Az első magyar gyártású autó 1895-ben készült, Csonka János gépészmérnök tervei alapján, a Magyar Posta megrendelésére. A négyütemű, vízhűtéses motorral rendelkező, 2 köbméter hasznos térfogatú csomagszállító autó, a Doxa nevet kapta. A jármű átlagsebessége 26 km/h, csúcssebessége pedig 35 km/h volt.  A gépkocsi 1895. május 31-én indult el próbaútjára Budapestről, majd járt a Felvidéken, Erdélyben és az Alföldön is. Üzemzavar nélkül tett meg 2000 kilométert. Csonka János autóját 1896. január 15-től kezdte el használni a Magyar Posta.

Az első magyar gyártású autó 1895-ben készült Csonka János gépészmérnök tervei alapján. A Doxa nevű gépkocsi 1895. május 31-én indult el próbaútjára, 2000 kilométert tett meg üzemzavar nélkül. (Kép innen)

A világ első YouTube videója 2005. április 23-án került fel az oldalra, mindössze 18 másodperces és Jawed Karim, a cég társalapítója tette közzé. A „Me at the zoo” című felvételen (mely már túllépte a 115 milliós megtekintést!) Karim az elefántokról beszél a San Diego-i Állatkertben. Karim megígérte, ha csatornája eléri a 10 millió feliratkozót (jelenleg 1,1 millió), visszatér az állatkertbe.

A világ első űrhajósát, Jurij Alekszejevics Gagarinnak hívták. Gagarint a Vosztok 1 űrhajóval lőtték fel 1961. április 12-én. Utazása 108 percig tartott és ezalatt egyszer megkerülte a Földet. Gagarin ezután bejárta a világot, híresség lett, a Szovjetunióban pedig nemzeti kincsként tisztelték. Megkapta a Szovjetunió Hőse címet és a Lenin-rendet is, később kinevezték a Csillagváros helyettes parancsnokává, részt vett a leendőbeli űrhajósok kiképzésében. 1968. március 27-én egy MiG-15-ös oktatógépet vezetett, amikor máig tisztázatlan okokból balesetet szenvedett és társával, Vlagyimir Szerjoginnal együtt életét vesztette. Gagarint a Kreml falánál temették el, mindössze 34 évet élt.

A világ első űrhajósát, Jurij Alekszejevics Gagarint (1934-1968) a Vosztok 1 űrhajóval lőtték fel 1961. április 12-én. (Kép innen)

Az első nyilvános filmvetítésre 1895. december 28-án került sor, a párizsi Grand Café indiai szalonjában. A Lumiére fivérek (Auguste és Luis), találmányukat, a kinematográfot, mely egyszerre volt alkalmas mozgókép rögzítésére és vetítésére, nem sokkal korábban, 1895. február 13-án szabadalmaztatták. Néhány zártkörű előadás után rájöttek, hogy filmjeikkel nagy érdeklődést válthatnak ki, ezért döntöttek a nyilvános bemutató mellett. A belépődíj 1 frank volt, a 33 néző 10 rövidfilmet tekinthetett meg. (A közhiedelemmel ellentétben A vonat érkezése című filmet nem ekkor, hanem egy későbbi vetítésen láthatta a közönség.) Ezen a decemberi napon megszületett a mozi, a fivérek ezután az egész világot bejárták és óriási sikert arattak csodás szerkezetükkel.

Az első nyilvános filmvetítésre 1895. december 28-án került sor, ezen a napon megszületett a mozi. A Lumiére fivérek (bal oldalt Auguste, jobbra Luis), találmánya, a kinematográf nagy sikert aratott. (Kép innen)

A világ első benzinmotoros gépjárműve Karl Benz nevéhez fűződik. A Benz Patent-Motorwagen 1886. január 29-én kapott szabadalmi jogot, 1886. július 3-án mutatták be nyilvánosan. A három kerekű, 265 kg súlyú autó maximális sebessége 16 km/óra volt és egy négyütemű, 954 köbcentis, egyhengeres belsőégésű motor hajtotta. Benz felesége, Berhta, hogy népszerűsítse a járművet, 1888. augusztusában Mannheimből Pforzheimbe vezetett. A 106 km hosszú útra – mellyel nagy feltűnést keltett – magával vitte két fiát, Eugent és Richardot is. Az autóból 1886 és 1894 között 25 darabot gyártottak.

