Dióhéjban arról, ki vagy mi volt (vagy lesz) az első

Ez az első

Ez az első

Az első budapesti Kossuth-szobor

2022. július 01. - Tokár Tamás Zalán

Az első budapesti Kossuth-szobrot, Zugligeten avatták fel 1913. június 22-én. A szobrot Tóth István szobrászművész készítette, Kossuth Lajos letartóztatásának emlékére. Itt fogták el a császár katonái, 1837. május 5-én, mivel engedély nélkül jelent meg kézírásos lapja, a Törvényhatósági Tudósítások. A talapzaton található dombormű ezt az eseményt ábrázolja. Kossuthot ezután hűtlenségért elítélték, börtönbe zárták és csak évek múlva,  1840. május 10-én szabadult. Az 1913-as átadó ünnepségen jelen volt az egykori államférfi fia, Ferenc, valamint a Zugligeti Egyesületet alapítója, Sigray Pál is, aki beszédében elismerően nyilatkozott Kossuthról. A domborművet 1945-ben ellopták, a főváros egy márványtáblával pótolta, majd 1999-ben az eredeti alkotás másolatát tették a helyére. A zugligeti Kossuth-szobrot a Normafa közelében tekinthetjük meg, a Mátyás király út és a Tündérhegyi út találkozásánál.

2010_33_13q2.jpg

Az első budapesti Kossuth-szobrot, Zugligeten avatták fel 1913. június 22-én, Tóth István szobrászművész készítette. (Kép innen)

Az első Fidget Spinner

Az első Fidget Spinnert, Catherine Hettinger amerikai vegyészmérnök szabadalmaztatta 1993-ban. Egy háromágú műanyag közepére csapágyat szerelt és ennek segítségével lehetett forgatni a játékot. Catherine célja a feszültség levezetése volt, úgy vélte, hogy találmánya sokat segíthet a figyelemzavarral küszködő gyerekeken. Catherine Hettinger a termékét azonban nem tudta piacra dobni, mert a játékgyártó cégek nem láttak benne fantáziát. A Fidget Spinner szabadalma 2005-ben lejárt és Catherine-nek nem volt rá pénze, hogy meghosszabbítsa. 11 évvel később azonban váratlan dolog történt, 2016. decemberében egy újságíró egy cikket írt a Forbes magazinban a játékról, ami egy csapásra híres lett. Leginkább a tinédzserek körében lett divatos, több mint 19 millió darab fogyott el belőle 2017 első feléig. Bár a Fidget Spinner napjainkban már nem annyira fölkapott, még mindig sokan kedvelik. 2021-ben a magyar kajakos, Erdőssy Csaba, egy interjúban arról beszélt, hogy a játék sokat segít neki abban, hogy ne izguljon annyira a versenyek előtt.

4107vynalezy-patenty.jpg

Az első Fidget Spinnert, Catherine Hettinger amerikai vegyészmérnök szabadalmaztatta 1993-ban. (Kép innen)

Az első nő, aki meghódította a Mount Everestet

Az első nő, aki meghódította a Mount Everestet, Tabej Dzsunko, Japánban, Mihrauban született, Ishibashi Dzsunko néven, 1939. szeptember 22-én. Dzsunko 10 évesen, egy osztálykiránduláson kedvelte meg a hegymászást, kihívást látott benne és lenyűgözte a természet szépsége. Családja azonban túl drágának találta ezt a hobbit, ezért Dzsunko csak ritkán tudta megmérettetni magát. 1958-ban felvették a Sóva Női Egyetemre, ahol négy évig angol és amerikai irodalmat tanult és tagja lett a helyi hegymászó klubnak. Dzsunko 1966-ban feleségül ment, a szintén hegymászó Tabej Masanobuhoz, a házaspárnak két gyereke született, Noriko és Shinya. Dzsunko családanyaként sem mondott le szenvedélyéről, 1969-ben megalapította japán első női hegymászó egyesületét. A Fudzsi után a Matterhorn csúcsát is sikerült elérnie. 1975-ben részt vett a Jomiuri Simbun újság és a Nihon Televíziótársaság által támogatott expedícióban, melynek az volt a célja, hogy meghódítsa a Mount Everestet. 1975. május 4-én, 6300 méteren, a 15 fős, nőkből álló csapat táborhelyét elérte egy lavina, de Dzsunkot ez sem akadályozhatta meg, tovább ment és május 16-án a világon az első nőként feljutott a Csomolungma tetejére. Tabej Dzsunko híres lett, még tévésorozat is készült az expedícióról, amit teljesített. Dzsunko ezután is aktív maradt, 1992-re már mind a hét kontinens legmagasabb pontján járt. Élete során több mint 60 országban megfordult, szomorúan tapasztalta, hogy sokan szemetelnek, ezért a környezetvédelmet is fontosnak tartotta. Tabej Dzsunko 2016. október 20-án hunyt el gyomorrákban, 77 éves volt.

