Dióhéjban arról, ki vagy mi volt (vagy lesz) az első

Ez az első

Ez az első

A világ első újrahasznosított kávéból készült órája

2023. január 06. - Tokár Tamás Zalán

A világ első újrahasznosított kávéból készült óráját, a Lilienthal Berlin német óragyártó mutatta be, 2021. szeptemberében. Az ötlet a Lilienthal Berlin egyik alapítójától származik. Jacques Colman, 2019-ben, egy Kaffeeform bögrét tartott a kezében, melyet újrahasznosított kávéból alkottak és eszébe jutott, hogy akár órát is készíthetnének ilyen alapanyagból. A cég a Kickstarter közösségi finanszírozási platformon hirdette meg a Coffee Watch nevű óráját, egy hónap alatt 92 ezer dollár támogatást sikerült összegyűjteniük, így elindulhatott a gyártás. A berlini kávézókból gyűjtött kávézaccból készített óra stílusa minimalista, szíja kávé illatú. A 42,5 mm tokátmérőjű Coffee Watch sokak tetszését elnyerte, 2022-ben megkapta az iF formatervezési díjat, mely a világ egyik legrangosabb elismerése.

0-the-coffee-watch_2_bloglarge.jpg

A világ első újrahasznosított kávéból készült óráját, a Lilienthal Berlin német óragyártó mutatta be, 2021. szeptemberében. (Kép innen)

Az első virtuális autószalon

Az első virtuális autószalont, a Stellantis autógyártó tulajdonában lévő Fiat nyitotta meg, 2022. december 1-jén. A vásárlók a vállalat egyik legújabb modelljét, a Fiat 500 La Prima by Bocelli-t tekinthetik meg. A jármű kívülről és belülről is 360 fokban körbejárható, külső megjelenése variálható, sőt el is lehet vinni egy körre egy virtuális versenypályán. Mivel az érdeklődőknek a vállalat egyik alkalmazottja ad tájékoztatást, a nyitvatartás korlátozott, a szalon csak 9 és 21 óra között elérhető, időpontfoglalás után. A cég a különleges platformot a Touchcast és a Microsoft segítségével hozta létre, a fejlesztéseknek hála a használatához nem kell fülhallgatót igénybe venni. A Fiat azt tervezi, hogy 2023 első felében más modelljei is elérhetőek lesznek a virtuális autószalonjában.

fiat-metaverse-store-06.jpg

Az első virtuális autószalont, a Fiat nyitotta meg, 2022. december 1-jén. (Kép innen)

A LIFE magazin első címlapfotója

A LIFE magazin első címlapfotóját Margaret Bourke-White amerikai fotóriporter készítette. A LIFE első száma 1936. november 23-án jelent meg, borítóján a Fort Peck gát látható. Margaret Bourke-White herpetológiából diplomázott 1927-ben, a fotózás eleinte csak a hobbijai közé tartozott. 1929-ben a Fortune magazin fotóriportere lett, majd 1936-ban a LIFE magazinhoz került. White a lap tulajdonosa, Henry Luce megbízásából címlapfotót csinált a Columbia folyó készülő gátjáról, a Fort Peck-ről, valamint vezércikket írt a három éve tartó építkezésről és a munkásokról. Margaret Bourke-White ezután nagy karriert futott be. Ő lett az első amerikai haditudósítónő, a második világháborúról és a koreai háborúról is rendszeresen beszámolt, valamint arról is ismert, hogy halála előtt interjút készített Mahatma Gandhival. Margaret Bourke-White 1971-ben hunyt el, 67 évesen.

life.png

A LIFE magazin első címlapfotóját, melyen a Fort Peck gát látható, Margaret Bourke-White (1904-1971) amerikai fotóriporter készítette, 1936-ban. (Kép innen)

A világ első 7 csillagos szállodája

A világ első 7 csillagos szállodája, a Burdzs al-Arab, 1999. december 1-jén nyílt meg Dubajban. A hotel egy mesterséges szigetre épült, mely a parttól 280 méterre van és egy híd köti össze a szárazfölddel. A Burdzs al-Arab, Dubaj szimbólumává vált, 321 méteres magasságával 2009-ig a legmagasabb szálloda volt a világon. A hotel 56 emeletes, 202 szobája van, a lakosztályok belső kétszintesek. A Burdzs al-Arab 6 étterme közül a Al Muntaha nyújtja a legszebb kilátást, az Al Mahara pedig a víz alatt található, az itt étkezők megtekinthetik a tenger élővilágát. A Burdzs al-Arab igyekszik minden igényt kielégíteni, van strandja, fürdője, nyitott terű teniszpályája és saját helikopter leszálló pályával is rendelkezik. 2021 óta hoteltúrára is van lehetőség, az érdeklődőket 90 perc alatt körbevezetik az épületben.