A világ első benzinmotoros gépjárműve, a Benz Patent-Motorwagen, 1886. január 29-én kapott szabadalmi jogot. Végsebessége 16 km/ óra volt és 25 darabot gyártottak belőle 1886 és 1894 között.  (Kép innen)

A világ első kaszinója, a velencei Casinò di Venezia 1638-ban nyitotta meg kapuit és még napjainkban is működik. A Casinò di Venezia (melyet Ridottónak is hívnak) stílusán alig változtattak az 1600-as évek óta. Bár vannak modern nyerőgépei, az eredeti szobrok, csillárok, valamint az épület külső és belső kialakítása a 17. századi Velencére emlékeztetnek. Azok a látogatók, akik próbára szeretnék tenni szerencséjüket, gondola vagy vízitaxi segítségével juthatnak el a kaszinóba.

A világ első kaszinója, a velencei Casinò di Venezia 1638-ban nyitotta meg kapuit és még napjainkban is működik. (Kép innen)

A világ első televíziós reklámját, 1941. július 1-én, 14 óra 29 perckor adta le az Egyesült Államok WNBT (ma WNBC) nevű csatornája. A Bulova Watch órahirdetését a Brooklyn Dodgers - Philadelphia Phillies baseball mérkőzés előtt tekinthették meg a nézők. A reklámot - mely mindössze 9 másodperces volt és 9 dollárba került – csupán néhány ezer ember láthatta, mivel akkoriban nem sokan rendelkeztek saját tv készülékkel. Ezután több cég is követte a Bulova példáját, de igazán népszerűvé a második világháború után váltak a televíziós reklámok.

A világ első számítógépes egerét (amit eleinte még bogárnak hívtak) a Stanford Egyetem kutatóintézetének mérnöke, Douglas Carl Engelbart (1925-2013) hozta létre 1964-ben. A szerkezetet - mely egy fémkarikákon görgő, szappantartó méretű, fából készült doboz volt – 1968. december 9-én mutatta be egy San Franciscóban megrendezett számítógépes konferencián. Engelbart sosem kapott jogdíjat találmányáért, mivel a szabadalmat a kutatóintézet kisajátította és később eladta az Apple-nek. Engelbart csupán 1997-ben lett hivatalosan a szerkezet feltalálója, amikor megkapta érte a Lemelson-MIT 500 ezer dolláros díját.

A világ első számítógépes egerét Douglas Carl Engelbart (1925-2013) hozta létre 1964-ben (Kép innen)

A világ első metróvonalát 1863. január 10-én adták át Londonban. A Metropolitan Railway a Bishops’s road (ma Paddington) és Farringdon Street (ma Farringdon) között közlekedett. A földalatti vasút 7 megállóból állt, a 6 kilométeres utat 18 perc alatt tette meg. A kocsikat gőzmozdony húzta, a világítást pedig gázlámpákkal oldották meg. A földalatti nagy népszerűségnek örvendett, már az első napon 38 ezer utast szállított, az első évben pedig 9,5 millióan ültek fel rá. A londoni metró – melyet a helyiek Tube-nak, vagy Undergroundnak hívnak - ma már 402 kilométer hosszú, 11 vonalból, 268 állomásból áll és naponta több mint 3 millió ember használja.

A világ első metróvonalát 1863 január 10-én adták át Londonban. A Metropolitan Railway már az első napon 38 ezer utast szállított, az első évben pedig 9,5 millióan ültek fel rá. (Kép innen)

Az első nő a világon, aki diplomát szerzett, az olasz Elena Cornaro Piscopia volt. Elena 1646. június 5-én született Velencében, egy nemes ember, Gianbattista Cornaro-Piscopia törvénytelen lányaként. Képességei kiemelkedőek voltak, ezért apja támogatta tanulmányaiban. Elena hét nyelven beszélt, de a zenélni is szeretett, hárfán, klavikordon, csembalón és hegedűn is játszott. 1672-ben felvételt nyert a Padovai Egyetemre. A katolikus egyház nem engedte, hogy teológiából doktoráljon, ezért filozófiából szerezett diplomát és védte meg doktori címét 1678-ban. Élete utolsó éveit, tanulmányai mellett a jótékonykodásnak szentelte, sokat segített a szegényeken. Elena Cornaro Piscopia 1684. július 26-án halt meg tuberkulózisban, mindössze 38 évet élt.

Elena Cornaro Piscopia (1646-1684) volt az első nő a világon, aki diplomát és doktori címet is szerzett 1678-ban. (Kép innen)