néhány hónappal később, 1961. május 5-én, Alan Shepard, az első amerikai űrhajós, sikeresen végrehajtotta űrugrását. Hamet 1963-ban a washingtoni Nemzeti Állatkertbe szállították, majd 1980-ban az észak-karolinai állatkertbe került. 1983. január 19-én pusztult el, 25 évesen. Maradványait az új-mexikói Nemzetközi Űrhírességek Csarnokának bejáratánál temették el.

Az első majmot, aki túlélt egy űrutazást Hamnek (1957-1983) hívták. 1961. január 31-én lőtték fel a floridai Cape Canaveralról, 16 perces űrutazása során 6 percet volt súlytalanságban és 250 km-es magasságig jutott. (Kép innen)

Az első négykerék-meghajtású autót, a Spyker 60 H.P.-t egy testvérpár, Hendrik-Jan Spijker és Jacobus Spijker alkotta meg Amszterdamban, 1903-ban. A kétüléses sportkocsi hathengeres, 60 lóerős motorral rendelkezett, melyet a járműben elől helyeztek el. A háromsebességes váltóval felszerelt autó, képes volt elérni akár 75 km/órát is. A Spyker 60 H.P. beváltotta a hozzá fűzött reményeket, 1907-ben a Spyker autógyár tesztpilótája, Emile Hautekeet, első helyezést ért el vele egy brit hegyiversenyen. A Spyker 60 H.P.-t ma is megtekinthetjük, Hollandiában, a hágai Louwman Múzeumban.

Az első négykerék-meghajtású autót, a Spyker 60 H.P.-t egy holland testvérpár alkotta meg Amszterdamban, 1903-ban. Az autó ma is megtekinthető a hágai Louwman Múzeumban. (Kép innen)

A világ első digitális fotóját Russell Kirsch, az USA Nemzeti Szabványügyi Hivatalának (National Bureau of Standards) mérnöke készítette 1957-ben. Russell Kirsch kutatócsapata segítségével kifejlesztett egy eszközt, mely képes volt fényképeket számítógépre szkennelni. Az első szkennelt fotón Russell Kirsch fia, Walden látható, aki akkor három hónapos volt. Az eredeti fotót, mely 31 ezer képpontól áll, napjainkban az Oregon Art Museumban őrzik. 2003-ban a Life Magazin „a világot megváltoztató 100 fotó” közé sorolta a fényképet.

A világ első digitális fotóját Russell Kirsch készítette 1957-ben, fia, Walden látható rajta, aki akkor három hónapos volt.  (Kép innen)

Az első sikeres küldetést teljesítő kémműholdat, a Discoverer–13-at, 1960. augusztus 10-én lőtte fel az USA a Vandenberg légitámaszpontról. A Discoverer-13 fedőnevű, Corona KH-1 típusú műhold feladata, a Szovjetunió és Kína megfigyelése volt. Miután a Discoverer–13 elkészítette a képeket, az exponált film egy speciális kapszulában jutott vissza a légkörbe, majd ejtőernyő segítségével ereszkedett lejjebb és esett a Csendes-óceánba. A kapszulát nem sokkal később megtalálták a búvárok és egy hadihajóra vitték. Az Egyesült Államok Corona programja 1959 és 1972 között zajlott, ez idő alatt többször is lőttek fel műholdakat megfigyelés céljából.

Az első sikeres küldetést teljesítő kémműholdat, a Discoverer–13-at, 1960. augusztus 10-én lőtték fel a Vandenberg légitámaszpontról. (Kép innen)

A világ első autósmoziját Richard Hollingshead nyitotta meg 1933. június 6-án az Egyesült Államokban, New Jersey állam Camden városában. Az ötlet annak hatására született meg, hogy Richard édesanyja szeretett moziba járni, de mivel túl testes volt, a hagyományos székek kényelmetlenek voltak számára. Az első autósmoziban összesen 400 kocsi fért el, a belépő autónként és fejenként 25 centbe került. Először a Wives Beware című brit vígjátékot vetítették le a publikum számára. Bár Richard Hollingshead vállalkozása üzletileg nem bizonyult túl sikeresnek (csak három évig működött), az Egyesült Államokban egyre több autósmozi született és vált népszerűvé. Magyarországon az első autósmozi 1981. augusztus 20-án nyílt meg Szentendrén, a Teátrum étterem parkolójában.

A világ első autósmoziját Richard Hollingshead (1899-1975) nyitotta meg 1933. június 6-án az Egyesült Államokban, New Jersey állam Camden városában (Kép innen)