ca221d80976311e7ae5d0a4cef95d023-1170x601.jpg

A világ első 7 csillagos szállodája, a Burdzs al-Arab, 1999. december 1-jén nyílt meg Dubajban. (Kép innen)

Az első bionikus műkéz

Az első bionikus műkezet, az i-LIMB-et, 2007. júliusában mutatta be megalkotója, David Gow. Gow rendszeres nézője volt A holnap világa című brit tudományos filmsorozatnak. 1980-ban látott egy részt, melyben elektromos meghajtású, mesterséges karokat mutattak be, ez inspirálta abban, hogy ő is művégtagokat tervezzen. Több évtizednyi kutatómunka után megszületett az i-LIMB, egy olyan a műkéz, melynek ujjai külön-külön is mozgathatóak, ráadásul - a bőrhöz kapcsolódó elektródáknak köszönhetően – a páciens a gondolataival tudja irányítani. Az i-LIMB sok végtaghiányos ember életét megkönnyítette, leginkább háborúban megsérült veterán katonák kezdték el használni. Gow óriási sikert aratott. Technológiai díjakat nyert, az Edinburgh-i Egyetem a tudomány tiszteletbeli doktorává nyilvánította, valamint 2014-ben a Brit Birodalom Legkiválóbb Rendjével tüntették ki.

ilimb8.jpg

Az első bionikus műkezet, az i-LIMB-et, 2007. júliusában mutatta be megalkotója, David Gow (1957-). (Kép innen)

Az első magyar nyomtatott bejgli recept

Az első magyar nyomtatott bejgli recept, Czifray István 1829-ben kiadott szakácskönyvében jelent meg először. Czifray István, József nádor főszakácsa, a Magyar nemzeti szakácskönyvben az ételt pozsonyi finom mákos kalács néven említette. A bejgli Sziléziából ered, a 14. század óta ismerik Európában. A bejgli neve a német beugen, vagyis meghajlít szóból származik, mivel eredetileg patkó alakú volt. Hazánkban a 19. század második felében, a Monarchia idején, osztrák hatásra lett a karácsonyi menü része. Czifray receptje mákos vagy diós tölteléket javasol és nem véletlenül. A népi hiedelem szerint a mák bőséget hoz, a dió pedig elűzi a rontást. Napjainkban már jóval színesebb a választék, létezik például gesztenyés, diós-áfonyás, meggyes-mákos, mandulás, pisztáciás és aszalt szilvás bejgli is.

recept.png

Az első magyar nyomtatott bejgli recept, Czifray István 1829-ben kiadott szakácskönyvében jelent meg először. (Kép innen)

Az első magyar hegyvidéki nemzeti park

Az első magyar hegyvidéki nemzeti parkot, a Bükki Nemzeti Parkot, 1977. január 1-jén alapították. A park az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. Területe jelenleg 43 168 hektár, ebből 6009 hektár fokozottan védett. A parkban 7 erdőrezervátum található, ezek közül az egyik legkülönlegesebb az Őserdő, ahol a legöregebb bükkfák akár 200 évesek is lehetnek. Hazánkban csak itt láthatunk havasi iszalagot, sárga ibolyát és a havasi ikravirágot. A magyar nyúlfarkfű és a Vrabélyi-estike a terület két bennszülött növénye. Több mint 22 ezer állatfaj él a parkban. A park gazdag madárvilággal rendelkezik, itt fészkel a parlagi sas, a kígyászölyv, valamint az utóbbi időben növekvő példányszámú kerecsensólyom is. A területnek több mint 1000 barlangja van, ezek közül fontos megemlíteni például a Miskolctapolcai-tavasbarlangot, a Szent István-cseppkőbarlangot és a Suba-lyuk barlangot. A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy az Istállóskői-barlangban neandervölgyi emberek éltek. A park közelében számos kulturális és történelmi helyszín található, ilyen többek között Hollókő, az egri vár, a diósgyőri vár, a Szentkút Mátraverebélyen és Somoskő vára. Az ide látogatók megnézhetik például a gyógyító köveket Bükkszentkereszten, a Szalajka-völgyet Szilvásváradon, a Lillafüredi-vízesést és a Vöröskő-forrást Felsőtárkányban. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága 1979-ig Miskolcon volt, majd Egerbe költözött, jelenleg a Sánc utca 6. szám alatt található.

