Dióhéjban arról, ki vagy mi volt (vagy lesz) az első

Ez az első

Ez az első

A világ első légifotósa

2020. november 25. - Tokár Tamás Zalán

Az világ első légifotósát, Gaspard-Félix Tournachonnak hívták. Tournachon, aki a Nadar művésznevet használta, számos dologgal foglalkozott, volt színdarabíró, festőművész, karikaturista, újságíró, léghajós és fotós is. Nadarnak sikerült először fényképeket készíteni a levegőből 1858-ban, ami azért volt nagy kihívás számára, mert korábbi próbálkozása során a léggömbjéből kiáramló gázok tönkretették a lemezeire előkészített kollódiumot. (Az első légifotók sajnos nem maradtak fenn az utókor számára.) 1859-ben III. Napóleon császár felkérte, hogy készítsen légifelvételeket a poroszországi háborúról, de Nadar visszautasította, mert radikális republikánus volt. Nadar portréfotóival is hírnevet szerzett, több ismert embert megörökített, köztük volt Claude Monet, Alexandre Dumas, Richard Wagner, Hector Berlioz, valamit Liszt Ferenc is.

mxcpfelix_nadar_c1860.jpg

Gaspard-Félix Tournachon (művésznevén Nadar) (1820-1910) volt az első ember, akinek először sikerült fényképeket készíteni a levegőből 1858-ban. (Kép innen)

Az első kamikaze támadás

Az első kamikaze támadásra 1944. október 21-én került sor. Japán a HMAS Australia cirkáló ellen vetette be öngyilkos pilótáit, a Fülöp-szigeteki Leyte-öbölben. Az egység 16 gépe közül egy tett kárt a hajóban, 64 ember megsebesült, 30-an meghaltak, köztük volt a kapitány, Emile Dechaineux, valamint az ausztrál haderők parancsnoka, John Augustine Collins is. A japánok az első támadást követően még számos alkalommal vetettek be kamikaze alakulatokat a második világháború során. Bevetésük ötlete Ónisi Takidzsiró altengernagytól származott, aki Japán kapitulációja után levélben kért bocsánatot a több ezer feláldozott pilóta családjától, majd rituális öngyilkosságot követett el.

mxcphmas_australia_kamikaze_damage_iwm_a_29381.jpg

Az első kamikaze támadásra 1944. október 21-én került sor, a HMAS Australia cirkáló ellen. (Kép innen)

Az első űrállomás

Az első embereket fogadó űrállomást, a szovjet Szaljut-1-et, 1971. április 19-én állították pályára. A Szaljut-1-hez két űrhajót is indítottak, 1971. április 23-án a Szojuz-10-nek nem sikerült dokkolnia, de 1971. június 6-án a Szojuz-11 már képes volt csatlakozni. A három fős személyzet, Vlagyiszlav Volkov, Georgij Dobrovolszkij és Viktor Pacajev 24 napot töltött az állomáson. Küldetésük azonban tragédiával végződött, visszatérésükkor a Szojuz-11-ből kiszökött a levegő és mindannyian megfulladtak. A Szaljut-1 175 napig működött, 1971. október 11-én belépett a Föld légkörébe és megsemmisült. mxcpsalyut-11.jpg

Az első embereket fogadó űrállomást, a szovjet Szaljut-1-et, 1971. április 19-én állították pályára. (Kép innen)

Az első angol nő, aki körbemotorozta a világot

Az első angol nőt, aki körbemotorozta a világot, Elspeth Beardnek hívják. Elspeth építészmérnöki tanulmányait megszakítva döntött úgy 1982-ben, hogy útra kel, ekkor 23 éves volt. Angliából New Yorkba repült és innen indult el járművével, bejárta Kanadát, eljutott Mexikóba, majd Los-Angelesből Sydney-be. Ausztrália után Ázsiában motorozott, majd Törökországon keresztül visszatért Európába. 1984-ben ért haza Londonba, összesen 56 ezer kilométert tett meg két keréken. A több mint két év során balesetek, betegségek, meghibásodások és rossz időjárási körülmények nehezítették útját. Elspeth Beard később befejezte tanulmányait és neves építész lett belőle, de a motorozás továbbra is a szenvedélye maradt. Életéről könyvet írt, mely 2017-ben jelent meg Lone Rider címmel.

mxcpnsc_elspeth_beard_storyheader_original_jpg_asset_1516641913178-1080x675.jpg

Elspeth Beard volt az első angol nő, aki körbemotorozta a világot, 56 ezer kilométert tett meg, ez idő alatt 4 kontinensen is járt. (Kép innen)

 

Az első amerikai űrhajós

Az első amerikai űrhajós, Alan Bartlett Shepard, 1961. május 5-én hajtotta végre űrugrását a Freedom 7-el. Shepard, Gagarin után néhány héttel teljesítette küldetését, de ő, a szovjet asztronautával ellentétben – a megfelelő sebesség hiányában - nem állt Föld körüli pályára, hanem 15 percet utazott, majd leszállt a starthelytől 486 kilométerre. Alan Shepard ezután fülbetegsége miatt egy ideig nem repülhetett, de később csatlakozhatott az Apollo-programhoz, így 1971. február 5-én ő volt az ötödik ember, aki a Holdra lépett és az első, aki golfozott is az égitesten.mxcpastronaut-alan-shepard-smiling-517261850-b89992c3775e4beda37c985365039295.jpg

 Az első amerikai űrhajós, Alan Bartlett Shepard (1923-1998), 1961. május 5-én hajtotta végre űrugrását a Freedom 7-el. Később részt vett, az Apollo-programban, így 1971. február 5-én ő volt az ötödik ember, aki a Holdra lépett. (Kép innen)

