Buda első hiteles ábrázolása, Hartmann Schedel Világkrónikájában jelent meg 1493-ban. A 600 lapos, latin, később német nyelven nyomtatott Világkrónika (vagy Nürnbergi Krónika) Anton Koberger nyomdájában készült. A krónika 1809 fametszetet tartalmaz, melyek alkotói Michael Wolgemut és Wilhelm Pleydenwurff voltak. Ezek közül az, amelyik Budát ábrázolja, a könyv 138-139. oldalán látható. A rajz jóval a krónika megjelenése előtt, Mátyás király uralkodása idején született, ugyanis itt még nem látható a budavári Nagyboldogasszony-templom Mátyás-tornya, pedig azt már 1470-ben felépítették. A krónika szerzője említést tett a Budai vár szépségéről, de dicsérte Mátyás visegrádi palotáját is. A Világkrónikából körülbelül 1800 darab jelent meg, ebből 23 latin és 22 német nyelvű példány található Magyarországon.

Buda első hiteles ábrázolása, Hartmann Schedel (1440-1514) Világkrónikájában jelent meg 1493-ban. (Kép innen)

Az első lakóépület, amit Antoni Gaudí tervezett, Barcelonában található. A Casa Vicens 1883 és 1885 között épült, Manuel Vicens i Montaner csempegyártó számára. Gaudít, a Casa Vicens megalkotásában a természet inspirálta. A mennyezetet rózsákkal és madarakkal, a falakat és a homlokzatot virágos csempe borítással díszítette. Munkájában az indiai, a japán, de leginkább arab stílusjegyeket lehet felfedezni. Az épületet Montaner nyári rezidenciának használta, majd 1899-ben a Jover-család tulajdonába került. 1925-ben a Casa Vicens komoly változtatásokon esett át, Joan Baptista Serra de Martínez építész az addigi egy helyett, három lakást alakított ki az ingatlanban. Az épületet 2014-ben a MoraBanc andorrai pénzintézet megvásárolta, felújította, majd 2017-ben múzeumként nyitotta meg.  A Casa Vicens 2005-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Az első lakóépület, amit Antoni Gaudí tervezett, Barcelonában található, a Casa Vicens 2005-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára. (Kép innen)

Az első R-GO „gida”, Clavier Charlotte, Vietnám fővárosában, Hanoiban született, 1963. július 30-án. Édesanyja Tran Thi Hanh színésznő, édesapja, Clavier Albert újságíró volt. 1964-ben családjával Magyarországra költözött, azóta itt él. Gyerekkorában kedvelte a népdalokat és a néptáncot – még versenyekre is járt - valamint jazzbalettet is tanult. Hamar felfigyeltek a szépségére, már 16 évesen modellkedni kezdett, Módos Gábor, az Ez a Divat munkatársának köszönhetően, még egy manökenképző tanfolyamot is elvégzett. Az egzotikus külsejű lány több újságban megjelent, valamint szerepelt az Ági-nektár plakátján is. Ő lett az 1982-ben alapított R-GO első „gidája”, énekesként és háttértáncosként lépett fel Szikora Róbert és Környei Attila mellett. Nem sokkal később Varga Éva is csatlakozott hozzájuk, a második „gida” Clavier javaslatára került az R-GO-ba. Clavier Charlotte két évig zenélt az R-Go-val, majd ezután egy ideig a Dr. Beat együttessel is vállalt fellépéseket. Clavier emellett sikeres modell karrierjét sem hagyta abba, gyakran járt külföldön, például Ausztriában, Németországban, valamint az Egyesült Államokban. Miután visszavonult, üzletasszony vált belőle, butikot, majd kávézót nyitott Café Rouge néven. Clavier Charlotte napjainkban egy ázsiai étterem tulajdonosa, Budapest XIII. kerületében, a Szervita téren.

