Dióhéjban arról, ki vagy mi volt (vagy lesz) az első

Ez az első

Ez az első

Az első, gízai piramisoknál rendezett nemzetközi kiállítás

2022. június 24. - Tokár Tamás Zalán

Az első, gízai piramisoknál rendezett nemzetközi kortárs művészeti kiállítás 2021. október 21-én kezdődött és november 7-ig tartott. A „Forever is now” („Az örökké most van”) nevű eseményt egy magánvállalkozás, az Art D’Egypte szervezte és az UNESCO, valamint az egyiptomi állam támogatta. A kiállításon tíz nemzetközi kortárs művész nagyméretű szobrait és installációit tekinthették meg az érdeklődők. A meghívottak között – számos híresség mellett – jelen volt a világ első ultrarealisztikus robot művésze, Ai-Da is, akit a hatóságok csak hosszas vizsgálatok után engedtek át az egyiptomi határon. Az Art D’Egypt alapítója, Nadine Abdel Ghaffar elmondta, hogy a „Forever is now” célja az volt, hogy hidat képezzen a múlt és jelen között, mivel napjaink alkotásait az ókori egyiptomi civilizáció ihlette.

91d09a515eeb41168ec1b57d8492ddb9.jpg

Az első, gízai piramisoknál rendezett nemzetközi kortárs művészeti kiállítás 2021. október 21-én kezdődött és november 7-ig tartott. (Kép innen)

Az első fröccs

Az első fröccsöt Fáy András reformer fóti birtokának pincéjében készítették, 1842. október 5-én. Fáy ezen a napon, szüretre hívta néhány barátját, az összejövetelen jelen volt Vörösmarthy Mihály és Jedlik Ányos is. Jedlik Ányos, magával hozta találmányát, a szódásüveget és mivel túl erősnek találta a bort, a jelenlévők legnagyobb meglepetésére hozzá spriccelt egy kis szódavizet. Így született meg a fröccs! Az italt elnevezték spriccernek, de Vörösmartynak ez nem igazán tetszett, ezért a nevet később fröccsre változtatta. Vörösmarty Mihályt a fröccs annyira megihlette, hogy még verset is írt róla, Fóti dal címmel. A fröccsöt hamar megkedvelték és még ma is nagyon népszerű hazánkban, 2015-ben Hungarikummá nyilvánították.

mihaly_vorosmarty_bust_2020_fot.jpg

Az első fröccsöt Jedlik Ányos (1800-1895) készítette, 1842. október 5-én, Fáy András (1786-1864) fóti birtokának pincéjében. A képen Vörösmarty Mihály (1800-1855) mellszobra és a fröccsről szóló költeményének egy részlete látható. (Kép innen)

Az első magyar erdei kisvasút

Az első magyar erdei kisvasút, a Pálházi Állami Erdei Vasút építését, Károlyi István gróf kezdeményezte 1888-ban. A ló vontatta vonat a pálházi fűrészüzem és a Kőkapu között közlekedett, egy 7 kilométeres szakaszon. 1903-ban a vonalat 11 kilométeresre bővítették, majd többször is átalakították. 1948-ban áttértek a gőzvontatásra, később korszerűsítették, dízelmozdonyokat vezettek be és 1958-ban megindult a menetrendszerű személyforgalom. A vonalat a forgalom visszaesése miatt 1980-ban megszüntették, majd a társadalmi összefogásnak köszönhetően 1989-ben újraindult. Az elkövetkezendő években további bővítésekre került sor, 1990-ben a vonal egyik vége a Kőkaputól a rostallói turistaházig, 1996-ban a másik vége az Iparteleptől Pálházáig hosszabbodott. Napjainkban a kisvasutat turisztikai céllal üzemeltetik. A gyerekek kedvezményesen utazhatnak, sőt az óvodás és iskolás csoportok számára különjáratokat is indítanak. A Pálházi Állami Erdei Vasút éves forgalma 40-50 ezer utas.

kisvasut-02.jpg

Az első magyar erdei kisvasút, a Pálházi Állami Erdei Vasút építését, Károlyi István gróf kezdeményezte 1888-ban. (Kép innen)