 

A világ első TV távirányítója

A világ első TV távirányítóját a Zenith Radio dobta piacra 1950-ben. A „Lazy Bones” nevű szerkezet kényelmesebbé tette a tévézést, hiszen használójának már nem kellett felállnia ahhoz, hogy csatornát váltson. Sok vásárló azonban nem volt elégedett a termékkel, egyre több panasz érkezett a vállalat felé, mivel a távvezérlő a tévékészülékhez egy vezetékkel csatlakozott, melyben gyakran megbotlottak a gyerekek és az idősek. A Zenith 1955-ben fejlesztette ki biztonságosabb, vezeték nélküli távirányítóját. A „Flash-Matic” a tévé fotocellájára irányított fénysugárral működött.

mxcpkdoow-1447781388-embed-remote_zenith_lazybones.jpg

A világ első TV távirányítóját a Zenith Radio dobta piacra 1950-ben. (Kép innen)

A világ első fotóalbuma

A világ első kereskedelmi forgalomba került fotóalbumát William Henry Fox Talbot, angol feltaláló készítette. A természet irónja (The Pencil of Nature) 6 füzetben, 150 példányban jelent meg 1844 júniusa és 1846 áprilisa között. Az albumban az általa kifejlesztett pozitív-negatív képrögzítési eljárás, a talbotípia történetét mesélte el fotográfiákkal illusztrálva. Bár A természet irónja – mely többek között tárgyfotókat, csendéleteket, épületfotókat, reprodukciókat, tájképeket tartalmazott - akkoriban korszakalkotónak számított, de anyagi szempontból nem volt túl sikeres, ezért Talbot lemondott arról, hogy a 7. füzetet is kiadja.

mxcpthe_pencil_of_nature.jpg

A világ első kereskedelmi forgalomba került fotóalbuma, A természet irónja (The Pencil of Nature), 6 füzetben, 150 példányban jelent meg 1844 júniusa és 1846 áprilisa között. A képen A természet irónjának címlapja látható. (Kép innen)

Az első műhold

Az első műholdat 1957. október 4-én lőtték fel a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból. A szovjet Szputnyik–1, egy 83,6 kilogrammos, 58 centiméter átmérőjű műszer volt, melynek két rádióadója 20 és 40 MHz frekvencián sugárzott jeleket. A műhold összesen 1440 fordulatot tett meg, 92 napig keringett a Föld körül. 1958. január 4-ig működött, ezután elégett az atmoszférában. A Szputnyik–1 pályára állítása az űrkorszak és az űrverseny kezdetét is jelentette. Kilövése után egy hónappal, 1957. november 3-án, a Szputnyik-2 is sikerrel járt, fedélzetén egy élőlénnyel, Lajka kutyával.

mxcpsputnik_asm.jpg

Az első műholdat 1957. október 4-én lőtték fel, 92 napig keringett a Föld körül, pályára állítása az űrkorszak és az űrverseny kezdetét is jelentette. (Kép innen)

A világ első ismert női polihisztora

Az első ismert női polihisztor, Hüpatia, (kb.) 355-ben született Alexandriában. Apja, Theón, alexandriai tanár nyomdokait követve tanult filozófiát, matematikát és csillagászatot Athénban. Képességei kiemelkedőek voltak, elnyerte a babérkoszorút, ami nagy dicsőségnek számított, ezzel megalapozta hírnevét. Hüpatia ezután visszatért Alexandriába, ahol egy új-platonista filozófiai iskolában kezdett el tanítani 383-tól, majd 400-tól annak vezetője lett. Hüpatia tudományos tevékenysége szerteágazó volt, több geometriával, matematikaelmélettel és csillagászattal foglalkozó műve is megjelent. Bár nagy népszerűségnek örvendett – tudásával, még Orestes, Alexandria római prefektusa tiszteletét is kivívta – Hüpatia pogány volt, ezért Alexandria püspöke, Kürillosz, eretnekséggel vádolta tanai miatt. 415. márciusában a püspök hívei Hüpátiát elfogták, meggyilkolták, majd maradványait elégették. Hüpatia emléke fennmaradt, drámákat, regényeket írtak életéről, egy aszteroida (238 Hypatia) és a Hold egyik krátere is az ő nevét viseli, valamint 2009-ben egy róla szóló film is megjelent Agora címmel.

mxcphypatia_portrait.png

Az első ismert női polihisztort, Hüpatiának (kb. 355-415) hívták, tudásával sokak tiszteletét kivívta, de Alexandria püspöke, Kürillosz, eretnekséggel vádolta és megölette. (Kép innen)

Az első magyar lóverseny

Az első magyar lóversenyt 1827. június 6 és 9 között rendezték a Pesti Gyepen (a mai Üllői út és Soroksári út közötti területen). A verseny gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósulhatott meg, aki egy angliai tanulmányútja után határozata el, hogy hazánkban is meghonosítja ezt a sportot. A legelső futamon – melyet 25 ezer néző izgult végig – egy általa nevelt angol telivér, Babieka győzött. A négy napos rendezvényen több kategóriában is indultak versenylovak, az eredményekről a Gyepkönyv számolt be az év végén. Széchenyi elérte célját, az 1827-es megmérettetés, valamint az 1828-ban megjelent Lovakrul című könyve, felkeltette az emberek érdeklődését, mely ahhoz vezetett, hogy a lóversenyzés kedvelt társadalmi esemény lett Magyarországon.

mxcp1024px-prestel_loverseny_1827.jpg

Az első magyar lóversenyt 1827. június 6 és 9 között rendezték Pesten. (Kép innen)

süti beállítások módosítása