Az első ismert női polihisztor, Hüpatia, (kb.) 355-ben született Alexandriában. Apja, Theón, alexandriai tanár nyomdokait követve tanult filozófiát, matematikát és csillagászatot Athénban. Képességei kiemelkedőek voltak, elnyerte a babérkoszorút, ami nagy dicsőségnek számított, ezzel megalapozta hírnevét. Hüpatia ezután visszatért Alexandriába, ahol egy új-platonista filozófiai iskolában kezdett el tanítani 383-tól, majd 400-tól annak vezetője lett. Hüpatia tudományos tevékenysége szerteágazó volt, több geometriával, matematikaelmélettel és csillagászattal foglalkozó műve is megjelent. Bár nagy népszerűségnek örvendett – tudásával, még Orestes, Alexandria római prefektusa tiszteletét is kivívta – Hüpatia pogány volt, ezért Alexandria püspöke, Kürillosz, eretnekséggel vádolta tanai miatt. 415. márciusában a püspök hívei Hüpátiát elfogták, meggyilkolták, majd maradványait elégették. Hüpatia emléke fennmaradt, drámákat, regényeket írtak életéről, egy aszteroida (238 Hypatia) és a Hold egyik krátere is az ő nevét viseli, valamint 2009-ben egy róla szóló film is megjelent Agora címmel.

Az első ismert női polihisztort, Hüpatiának (kb. 355-415) hívták, tudásával sokak tiszteletét kivívta, de Alexandria püspöke, Kürillosz, eretnekséggel vádolta és megölette. (Kép innen)