Az első sikeres zsírleszívást 1974-ben hajtották végre Olaszországban. Bár Charles Dujarier, francia sebész is kísérletezett hasonló eljárással az 1920-as években, az első eredményes beavatkozás két amerikai-magyar nőgyógyászhoz köthető, akik Európában dolgoztak. Arpad Fischer és fia, Giorgio, két üreges cső (kanül) segítségével tudtak zsírt leszívni egyes testtájakról. Miután bebizonyosodott, hogy Fischerék módszere hosszútávon is alkalmazható, 1976-ban több szaklap is beszámolt munkájukról.

Az első sikeres zsírleszívást Arpad Fischer és fia, Giorgio hajtotta végre 1976-ban. (Kép innen)

A magyar sport első világbajnoka, Kronberger Lily, 12 évesen kezdett műkorcsolyázni és mindössze 17 volt, amikor világbajnok lett, 1908-ban. Lily ezután minden évben diadalt aratott, egészen 1911-ig. Az utolsó sikeres versenyén, a világon elsőként - Kodály Zoltán javaslatára – zenei kísérettel adta elő művészi programját. Kronberger Lily ezután férjhez ment a Budapesti Korcsolyázó Egylet elnökéhez, dr. Szentgyörgyi Imréhez és visszavonult. Öt évvel később újra elkezdett korcsolyázni, de már nem tudott sikereket elérni. Kronberger Lily 1974. május 21-én hunyt el, 84 évesen. Halála után, 1983-ban, a zsidó sporthírességek csarnokának tagja lett, valamint 1997-ben a valaha élt legjobb műkorcsolyázók közé választották.

Kronberger Lily (1890-1974), mindössze 17 éves volt, amikor világbajnok lett 1908-ban. (Kép innen)

Az első nemzetközi űrrepülésre 1975. júliusában került sor. A szovjet Szojuz–19-et és az amerikai Apollo 18-at 1975. július 15-én lőtték fel. Az űrhajók két nap keringés után, július 17-én összekapcsolódtak, majd parancsnokuk, (a korábban az első űrsétát végrehajtó) Alekszej Leonov és Tom Stafford ünnepélyesen kezet rázott, melyet a világ televíziói élőben közvetítettek. A Szojuz és az Apollo 44 órán át repült összekapcsolva, ez idő alatt az asztronauták megmutatták egymás űrhajóit és közösen elvégeztek néhány kísérletet. A Szojuz-Apollo program az űrverseny végét jelentette és enyhülést hozott a két nagyhatalom számára.

Az első nemzetközi űrrepülésre 1975. júliusában került sor, a program sikeres volt és az űrverseny végét eredményezte. (A képen balról jobbra Donald Slayton, Thomas Stafford, Vance Brand, Alekszej Leonov, Valerij Kubaszov).  (Kép innen)

Az első jakuzzit Candido Jacuzzi fejlesztette ki 1949-ben. A Jakuzzi család 7 fivére az 1900-as évek elején vándorolt ki Olaszországból Kaliforniába, hogy vállalkozást alapítson. A fivérek gépészettel, mezőgazdasággal, mechanikai rendszerekkel, valamint repülőgép tervezéssel is foglakoztak. Candido Jacuzzi (a legfiatalabb testvér) fia, Kenneth, egy ízületi betegségben, reumatoid arthritisben szenvedett, ezért az orvosok fürdőterápiát javasoltak a számára. Candido ezért megalkotott egy hidroterápiás szivattyút, melynek segítségével a fia otthon is kaphatott rendszeres kezelést. Az eszközből néhány évvel később, 1956-tól, már iskoláknak, kórházaknak is gyártott a család. A Jakuzzi família fürdője idővel egy speciális befúvó technológiával rendelkező káddal is bővült, melyet az 1970-es években már szűrő rendszerrel és beépített fűtéssel is felszereltek.

Az első jacuzzit egy olasz bevándorló, Candido Jacuzzi fejlesztette ki fia, Kenneth számára, aki reumatoid arthritisben szenvedett. (Kép innen)

Az első eszpresszó kávéfőzőgépet Angelo Moriondo mutatta be 1884-ben, a torinói világkiállításon. A likőr és csokoládégyártással foglalkozó olasz feltaláló több vendéglátóegységet igazgatott, ahol kávét is felszolgáltak. Szerette volna növelni forgalmát, ezért kifejlesztett egy gőzzel működő szerkezetet, mellyel két perc alatt tíz kávét lehetett készíteni. Bár a világkiállításon bronzéremmel jutalmazott masina komoly újításnak számított, nem került kereskedelmi forgalomba, Moriondo csupán saját üzleteiben használta. Az eszpresszógépek elterjedésére még néhány évet várni kellett, Desiderio Pavoni kezdte el sorozatgyártásukat Milánóban, 1905-ben.