A világ első szőnyegmúzeuma

A világ első szőnyegmúzeuma, az Azerbajdzsáni Nemzeti Szőnyegmúzeum, 1967-ben nyílt meg Bakuban, a 15. században épült Juma mecsetben. A múzeumot 1992-ben a Lenin Múzeum (a mai Baku Múzeumi Központ) második emeletére helyezték át, jelenlegi helyére pedig 2014-ben költöztették. Az intézmény mostani épülete - melyet Franz Janz osztrák építész tervezett - meglehetősen különleges, ugyanis kívülről egy feltekert szőnyegre hasonlít. Itt van a világ legnagyobb szőnyeggyűjteménye, de ezen kívül még bronzkori ékszereket, 14. századi fémtárgyakat, kerámiákat, valamint újkori iparművészeti alkotásokat is megtekinthetnek az ide látogatók. A harmadik emeleten található kiállítás Latif Karimov (1906-1991), a híres azerbajdzsáni szőnyegkészítő életét és munkáit mutatja be, aki tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy a múzeum létrejöjjön. Az azerbajdzsáni szőnyegszövés hagyománya évezredekre nyúlik vissza, ezért 2010-ben az UNESCO, az emberiség Szellemi Kulturális Örökségének részévé nyilvánította.

csm_ref_carpetmuseum_azerbaijan_5569579eab.jpg

A világ első szőnyegmúzeuma, az Azerbajdzsáni Nemzeti Szőnyegmúzeum, 1967-ben nyílt meg Bakuban. A múzeum a képen látható különleges épületbe 2014-ben költözött át. (Kép innen)

 

Az első inzulin pumpa

Az első inzulin pumpát, Dr. Arnold Kadish találta fel Los Angelesben, 1963-ban. A szerkezet egy kanülön keresztül adagolta a vénába az inzulint. Mérete azonban meglehetősen nagy volt, a hátra kellett akasztani, voltaképpen egy tengerészgyalogos hátizsákra hasonlított. Bár működött, eléggé kényelmetlen volt viselni, ezért nem is került kereskedelmi forgalomba. Az inzulinpumpák megtervezése még hosszú éveken keresztül nagy fejtörést okoztak a szakemberek számára. Nem csak a mérettel volt a probléma, hanem azzal is, hogy túl bonyolult volt a használatuk. Figyelni kellett, hogy ne legyen gond az adagolással, mert akár veszélybe is kerülhetett a beteg élete. Komolyabb változás az 1990-es években következett be, az eszközök kezdtek egyre praktikusabbak válni. Napjainkban az inzulinpumpák már zsebben is elférnek, sőt, 2016-ban kifejlesztettek egy i-Port Advance nevű eszközt, melynek gumisapkáját a testre kell ragasztani és napokon át ezen keresztül injekciózzák be a szervezetbe az inzulint.

wjd-5-689-g002.jpg

Az első inzulin pumpát, Dr. Arnold Kadish találta fel Los Angelesben, 1963-ban. (Kép innen)

Az első tömeggyártásban előállított laptop

Az első tömeggyártásban előállított laptop, a Toshiba T1100, 1985. áprilisában került piacra. A készülék egy 4,77 MHz-es Intel 80C88 processzorral és 256 kB memóriával rendelkezett, melyet 640 kB-ra lehetett bővíteni. A laptopon DOS 2.11-es operációs rendszer futott, adattárolásra a beépített, 3,5 hüvelykes floppy meghajtó szolgált. Különleges energiagazdálkodási szoftverének köszönhetően, ólomakkumulátorának üzemideje akár a 8 órát is elérte. A 4,1 kilós készülék meglehetősen drága volt, 1899 dollárba került, de még így is 10 ezer darab kelt el belőle egy év alatt. A Toshiba a következő modelljét, 1986-ban mutatta be, a beépített merevlemezzel ellátott T3100-ast, az amerikai PC Magazine a hordozható számítógépek királyává választotta. A Toshiba folyamatosan bővítette kínálatát, így az összesített eladásainak száma 1989-re elérte az 1 milliót, mely 1990-re a duplájára nőtt.

0-5gajruksp8o0tn_l.png

Az első tömeggyártásban előállított laptop, a Toshiba T1100, 1985-ben került piacra. (Kép innen)

Az első műanyag zacskó

Az első műanyag zacskót Sten Gustaf Thulin svéd mérnök szabadalmaztatta 1965-ben. Thulin célja az volt, hogy megvédje a bolygót, hiszen az emberek papírtáskákat használtak, melyekhez nagyon sok fát kellett kivágni. Thulin 1959-óta kísérletezett találmányán a Celloplast csomagolóipari vállalat számára, több évnyi munka után született meg a végleges változat, mely a mai zacskók ősének tekinthető. A műanyag zacskó hatalmas sikert aratott, az 1980-as évekre már az egész világon elterjedt. A termék azonban nem a Thulin által várt reakciót váltotta ki az emberekből. Ő úgy tervezte a zacskókat, hogy évekig kitartsanak és nem számított arra, hogy sokan néhány használat után el fogják dobni ezeket. A környezetszennyezés napjainkban már komoly problémát okoz, ezért vannak olyan országok, például Banglades, Új-Zéland vagy Marokkó, melyek betiltották a műanyag zacskók használatát.

