Az első modern, mai értelemben vett óriáskereket, 1893. június 21-én nyitották meg a Chicagói Világkiállításon. A Ferris Wheel (vagy Chicago Wheel) 80 méter magas volt, tervezője és építője, Ifj. George Washington Gale Ferris, a párizsi Eiffel-torony riválisának szánta. A belépőjegy 20 centbe került, ezért az árért a kerék 2 teljes fordulatot tett meg 20 perc alatt. A Ferris Wheel 36 kocsival rendelkezett, mindegyikben 40 utas fért el. Az óriáskerék a kiállítás után, még 1894. áprilisáig működött, majd szétszerelték. 1895-ben, a chicagói Lincoln Park közelében állították fel újra, itt egészen 1903-ig használhatták a szórakozni vágyók, majd 1904-ben St. Louis-ba költöztették. Az óriáskereket 1906. május 11-én bontották le végleg, robbantásos technikával.

Az első modern óriáskereket, a Ferris Wheelt, 1893. június 21-én nyitották meg a Chicagói Világkiállításon. (Kép innen)

Az első chipset George Crum, amerikai szakács készítette, 1853. augusztus 24-én. Ezen a napon egy gazdag üzletember, Cornelius Vanderbilt vacsorázott a New York állambeli Saratoga Springs, Moon Lake Lodge nevű hoteljének éttermében. Az úrnak nem tetszett a sültkrumpli vastagsága ezért több alkalommal is visszaküldte azt. A szakácsot ez olyannyira felbosszantotta, hogy hártyavékonyra vágta a krumplit, amit kisütött és úgy tálalt fel a kényes vendégnek. Vanderbiltnek - George Crum legnagyobb meglepetésére – tetszett az étel, sőt, még repetát is kért belőle. A különleges fogás ezután a szálloda étlapjára is felkerült, majd nem sokkal később az egész országban elterjedt, csomagban árusították Saratoga Chips néven.

Az első chipset George Crum (1824-1914), amerikai szakács készítette 1853. augusztus 24-én. (Kép innen)

Az első űrsétát Alekszej Arhipovics Leonov, szovjet űrhajós hajtotta végre, 1965. március 18-án. Leonov 12 percet töltött az űrben, ámulatba ejtette a Föld látványa, melyet le is filmezett. Kalandja viszont majdnem az életébe került, mert az űrruhájában megnőtt a nyomás és így nem fért át a Voszhod-2 zsilipjén. Kényetlen volt csökkenteni a nyomást, de ezzel levegője is vészesen fogyni kezdett. Végül sikerült nagy nehezen visszajutni a fedélzetre, ám ezzel nem értek véget a megpróbáltatások. A küldetés során több műszaki hiba is fellépett, ezért a Voszhod-2 a tervezettől 2000 kilométerrel távolabb, az Urál hegység vadonjában landolt. Leonov és az űrhajó parancsnoka, Pavel Ivanovics Beljajev két napot töltött itt hóban és fagyban, mire megérkezett értük a mentőexpedíció.

Az első űrsétát Alekszej Arhipovics Leonov, szovjet űrhajós hajtotta végre, 1965. március 18-án. (Kép innen)

A világ első rajzfilmjét, Émile Cohl Fantasmagorie című alkotását, 1908. augusztus 17-én mutatták be Párizsban. Cohl kezdetben, mint karikaturista kereste kenyerét, majd a századfordulótól rajzos forgatókönyveket készített némafilmekhez. Az 1907-es The Haunted Hotel megtekintése után, eszébe jutott, hogy akár ő is létrehozhat filmeket, ha összefűzi vázlatrajzait. Cohl három hónapon keresztül dolgozott, melynek eredményeképp megszületett furcsa, szürreális jelenetekkel tarkított rajzfilmje, a Fantasmagorie.

A világ első ATM-jét 1967. június 27-én helyezték üzembe Londonban, a Barclays Bank enfieldi fiókja előtt. Az első tranzakciót Reg Varney, komikus indította el. Az automata azonban másképp működött, mint napjainkban, a pénzfelvételhez, egy 10 font értékű csekkre volt szükség. Miután az ügyfél a rajta lévő PIN-kódot beütötte, a papírt aláírva be kellett dobnia a gépbe. Az ATM John Sheperd-Barron, brit feltaláló ötlete volt, de mivel nem védette le találmányát, nem származott anyagi haszna belőle.