Az első eszpresszó kávéfőzőgépet Angelo Moriondo (1851-1914) fejlesztette ki 1884-ben. (Kép innen)

Az első magyar kőszénbánya 1759-ben nyílt meg a ma Sopronhoz tartozó Brennbergbányán, az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen. A hagyomány szerint hat évvel korábban, 1753-ban, egy birkapásztor, (más források szerint egy szögkovács), jött rá, hogy itt egy gazdag szénlelőhely található, amikor tüzet gyújtott és lángra kapott egy széndarab. (A “brennender berg” németül „égő hegy”, ebből született a Brennberg, majd a Brennbergbánya elnevezés.) Ezután egyre több német és osztrák család telepedett le a környéken, Brennberg az ország egyik legjelentősebb bányája lett. Az innen kitermelt szén olyan jó minőségű volt, hogy még egy hajózható csatorna kiépítését is tervbe vették Sopron és Bécs között (ami végül nem valósult meg). A bánya 200 évig működött az 1950-es években többször is leállt a termelés, majd 1959-ben végleg bezárták.

Az első magyar kőszénbánya 1759-ben nyílt meg a ma Sopronhoz tartozó Brennbergbányán, 200 évig működött, 1959-ben végleg bezárt. (Kép innen)

Az első magyarországi bankrablás 1908. október 28-án történt Újpesten. Két férfi lépett be az Árpád utcai Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületébe és fegyverrel fenyegetőzve pénzt követeltek az ott dolgozóktól. Az egyikük azonnal elvágta a telefon zsinórját, a másik pedig leütötte Fleischer Hugót, a bankfiók helyettes vezetőjét. A rablók több mint 41 ezer koronát zsákmányoltak, majd egy bérkocsival távoztak a helyszínről. A két férfit, a 22 éves Piaskovszki Józsefet és a 24 éves Antosevics Gyulát néhány órával az eset után elfogták a rendőrök. Az ügyet gyorsan kivizsgálták, majd a bíróság 3 év fegyházbüntetést rótt ki az elkövetőkre. Védőjük fellebbezett, de ezzel csak súlyosabb ítélet született, ugyanis a két férfi másodfokon 5 év hat hónapot kapott fejenként.

Az első magyarországi bankrablás 1908. október 28-án történt Újpesten, az Árpád utcai Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot rabolta ki két férfi. (Kép innen)

Az világ első légifotósát, Gaspard-Félix Tournachonnak hívták. Tournachon, aki a Nadar művésznevet használta, számos dologgal foglalkozott, volt színdarabíró, festőművész, karikaturista, újságíró, léghajós és fotós is. Nadarnak sikerült először fényképeket készíteni a levegőből 1858-ban, ami azért volt nagy kihívás számára, mert korábbi próbálkozása során a léggömbjéből kiáramló gázok tönkretették a lemezeire előkészített kollódiumot. (Az első légifotók sajnos nem maradtak fenn az utókor számára.) 1859-ben III. Napóleon császár felkérte, hogy készítsen légifelvételeket a poroszországi háborúról, de Nadar visszautasította, mert radikális republikánus volt. Nadar portréfotóival is hírnevet szerzett, több ismert embert megörökített, köztük volt Claude Monet, Alexandre Dumas, Richard Wagner, Hector Berlioz, valamit Liszt Ferenc is.

Gaspard-Félix Tournachon (művésznevén Nadar) (1820-1910) volt az első ember, akinek először sikerült fényképeket készíteni a levegőből 1858-ban. (Kép innen)

Az első kamikaze támadásra 1944. október 21-én került sor. Japán a HMAS Australia cirkáló ellen vetette be öngyilkos pilótáit, a Fülöp-szigeteki Leyte-öbölben. Az egység 16 gépe közül egy tett kárt a hajóban, 64 ember megsebesült, 30-an meghaltak, köztük volt a kapitány, Emile Dechaineux, valamint az ausztrál haderők parancsnoka, John Augustine Collins is. A japánok az első támadást követően még számos alkalommal vetettek be kamikaze alakulatokat a második világháború során. Bevetésük ötlete Ónisi Takidzsiró altengernagytól származott, aki Japán kapitulációja után levélben kért bocsánatot a több ezer feláldozott pilóta családjától, majd rituális öngyilkosságot követett el.

Az első kamikaze támadásra 1944. október 21-én került sor, a HMAS Australia cirkáló ellen. (Kép innen)

Az első embereket fogadó űrállomást, a szovjet Szaljut-1-et, 1971. április 19-én állították pályára. A Szaljut-1-hez két űrhajót is indítottak, 1971. április 23-án a Szojuz-10-nek nem sikerült dokkolnia, de 1971. június 6-án a Szojuz-11 már képes volt csatlakozni. A három fős személyzet, Vlagyiszlav Volkov, Georgij Dobrovolszkij és Viktor Pacajev 24 napot töltött az állomáson. Küldetésük azonban tragédiával végződött, visszatérésükkor a Szojuz-11-ből kiszökött a levegő és mindannyian megfulladtak. A Szaljut-1 175 napig működött, 1971. október 11-én belépett a Föld légkörébe és megsemmisült. 

Az első embereket fogadó űrállomást, a szovjet Szaljut-1-et, 1971. április 19-én állították pályára. (Kép innen)