Munkácsy Mihály első jelentős művét, a Siralomházat, 1869-ben festette düsseldorfi tanulóévei alatt. Az 1848-49-es szabadságharc után sok fiatal állt betyárnak, a képen ennek a romantikával kevert, realista ábrázolásmódja látható. A törvényen kívüli, bujdosó legények a gazdagok kirablásával tartották fenn magukat, elfogásuk után halálra ítélték őket. A kivégzésre váró betyárokat meglátogathatták a rokonaik a siralomházban, hogy elbúcsúzhassanak tőlük, ennek célja részben az elrettentés volt. A drámaiságot meglehetősen erőtejesen mutatja be Munkácsy, a képen szereplő emberek arckifejezése, az érzelmek teljes skáláját bemutatja be. A Siralomház elismert festővé tette Munkácsyt, a kortárs művészek munkáit bemutató kiállításon, a párizsi Szalonban aranyérmet nyert vele. Az anyagi előrelépés sem maradt el, a Siralomház megtetszett egy amerikai milliomos vasgyárosnak, Willstaeknek és 10 000 frankért megvásárolta a festőtől. A Siralomház 100 évig magántulajdonban volt, ezután vette meg a magyar állam, jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria B épületében látható.

Munkácsy Mihály (1844-1900) első jelentős művét, a Siralomházat, 1869-ben festette düsseldorfi tanulóévei alatt. (Kép innen)