Az első angol nőt, aki körbemotorozta a világot, Elspeth Beardnek hívják. Elspeth építészmérnöki tanulmányait megszakítva döntött úgy 1982-ben, hogy útra kel, ekkor 23 éves volt. Angliából New Yorkba repült és innen indult el járművével, bejárta Kanadát, eljutott Mexikóba, majd Los-Angelesből Sydney-be. Ausztrália után Ázsiában motorozott, majd Törökországon keresztül visszatért Európába. 1984-ben ért haza Londonba, összesen 56 ezer kilométert tett meg két keréken. A több mint két év során balesetek, betegségek, meghibásodások és rossz időjárási körülmények nehezítették útját. Elspeth Beard később befejezte tanulmányait és neves építész lett belőle, de a motorozás továbbra is a szenvedélye maradt. Életéről könyvet írt, mely 2017-ben jelent meg Lone Rider címmel.

Elspeth Beard volt az első angol nő, aki körbemotorozta a világot, 56 ezer kilométert tett meg, ez idő alatt 4 kontinensen is járt. (Kép innen)

Az első amerikai űrhajós, Alan Bartlett Shepard, 1961. május 5-én hajtotta végre űrugrását a Freedom 7-el. Shepard, Gagarin után néhány héttel teljesítette küldetését, de ő, a szovjet asztronautával ellentétben – a megfelelő sebesség hiányában - nem állt Föld körüli pályára, hanem 15 percet utazott, majd leszállt a starthelytől 486 kilométerre. Alan Shepard ezután fülbetegsége miatt egy ideig nem repülhetett, de később csatlakozhatott az Apollo-programhoz, így 1971. február 5-én ő volt az ötödik ember, aki a Holdra lépett és az első, aki golfozott is az égitesten.

 Az első amerikai űrhajós, Alan Bartlett Shepard (1923-1998), 1961. május 5-én hajtotta végre űrugrását a Freedom 7-el. Később részt vett, az Apollo-programban, így 1971. február 5-én ő volt az ötödik ember, aki a Holdra lépett. (Kép innen)

A világ első TV távirányítóját a Zenith Radio dobta piacra 1950-ben. A „Lazy Bones” nevű szerkezet kényelmesebbé tette a tévézést, hiszen használójának már nem kellett felállnia ahhoz, hogy csatornát váltson. Sok vásárló azonban nem volt elégedett a termékkel, egyre több panasz érkezett a vállalat felé, mivel a távvezérlő a tévékészülékhez egy vezetékkel csatlakozott, melyben gyakran megbotlottak a gyerekek és az idősek. A Zenith 1955-ben fejlesztette ki biztonságosabb, vezeték nélküli távirányítóját. A „Flash-Matic” a tévé fotocellájára irányított fénysugárral működött.

A világ első TV távirányítóját a Zenith Radio dobta piacra 1950-ben. (Kép innen)

A világ első kereskedelmi forgalomba került fotóalbumát William Henry Fox Talbot, angol feltaláló készítette. A természet irónja (The Pencil of Nature) 6 füzetben, 150 példányban jelent meg 1844 júniusa és 1846 áprilisa között. Az albumban az általa kifejlesztett pozitív-negatív képrögzítési eljárás, a talbotípia történetét mesélte el fotográfiákkal illusztrálva. Bár A természet irónja – mely többek között tárgyfotókat, csendéleteket, épületfotókat, reprodukciókat, tájképeket tartalmazott - akkoriban korszakalkotónak számított, de anyagi szempontból nem volt túl sikeres, ezért Talbot lemondott arról, hogy a 7. füzetet is kiadja.

A világ első kereskedelmi forgalomba került fotóalbuma, A természet irónja (The Pencil of Nature), 6 füzetben, 150 példányban jelent meg 1844 júniusa és 1846 áprilisa között. A képen A természet irónjának címlapja látható. (Kép innen)

Az első műholdat 1957. október 4-én lőtték fel a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból. A szovjet Szputnyik–1, egy 83,6 kilogrammos, 58 centiméter átmérőjű műszer volt, melynek két rádióadója 20 és 40 MHz frekvencián sugárzott jeleket. A műhold összesen 1440 fordulatot tett meg, 92 napig keringett a Föld körül. 1958. január 4-ig működött, ezután elégett az atmoszférában. A Szputnyik–1 pályára állítása az űrkorszak és az űrverseny kezdetét is jelentette. Kilövése után egy hónappal, 1957. november 3-án, a Szputnyik-2 is sikerrel járt, fedélzetén egy élőlénnyel, Lajka kutyával.