1574330006-phvu9exp3_md.jpg

Az első magyar hegyvidéki nemzeti parkot, a Bükki Nemzeti Parkot, 1977. január 1-jén alapították. (Kép innen)

Az első kétkarú robot karmester

Az első kétkarú robot karmester, YuMi, 2017. szeptember 12-én mutatkozott be Pisában, a Nemzetközi Robotikai Fesztivál zárógáláján. A gálán, ahol Maria Luigia Borsis és Andrea Bocelli is énekelt, Verdi darabokat adtak elő. A svájci ABB vállalat robotja, a Luccai Filharmonikusokat vezényelte. 2008-ban, Ditroitban, már fellépett egy robot karmester, ASIMI, de ő csak a jobb karját tudta használni. YuMi-t a gálára egy olasz karmester, Andrea Colombini segítette felkészíteni, akit meglepett, hogy néhány év alatt milyen sokat fejlődtek a humanoid gépek. Az ABB 2015-ben dobta piacra kétkarú robotjait, hogy hatékonyabbá tegyék a kisebb alkatrészek összeszerelését és a futószalag melletti munkát. A gépek művészetben betöltött jövőbeli szerepét egyenlőre nem tudjuk megjósolni, de az szinte biztos, hogy gyárakban egyre kevésbé lesz szükség emberi munkaerőre.

bocelli.jpg

Az első kétkarú robot karmester, YuMi, 2017. szeptember 12-én mutatkozott be Pisában, a Nemzetközi Robotikai Fesztivál zárógáláján. (Kép innen)

Az első magyar hűtőgép reklámfilm

Az első magyar hűtőgép reklámfilmet, 1966-ban láthatták először a tévénézők. A filmben a Kossuth-díjas színművész, Tompa Sándor „Pufi” látható, ahogy névnapokat memorizál. A nevek felsorolása közben egyszer csak földerül és eszébe jut a Lehel hűtőszekrény. Az első Lehel hűtőszekrény, 1960-ban készült el a Fémnyomó és Lemezárugyár jászberényi üzemében. A hűtő hamar népszerű lett, 1970-ig 1 millió darabot gyártottak belőle. 1991-ben az Electrolux megvette a hűtőgépgyárat, a termék ezután Zanussi-Lehel, 1999-től pedig Zanussi néven került forgalomba.

lehel-logo.png

Az első magyar hűtőgép reklámfilmet, 1966-ban láthatták először a tévénézők. (Kép innen)

Az első amerikai bankrablás

Az első amerikai bankrablás, 1798-ban történt Philadelphiában. A két elkövető, augusztus 31-én éjszaka, vagy szeptember 1-jén hajnalban, 162 821 dollárt lopott el, a Bank of Pennsylvania fiókjából. Mivel nem volt nyoma erőszakos behatolásnak, vagy a széf feltörésének, a nyomozók úgy vélték, hogy a rablás belső munka volt. Eleinte Patrick Lyon kovácsmestert gyanúsították, aki nem sokkal korábban zárakat cserélt a bankban. Lyon börtönbe került, de néhány hónappal később kiderült, hogy nem ő volt a bűnös, hanem két másik kovács, akik segítettek neki a javítási munkálatoknál. Egyikük, Thomas Cunningham, meghalt sárgalázban. A másik elkövető, Isaac Davis, viszont nem volt túl éles eszű, ugyanis visszatért a városba és a zsákmányolt pénzt betette ugyanabba a bankba, ahonnan rabolta. Davis lebukott, de mivel mindent bevallott és visszaadta az összes pénzt, nem zárták börtönbe. Patrick Lyon visszanyerte a szabadságát és 12 ezer dollár kártérítést kapott. Lyon a vele történtekről könyvet írt, mellyel hatalmas sikert aratott.

carpentershall00.jpg

Az első amerikai bankrablást, 1798. augusztus 31-én éjszaka, vagy szeptember 1-jén hajnalban követték el Philadelphiában. A képen látható, egykori bank épülete, a Carpenters' Hall, ma is áll. Az épület azért is különleges mert 1776-ban itt kiáltották ki Pennsylvania állam függetlenségét. (Kép innen)

süti beállítások módosítása