Az első R-GO „gida”, Clavier Charlotte (1963-), 1982-től két évig volt az együttes taja. (Kép innen)

Az első, Hold közelében készített fotó a Földről, 1966. augusztus 23-án született. A fénykép a Lunar Orbiter 1 amerikai űrszondától származik, melyet a NASA bocsátott fel 1966. augusztus 10-én. A Lunar Orbiter 1 feladata a Hold felszínének részletes vizsgálata, valamint a lehetséges leszállóhelyek meghatározása volt és ezzel hozzájárult az Apollo-program sikeréhez. A Föld megörökítését nem tervezték meg előre, a NASA szakemberei a küldetés teljesítése közben döntöttek úgy, hogy a szonda kamerarendszerét a bolygónk felé irányítják. Mivel a fotó az 1960-as évek technológiájával készült, nem lett túl jó minőségű, ezért a NASA 2008-ban digitálisan felújította. A különbség elképesztő lett, a javított fényképen egy sokkal szebb Földkeltét láthatunk.

Az első, Hold közelében készített fotó a Földről, 1966. augusztus 23-án született. Felül az eredeti kép látható, alul pedig a 2008-ban digitálisan felújított változata. (Kép innen)

Az első magyar állatorvosnő, Simonyi Erzsébet, 1915. július 21-én született Budapesten, Schwartz Erzsébet néven. Miután 1933-ban leérettségizett, humán orvosnak szeretett volna tanulni, de zsidó származása miatt erre nem volt lehetősége. Jármai Károly professzor javaslatára, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állatorvosi Karának hallgatója lett. Négy évvel később, 1937-ben, az első magyar nőként kapta meg az állatorvosi diplomáját, majd 1939-ben a doktori címet is megszerezte. 1940-ben állatorvosi rendelőt nyitott, majd a második világháború után a Magyar Állatorvosok Szabad Szakszervezetének főtitkára lett. 1948-ban a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézetnél kapott munkát, ahol négy évig dolgozott. 1952-ben a Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi Osztályára vették fel, itt oltóanyag-termelési referensi feladatokat kapott. Nem sokkal ezután, még ugyanebben az évben, Simonyit felkérték, hogy legyen az Állatorvosi Oltóanyag-ellenőrző Intézet igazgatója. Parazitológiával, állatorvosi virológiával foglalkozott, újfajta oltási eljárásokat dolgozott ki. Legjelentősebb eredményeit a sertéspestis és a szarvasmarha vírusos hasmenésének, valamint a kutyák fertőző májgyulladásának gyógyítása terén érte el. Simonyi Erzsébet 1971-ben nyugdíjba vonult, de azután is aktív életet élt. Kandidátusi címet szerzett, szaklapokban jelentek meg fordításai, emellett több hobbija is volt, kedvelte a művészeteket és szeretett utazni. Simonyi Erzsébet 1993 szeptember 24-én hunyt el, 88 éves volt.

Az első magyar állatorvosnő, Simonyi Erzsébet (1915-1993), 1937-ben kapta meg az állatorvosi diplomáját a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. (Kép innen)

Az első önvezető tartályhajó, mely átkelt a Csendes-óceánon, 2022. május 1-jén indult útjára, a texasi Freeport-kikötőből. A Prism Courage még emberi beavatkozással navigált ki a Mexikói-öbölből, majd a Panama-csatornán áthaladva önvezető üzemmódba váltott és 10 800 tengeri mérföldet (20 ezer kilométert) megtéve, 33 nappal később elérte Dél-Korea partjait. A hajó HiNAS 2.0 nevű autonóm navigációs szoftverét, a Hyundai leányvállalata, az Avikus fejlesztette. A HiNAS 2.0 mesterséges intelligenciát használ, mely felismeri a többi vízi járművet, valamint alkalmazkodik az időjáráshoz. Az Avikus 2022 októberében megkapta az ABS engedélyeket a használatához, így 2023-tól az összes új építésű hajója ezt a szoftvert fogja használni.

Az első önvezető tartályhajó, mely átkelt a Csendes-óceánon (a Prism Courage), 2022. május 1-jén indult útjára, a texasi Freeport-kikötőből. (Kép innen)

Kína első, folyó felett haladó autópályáját, Hubei tartományban, Hsziangsan megyében adták át, 2015. augusztus 9-én. Az út 10,8 kilométer hosszú, ennek egy 4,4 kilométeres szakasza a víz felett halad. Chen Xingda, a projekt menedzsere elárulta, hogy 2013-ban három verzió között kellett választaniuk. Mivel szerették volna megkímélni a környezetet, a két lehetséges útvonal tervét, mely a hegyeken keresztül vezetett volna alagutakkal, elvetették, ezért inkább a folyó fölé építkeztek. A 70 millió dolláros beruházás lehetővé tette, hogy az arra járók megcsodálják a természet szépségeit, ráadásul hamarabb elérhetik a céljukat, mivel a korábban egy órás útjuk, 20 percesre rövidült.