Az első műholdat 1957. október 4-én lőtték fel, 92 napig keringett a Föld körül, pályára állítása az űrkorszak és az űrverseny kezdetét is jelentette. (Kép innen)

Az első ismert női polihisztor, Hüpatia, (kb.) 355-ben született Alexandriában. Apja, Theón, alexandriai tanár nyomdokait követve tanult filozófiát, matematikát és csillagászatot Athénban. Képességei kiemelkedőek voltak, elnyerte a babérkoszorút, ami nagy dicsőségnek számított, ezzel megalapozta hírnevét. Hüpatia ezután visszatért Alexandriába, ahol egy új-platonista filozófiai iskolában kezdett el tanítani 383-tól, majd 400-tól annak vezetője lett. Hüpatia tudományos tevékenysége szerteágazó volt, több geometriával, matematikaelmélettel és csillagászattal foglalkozó műve is megjelent. Bár nagy népszerűségnek örvendett – tudásával, még Orestes, Alexandria római prefektusa tiszteletét is kivívta – Hüpatia pogány volt, ezért Alexandria püspöke, Kürillosz, eretnekséggel vádolta tanai miatt. 415. márciusában a püspök hívei Hüpátiát elfogták, meggyilkolták, majd maradványait elégették. Hüpatia emléke fennmaradt, drámákat, regényeket írtak életéről, egy aszteroida (238 Hypatia) és a Hold egyik krátere is az ő nevét viseli, valamint 2009-ben egy róla szóló film is megjelent Agora címmel.

Az első ismert női polihisztort, Hüpatiának (kb. 355-415) hívták, tudásával sokak tiszteletét kivívta, de Alexandria püspöke, Kürillosz, eretnekséggel vádolta és megölette. (Kép innen)

Az első magyar lóversenyt 1827. június 6 és 9 között rendezték a Pesti Gyepen (a mai Üllői út és Soroksári út közötti területen). A verseny gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósulhatott meg, aki egy angliai tanulmányútja után határozata el, hogy hazánkban is meghonosítja ezt a sportot. A legelső futamon – melyet 25 ezer néző izgult végig – egy általa nevelt angol telivér, Babieka győzött. A négy napos rendezvényen több kategóriában is indultak versenylovak, az eredményekről a Gyepkönyv számolt be az év végén. Széchenyi elérte célját, az 1827-es megmérettetés, valamint az 1828-ban megjelent Lovakrul című könyve, felkeltette az emberek érdeklődését, mely ahhoz vezetett, hogy a lóversenyzés kedvelt társadalmi esemény lett Magyarországon.

Az első magyar lóversenyt 1827. június 6 és 9 között rendezték Pesten. (Kép innen)

A világ első színes fotóját James Clerk Maxwell, skót matematikus-fizikus mutatta be, 1861. május 17-én, egy színelméleti előadáson, a londoni King’s College-ban. Maxwell, Thomas Sutton, fényképész ismerőse segítségével, három képet készített egy skótkockás masniról, vörös, zöld és kék fényszűrőt használva. Maxwell a három képet egyszerre vetítette ki, ennek eredményeképp egy színes fotót láthatott a publikum. A felfedezés ellenére a színes fényképezés több mint 40 évvel később, 1903-ban kezdett el terjedni széles körben, a Lumiére fivéreknek köszönhetően. James Clerk Maxwell eredeti negatívjai ma is megtekinthetőek a szülőházában lévő múzeumban, Edinburgh-ben.

A világ első színes fotóját James Clerk Maxwell, skót matematikus-fizikus mutatta be, 1861. május 17-én, egy londoni színelméleti előadáson. (Kép innen)

Az első mikrohullámú sütőt, Percy Spencer, amerikai fizikusnak köszönhetjük. Spencer a második világháború alatt radarkészülékek fejlesztésén dolgozott, amikor észrevette, hogy a nála lévő csokoládé hirtelen olvadásnak indult. Több kollégája is tapasztalt hasonlót, ezért vizsgálódni kezdett és rájött, hogy a mikrohullámok olvasztották meg az édességet. Mivel megbizonyosodott arról, hogy ezzel az eljárással az ételeket meg lehet melegíteni, 1945-ben szabadalmat nyújtott be készülékére. Spencer első kereskedelmi forgalomba hozott mikrohullámú sütője 1947-ben készült el, az 1,8 méter magas, 340 kg-os, vízhűtéssel működtetett gép teljesítménye 3000 W volt. A masina 5000 dollárba került és továbbfejlesztett változatai is sokáig szinte megfizethetetlenek voltak. A mikrohullámú sütők – a már kedvezőbb ár-érték arányuknak köszönhetően - csak az 1970-es években kezdtek el rohamosan terjedni az Egyesült Államokban.

Az első kereskedelmi forgalomba hozott mikrohullámú sütőt, Percy Spencer (1894-1970), amerikai fizikus alkotta meg 1947-ben. (Kép innen)

Az első Anna-bált 1825. július 26-án (Anna napon) rendezte Szentgyörgyi Horváth Fülöp János, a balatonfüredi Horváth-házban, lánya, Krisztina tiszteletére. A hagyomány szerint a hölgy itt ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a tizenhárom aradi vértanú egyike lett. A bált ezután minden évben megrendezték az Anna naphoz legközelebbi szombaton (kivéve 1914 és 1954 között, valamint 2020-ban). Az ország egyik legkedveltebb, legelőkelőbb eseménye lett, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Jókai Mór, Vörösmarty Mihály és Blaha Lujza is részt vett rajta.

Az első Anna-bált 1825. július 26-án rendezte Szentgyörgyi Horváth Fülöp János, a képen látható balatonfüredi Horváth-házban, lánya, Krisztina tiszteletére. (Kép innen)