junko-tabei-photos.jpg

Az első nő, aki meghódította a Mount Everestet, a japán Tabej Dzsunko (1939-2016) volt, 1975. május 16-án. (Kép innen)

Az első, gízai piramisoknál rendezett nemzetközi kiállítás

Az első, gízai piramisoknál rendezett nemzetközi kortárs művészeti kiállítás 2021. október 21-én kezdődött és november 7-ig tartott. A „Forever is now” („Az örökké most van”) nevű eseményt egy magánvállalkozás, az Art D’Egypte szervezte és az UNESCO, valamint az egyiptomi állam támogatta. A kiállításon tíz nemzetközi kortárs művész nagyméretű szobrait és installációit tekinthették meg az érdeklődők. A meghívottak között – számos híresség mellett – jelen volt a világ első ultrarealisztikus robot művésze, Ai-Da is, akit a hatóságok csak hosszas vizsgálatok után engedtek át az egyiptomi határon. Az Art D’Egypt alapítója, Nadine Abdel Ghaffar elmondta, hogy a „Forever is now” célja az volt, hogy hidat képezzen a múlt és jelen között, mivel napjaink alkotásait az ókori egyiptomi civilizáció ihlette.

91d09a515eeb41168ec1b57d8492ddb9.jpg

Az első, gízai piramisoknál rendezett nemzetközi kortárs művészeti kiállítás 2021. október 21-én kezdődött és november 7-ig tartott. (Kép innen)

Az első fröccs

Az első fröccsöt Fáy András reformer fóti birtokának pincéjében készítették, 1842. október 5-én. Fáy ezen a napon, szüretre hívta néhány barátját, az összejövetelen jelen volt Vörösmarthy Mihály és Jedlik Ányos is. Jedlik Ányos, magával hozta találmányát, a szódásüveget és mivel túl erősnek találta a bort, a jelenlévők legnagyobb meglepetésére hozzá spriccelt egy kis szódavizet. Így született meg a fröccs! Az italt elnevezték spriccernek, de Vörösmartynak ez nem igazán tetszett, ezért a nevet később fröccsre változtatta. Vörösmarty Mihályt a fröccs annyira megihlette, hogy még verset is írt róla, Fóti dal címmel. A fröccsöt hamar megkedvelték és még ma is nagyon népszerű hazánkban, 2015-ben Hungarikummá nyilvánították.

mihaly_vorosmarty_bust_2020_fot.jpg

Az első fröccsöt Jedlik Ányos (1800-1895) készítette, 1842. október 5-én, Fáy András (1786-1864) fóti birtokának pincéjében. A képen Vörösmarty Mihály (1800-1855) mellszobra és a fröccsről szóló költeményének egy részlete látható. (Kép innen)

Az első magyar erdei kisvasút

Az első magyar erdei kisvasút, a Pálházi Állami Erdei Vasút építését, Károlyi István gróf kezdeményezte 1888-ban. A ló vontatta vonat a pálházi fűrészüzem és a Kőkapu között közlekedett, egy 7 kilométeres szakaszon. 1903-ban a vonalat 11 kilométeresre bővítették, majd többször is átalakították. 1948-ban áttértek a gőzvontatásra, később korszerűsítették, dízelmozdonyokat vezettek be és 1958-ban megindult a menetrendszerű személyforgalom. A vonalat a forgalom visszaesése miatt 1980-ban megszüntették, majd a társadalmi összefogásnak köszönhetően 1989-ben újraindult. Az elkövetkezendő években további bővítésekre került sor, 1990-ben a vonal egyik vége a Kőkaputól a rostallói turistaházig, 1996-ban a másik vége az Iparteleptől Pálházáig hosszabbodott. Napjainkban a kisvasutat turisztikai céllal üzemeltetik. A gyerekek kedvezményesen utazhatnak, sőt az óvodás és iskolás csoportok számára különjáratokat is indítanak. A Pálházi Állami Erdei Vasút éves forgalma 40-50 ezer utas.

kisvasut-02.jpg

Az első magyar erdei kisvasút, a Pálházi Állami Erdei Vasút építését, Károlyi István gróf kezdeményezte 1888-ban. (Kép innen)

A világ első szőnyegmúzeuma

A világ első szőnyegmúzeuma, az Azerbajdzsáni Nemzeti Szőnyegmúzeum, 1967-ben nyílt meg Bakuban, a 15. században épült Juma mecsetben. A múzeumot 1992-ben a Lenin Múzeum (a mai Baku Múzeumi Központ) második emeletére helyezték át, jelenlegi helyére pedig 2014-ben költöztették. Az intézmény mostani épülete - melyet Franz Janz osztrák építész tervezett - meglehetősen különleges, ugyanis kívülről egy feltekert szőnyegre hasonlít. Itt van a világ legnagyobb szőnyeggyűjteménye, de ezen kívül még bronzkori ékszereket, 14. századi fémtárgyakat, kerámiákat, valamint újkori iparművészeti alkotásokat is megtekinthetnek az ide látogatók. A harmadik emeleten található kiállítás Latif Karimov (1906-1991), a híres azerbajdzsáni szőnyegkészítő életét és munkáit mutatja be, aki tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy a múzeum létrejöjjön. Az azerbajdzsáni szőnyegszövés hagyománya évezredekre nyúlik vissza, ezért 2010-ben az UNESCO, az emberiség Szellemi Kulturális Örökségének részévé nyilvánította.