Kína első, folyó felett haladó autópályáját, Hubei tartományban, Hsziangsan megyében adták át, 2015. augusztus 9-én. (Kép innen)

Magyarország első zenélő útját, 2019. májusában adták át Somogybabodnál. A Balatont Kaposvárral összekötő R67-es gyorsút 59. kilométerénél, egy 500 méteres szakaszon, a Republic együttes A 67-es út című számának dallama hallható. Az út akkor muzsikál, ha az autós a burkolat jobb szélén lévő bordákon áthalad és sebessége 80 km/óra. A világ első zenélő útját, Dániában építették 1995-ben. Ezután más országok is követték a példát, többek között Hollandia, Indonézia, San Marinó, Irán, valamint az Egyesült Államok. A leglelkesebb rajongók a japánok, ők már több mint 30 zenélő úttal rendelkeznek.

Magyarország első zenélő útját, 2019. májusában adták át Somogybabodnál, az R67-es gyorsút 500 méteres szakaszán, a Republic együttes A 67-es út című száma hallhaló. (Kép innen)

Az első magyar pesti serfőzdét, Proberger Jakab alapította 1687-ben, Első Pesti Serfőző Ház néven. Proberger Jakab, bajor származású tábori felcser volt, a Budát visszafoglaló sereggel érkezett hazánkba, 1686-ban. Miután Proberger letelepedett, felhagyott a szakmájával és új életet kezdett. Pesten megvásárolt, majd felújított egy épületet (ahol korábban a megszálló törökök szintén serfőzdét működtettek) és itt vitte sikerre vállalkozását. Proberger Jakab ismert és befolyásos ember lett, 1688-ban elnyerte a kamarási tisztséget, majd 1693-ban városbíróvá választották. Proberger serfőzdéje nagy népszerűségnek örvendett, a városrész fellendült, egyre több jómódú, nyugalomba vonult serfőzőmester döntött úgy, hogy a közelbe költözik. Proberger Jakab 1711-ben elhunyt, a serfőzdét felesége vette át, ezután Városi Serház néven működött tovább 1815-ig. Az épületet 1869-ben lebontották, helyén ma az V. kerületi Újvárosháza áll, a Váci utca 62-64. szám alatt.

Az első magyar pesti serfőzdét, az Első Pesti Serfőző Házat, Proberger Jakab alapította, 1687-től 1815-ig működött. Az épületet 1869-ben lebontották, helyén ma a képen látható V. kerületi Újvárosháza áll. (Kép innen)

Az első sikeres, sertésből emberbe történő szívátültetést, 2022. január 7-én hajtották végre egy David Bennett nevű páciensen, a Marylandi Egyetem klinikáján. Bennet a 8 órás műtét során egy génmódosított disznó szívét kapta meg. A férfi súlyos szívbetegségben szenvedett, ezért vállalta a beavatkozást. Az operáció után úgy tűnt, hogy minden rendben van, örült, hogy a családjával lehet és még a Super Bowlt is megnézhette. Azonban néhány héttel később, Bennet szívét vírusfertőzés támadta meg, ezért két hónap múlva, 2022. március 8-án elhunyt. Csak az Egyesült Államokban több mint százezren vannak várólistán, de a szervhiány miatt sokkal kevesebb beavatkozást tudnak elvégezni, emiatt 17 ember hal meg naponta. A tudósok évek óta kísérleteznek genetikailag módosított állatok létrehozásával, azzal a céllal, hogy a szerveik az emberbe is átültethetőek legyenek, a kilökődés veszélye nélkül.

Az első sikeres, sertésből emberbe történő szívátültetést, 2022. január 7-én hajtották végre egy David Bennett (1964-2022) nevű páciensen, a Marylandi Egyetem klinikáján. (Kép innen)