A világ első bankjegykiadó automatáját 1967. június 27-én helyezték üzembe Londonban, az első tranzakciót Reg Varney (jobb oldalt elől), komikus indította el. (Kép innen)

Az első magyar vasútvonalat, mely Pest és Vác között közlekedett, 1846. július 15-én adták át, az ünnepélyes megnyitón József nádor és felesége is részt vett. Naponta háromszor indultak járatok, a mozdonyoknak nevet is adtak, „Pest”, „Buda”, „Hungária” és „Pannónia” 59 perc alatt tette meg a 33,6 km hosszú utat. A vonatozás azonban elég sokba került egy átlagember számára, a jegy a III. osztályon nyolc, a II. osztályon tíz, az I. osztályon tizenkettő pengő krajcárba került mérföldenként.

Az első magyar vasútvonalat, 1846. július 15-én adták át, naponta háromszor indultak járatok Pest és Vác között. A képen a vonal 1846. augusztusi menetrendje látható. (Kép innen)

Az első színes magyar tévéfilmet, A koppányi aga testamentumát, 1968. április 4-én mutatta be a Magyar Televízió. A Fekete István ifjúsági regényéből készült filmet, Zsurzs Éva rendezte, a főbb szerepeket Bodrogi Gyula, Szirtes Ádám, Benkő Gyula, Bessenyei Ferenc, Tolnay Klári és Benkő Péter játszották. Bár a történelmi témájú alkotás színes volt, a legtöbb néző akkoriban fekete-fehérben láthatta, mivel kevesen rendelkeztek színes tv készülékkel. (Az ORION Colorion csak egy évvel később, 1969-ben jelent meg.)

Az első színes magyar tévéfilmet, A koppányi aga testamentumát, 1968. április 4-én mutatta be a Magyar Televízió. (Kép innen)

A világ első autóversenyét 1894. július 22-én rendezték meg Párizs és Rouen között. Az eseményt, a Le Petit Journal, párizsi újság szervezte. A 102 jelentkezőből csupán 21 versenyző állhatott rajthoz, a versenytáv 126 km volt. Elsőként Jules-Albert de Dion ért célba, de őt kizárták, mert gőzhajtású járműve nem felelt meg a feltételeknek (külön személyzet kellett a működtetéséhez), ezért a versenyt egyszerre két benzinmotoros autó, egy Peugeot és egy Panhard-et-Levassor nyerte meg.

A világ első autóversenyét 1894. július 22-én rendezték meg Párizs és Rouen között. A képen a verseny egyik győztese, Albert Lemaitre (bal oldalt elől) látható, 3 lóerős Peugeot autójával. (Kép innen)

Az első ember, aki autóbalesetben halt meg, Mary Ward, ír természettudós volt. 1869. augusztus 31-én Mary, férjével és két unokatestvérével, egy gőzhajtásos autóval utazott Parsonstown (ma Birr) városában. Egy kanyarhoz érve azonban váratlan dolog történt, az asszony kiesett a kocsiból és a kerekek alá került. Bár az orvosi segítség hamar megérkezett, életét már sajnos nem tudták megmenteni, mivel eltört a nyaka. Mary Ward 42 évet élt.

Az első ember, aki autóbalesetben halt meg, Mary Ward (1827-1869), ír természettudós volt. (Kép innen)

Az első Oscar-gálára 1929. május 16-án került sor, a Los Angeles-i Hollywood Roosevelt Hotelben. A belépőjegy ára 5 dollár volt, 270 ember jelent meg a ceremónián, mely csupán 15 percig tartott. Az eseményen az 1927 és 1928 között bemutatott némafilmeket és azok közreműködőit értékelték. A díjazottak számára nem volt meglepetés, hogy ki kap szobrot, mivel a nyertesek listáját már hónapokkal korábban kihirdették. Charlie Chaplin kapta az Életműdíjat a Cirkusz című filmjéért, Kiemelkedő film kategóriában (mely ma a Legjobb film megfelelője) pedig a Szárnyak kapott elismerést.

Az első Oscar-gálára 1929. május 16-án került sor, a ceremónián az 1927 és 1928 között bemutatott némafilmeket és azok közreműködőit értékelték. (Kép innen)