plastic-bag-patent-01-e1574164591909.png

Az első műanyag zacskót Sten Gustaf Thulin (1914-2006) svéd mérnök szabadalmaztatta 1965-ben. A képen Thulin találmányának szabadalmi rajza látható. (Kép innen)      

Az első mobil masszázsszék

Az első mobil masszázsszéket az amerikai David Palmer készítette 1986-ben. Palmer masszázsterápiával foglalkozott és egy tradicionális japán masszázsiskola igazgatója volt San Franciscoban. Kísérletképp kidolgozott egy újfajta masszázstechnikát, időhiánnyal küzdő irodai alkalmazottak számára. Ez volt a körülbelül 20-30 perces, olaj nélküli székmasszázs, melyhez a páciensnek nem kellett levenni a ruháit. A sok pozitív visszajelzés arra ösztönözte, hogy hatékonyabbá tegye munkáját, ezért megalkotta a High Touch Massage Chair nevű speciális székét. A fából készült eszközt össze lehetett csukni, így bármikor magával tudta vinni, ha valakinek masszázsra volt szüksége. Palmer székmasszázs iskolát alapított és elkezdte tanítani újfajta technikáját, mely hamar elterjedt az Egyesül Államokban, majd a nemzetközi képzési programoknak köszönhetően, a világ többi országában is népszerűvé vált. David Palmer munkásságáért azóta több elismerésében is részesült, 1997-ben megkapta az Amerikai Masszázsterápiás Szövetség kitüntetését, 2007-ben pedig bekerült a Masszázsterápia Hírességeinek Csarnokába. 2016-ban dokumentumfilm készült az életéről, melyet a History Channel mutatott be.

david-palmer-cadeira-de-quick-massage.jpg

Az első mobil masszázsszéket az amerikai David Palmer készítette 1986-ben. (Kép innen)

Az első napelemmel működő autó

Az első tömeggyártásra szánt, napelemmel működő autót az Aptera Motors mutatta be, 2020. december 4-én. A futurisztikus külsővel rendelkező, három kerekű, kétszemélyes autó, a napelemmel tárolt energiával akár 70 kilométert is megtehet, ezután – ha hosszabb az útja – elektromos motorja segítségével tud tovább menni. Áramvonalas felépítésének köszönhetően alacsony a légellenállása, 3,5 másodperc alatt gyorsul fel 96 km/órára, végsebessége 177 km/óra. Mivel a COVID járvány miatt a gyártási folyamat lelassult, a napelemes autó csak 2023-2024 körül lesz elérhető. Aki szeretne egy ilyen járművet, a vállalat honlapján tudja megrendelni, azonban meglehetősen sokba kerül, az alapmodellért 25 900 dollárt, a csúcsmodellért 50 700 dollárt kell fizetnie.

solar-power-electric-car-aptera.jpg

Az első tömeggyártásra szánt, napelemmel működő autót az Aptera Motors mutatta be 2020. december 4-én. (Kép innen

Az első trambulin

Az első trambulint George Nissen amerikai tornász és feltaláló alkotta meg 1934-ben. Nissen 1930-ban, 16 évesen, látott egy cirkuszi előadást, ami nagy hatással volt rá. Az ifjú tornásznak az jutott eszébe, hogy jó lenne egy olyan szerkezet, aminek a segítségével magasra lehetne ugrani és mutatványokat végrehajtani. A szülei garázsában kezdett el dolgozni az eszközön, eleinte még a saját ágyát is szétszedte, hogy kipróbálhassa mennyire terhelhető. 1934-ben az Iowai Egyetem tornaedzője, Larry Griswald segítségét kérte, a hasznos tanácsoknak köszönhetően Nissen megépítette az első használható prototípust, gumibelsőből, vászonból és sarokvasból. Nissen tovább fejlesztette a trambulint, (a gumialkatrészeket fémrúgókra cserélte) és 1937-ben két barátjával bejárta az Egyesült Államokat és Mexikót, hogy fesztiválokon, bemutatókon népszerűsítse az eszközt. A trambulin sokak tetszését elnyerte, ezért Nissen 1941-ben céget alapított és elkezdte a gyártását. A találmány egyre inkább előtérbe került, a második világháborúban a pilóták kiképzésére használta az USA hadserege, néhány évvel később pedig NASA is igénybe vette, hogy felkészítse az űrutazásra az asztronautákat. A trambulinozást 1962-ben a Nemzetközi Torna Szövetség hivatalos sportágként ismerte el, de George Nissen még azt is megérhette, hogy 2000-ben az olimpiai számok közé is bekerült. George Nissen 2010. április 7-én hunyt el San Diegoban, 96 éves volt.

george_on_his_invention.jpg

Az első trambulint George Nissen (1914-2010) amerikai tornász és feltaláló alkotta meg 1934-ben. (Kép innen)

süti beállítások módosítása