csm_ref_carpetmuseum_azerbaijan_5569579eab.jpg

A világ első szőnyegmúzeuma, az Azerbajdzsáni Nemzeti Szőnyegmúzeum, 1967-ben nyílt meg Bakuban. A múzeum a képen látható különleges épületbe 2014-ben költözött át. (Kép innen)

 

Az első inzulin pumpa

Az első inzulin pumpát, Dr. Arnold Kadish találta fel Los Angelesben, 1963-ban. A szerkezet egy kanülön keresztül adagolta a vénába az inzulint. Mérete azonban meglehetősen nagy volt, a hátra kellett akasztani, voltaképpen egy tengerészgyalogos hátizsákra hasonlított. Bár működött, eléggé kényelmetlen volt viselni, ezért nem is került kereskedelmi forgalomba. Az inzulinpumpák megtervezése még hosszú éveken keresztül nagy fejtörést okoztak a szakemberek számára. Nem csak a mérettel volt a probléma, hanem azzal is, hogy túl bonyolult volt a használatuk. Figyelni kellett, hogy ne legyen gond az adagolással, mert akár veszélybe is kerülhetett a beteg élete. Komolyabb változás az 1990-es években következett be, az eszközök kezdtek egyre praktikusabbak válni. Napjainkban az inzulinpumpák már zsebben is elférnek, sőt, 2016-ban kifejlesztettek egy i-Port Advance nevű eszközt, melynek gumisapkáját a testre kell ragasztani és napokon át ezen keresztül injekciózzák be a szervezetbe az inzulint.

wjd-5-689-g002.jpg

Az első inzulin pumpát, Dr. Arnold Kadish találta fel Los Angelesben, 1963-ban. (Kép innen)

Az első tömeggyártásban előállított laptop

Az első tömeggyártásban előállított laptop, a Toshiba T1100, 1985. áprilisában került piacra. A készülék egy 4,77 MHz-es Intel 80C88 processzorral és 256 kB memóriával rendelkezett, melyet 640 kB-ra lehetett bővíteni. A laptopon DOS 2.11-es operációs rendszer futott, adattárolásra a beépített, 3,5 hüvelykes floppy meghajtó szolgált. Különleges energiagazdálkodási szoftverének köszönhetően, ólomakkumulátorának üzemideje akár a 8 órát is elérte. A 4,1 kilós készülék meglehetősen drága volt, 1899 dollárba került, de még így is 10 ezer darab kelt el belőle egy év alatt. A Toshiba a következő modelljét, 1986-ban mutatta be, a beépített merevlemezzel ellátott T3100-ast, az amerikai PC Magazine a hordozható számítógépek királyává választotta. A Toshiba folyamatosan bővítette kínálatát, így az összesített eladásainak száma 1989-re elérte az 1 milliót, mely 1990-re a duplájára nőtt.

0-5gajruksp8o0tn_l.png

Az első tömeggyártásban előállított laptop, a Toshiba T1100, 1985-ben került piacra. (Kép innen)

Az első műanyag zacskó

Az első műanyag zacskót Sten Gustaf Thulin svéd mérnök szabadalmaztatta 1965-ben. Thulin célja az volt, hogy megvédje a bolygót, hiszen az emberek papírtáskákat használtak, melyekhez nagyon sok fát kellett kivágni. Thulin 1959-óta kísérletezett találmányán a Celloplast csomagolóipari vállalat számára, több évnyi munka után született meg a végleges változat, mely a mai zacskók ősének tekinthető. A műanyag zacskó hatalmas sikert aratott, az 1980-as évekre már az egész világon elterjedt. A termék azonban nem a Thulin által várt reakciót váltotta ki az emberekből. Ő úgy tervezte a zacskókat, hogy évekig kitartsanak és nem számított arra, hogy sokan néhány használat után el fogják dobni ezeket. A környezetszennyezés napjainkban már komoly problémát okoz, ezért vannak olyan országok, például Banglades, Új-Zéland vagy Marokkó, melyek betiltották a műanyag zacskók használatát.

plastic-bag-patent-01-e1574164591909.png

Az első műanyag zacskót Sten Gustaf Thulin (1914-2006) svéd mérnök szabadalmaztatta 1965-ben. A képen Thulin találmányának szabadalmi rajza látható. (Kép innen)      

süti beállítások módosítása