A világ első karácsonyi filmje 1898-ban készült. George Albert Smith (1864-1959), Santa Claus című alkotása több okból is egyedi. Nem csak a témája miatt, hanem azért is, mert ez az első olyan film, ahol speciális effektek vannak (Smith kettős expozíciós eljárást alkalmazott), valamint a cselekmény több helyszínen játszódik. Az 1 perc 16 másodperces Santa Claus története nem bonyolult, két kisgyerek lefekszik aludni, megérkezik a Mikulás, elhelyezi az ajándékokat, majd távozik. A testvérek ezután felébrednek és örülnek a meglepetésnek.

Az első magyar villamosvonalat 1887. november 28-án adták át, a Nyugati pályaudvar és a Király utca között közlekedett. Próba jelleggel működött, 1887. október 1-én adtak rá engedélyt és 2 hónap alatt készült el (a Siemens & Halske és Balázs Mórnak köszönhetően). A három zöld színű, két motor- és egy pótkocsiból álló szerelvény 10 km/h sebességgel haladt, egy nyomvonalon közlekedett és alsó áramszedőket használt (a vezetékeket a sínekbe rejtették). A próbajárat sikere lehetővé tette az újabb fejlesztéseket, egyre több villamosvonal jött létre. A közlekedésnek ezt a formáját hamar megkedvelték az emberek, de nem csak Budapesten, hanem több európai nagyvárosban is.

Az első magyar villamosvonalat 1887. november 28-án adták át próba jelleggel, 10 km/h sebességgel haladt, egy nyomvonalon közlekedett a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. (Kép innen)

A világ első mobiltelefonját a Motorola mérnökének, Martin Coopernek köszönhetjük, aki 3 hónap alatt fejlesztette ki csapatával 1973-ban. Az 1 kiló 13 dekás, 23 cm hosszú, DynaTAC nevű készüléket, 10 órán keresztül kellett tölteni, hogy 30-35 percig működjön. Martin Cooper egy sajtótájékoztatóra menet kezdeményezte az első hívást New Yorkban, néhány újságíró társaságában, 1973. április 3-án. A feltaláló azonban annyira belemerült a beszélgetésbe - melyet egy konkurens cég, a Bell Labs egyik vezetőjével, Dr. Joel Engellel folytatott – hogy majdnem elütötte egy autó, a mellette álló riporter mentette meg. A DynaTAC 8000x 10 évvel később, 1983-ban került kereskedelmi forgalomba, az ára meglehetősen borsos volt, 3995 dollárért lehetett megvásárolni.

A világ első mobiltelefonját a Motorola mérnöke, Martin Cooper (1928-) fejlesztette ki csapatával 1973-ban. A DynaTAC 8000x nevű készülék 10 évvel később, 1983-ban került kereskedelmi forgalomba, ára 3995 dollár volt. (Kép innen)

Az első közszolgálati távfűtési rendszert, Birdsill Holly, feltaláló és mérnök hozta létre 1877-ben, a New York állambeli Lockportban. Bár a 19. században már több ország is rendelkezett hasonló kostrukcióval, Birdsill Holly volt az, akinek (5 kilométer hosszú) rendszere kereskedelmileg is sikeres lett. Nem sokkal később az iparszerű távfűtés is megvalósulhatott. Wallace C. Andrews üzletember és Charles Edward Emery mérnök, továbbfejlesztették Holly prototípus fűtőművét, majd 1880-ban, Manhattanben, megalapították vállalatukat, a New York Steam Company-t, mely 1882 márciusában először a United Bank épületét látta el fűtéssel. A cég ezután észak felé terjeszkedett és folyamatosan bővült az ügyfélköre, 1886-ra már több mint 350 fogyasztója volt.

Az első közszolgálati távfűtési rendszert, Birdsill Holly (1820-1894), feltaláló és mérnök hozta létre 1877-ben, a New York állambeli Lockportban. (Kép innen)

Az első nőjogi konferenciát 1848. július 19-20-án rendezték meg a New York állambeli Seneca Falls-ban. Az eseményt két amerikai társadalmi reformer, Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton szervezték. Az első napon csak nők vehettek részt, a másodikon már férfiak is beléphettek. A konferencián többek között felszólaltak a törvény ellen, mely „a feleség vagyonát és fizetését a férj tulajdonába helyezte”, ezen kívül követelték a nők szavazati jogát, valamint az oktatáshoz és a munkához való egyenlő jogokat is. Az összejövetel egyik fontos eredménye, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat mintájára megfogalmazták és aláírták a nemek egyenlőségét kihangsúlyozó Declaration of Sentiments című kiáltványt. Bár a konferencia az amerikai szüfrazsettmozgalom fontos eseménye volt, sok időbe telt mire elérte céljait, hiszen például a szavazati jogot is csak 72 évvel később, 1920-ban kaphatták meg a nők az Egyesült Államokban.

Az első nőjogi konferenciát 1848. július 19-20-án rendezték meg, melynek során megfogalmazták és aláírták a nemek egyenlőségét kihangsúlyozó Declaration of Sentiments című kiáltványt. (Kép innen)

A világ első kísérleti víz alatti atomrobbantását, 1946. július 25-én hajtotta végre az USA hadserege, a Marshall-szigetekhez tartozó szigetcsoportnál, a Bikini-atollnál. A Helen of Bikini nevű, 21 kilotonnás bombát, 27 méteres mélységben vetették be. A robbanás ereje kétmillió tonna vizet és homokot repített a levegőbe és egy 10 méter mély 800 méteres átmérőjű krátert hagyott maga után. A közelben elhelyezett, a szolgálatból kivont több tucat hadihajó közül, kilenc a víz alatt végezte a kísérlet során (mely a Baker-teszt fedőnevet kapta), de a megmaradt hajókat is el kellett süllyeszteni, mivel túl sok radioaktív szennyeződés érte azokat. A Bikini-atollnál összesen 23 kísérleti atomrobbantást hajtottak végre 1946 és 1958 között, ezért a terület sokáig megközelíthetetlen volt. A turisták már látogathatják a szigetcsoportot, de a kitelepített lakosok a mai napig nem térhettek vissza.

A világ első kísérleti víz alatti atomrobbantását, 1946. július 25-én hajtotta végre az USA hadserege, a Marshall-szigetekhez tartozó Bikini-atollnál. (Kép innen)

Az első magyar szívátültetést, Szabó Zoltán professzor, a SOTE Szív- és Érgyógyászati Klinikájának volt igazgatója hajtotta végre, 1992. január 3-án, az akkor 28 éves Schwartz Sándoron, aki végstádiumú szívelégtelenségben szenvedett. A beteg a műtét során egy 24 éves férfi donor szívét kapta meg. Schwartz a beavatkozás után még 27 évet élt, családot alapított, négy gyermeket nevelt fel feleségével, gondnokként dolgozott Kispesten, a Kós Károly Általános Iskolában. Schwartz Sándor 2019. novemberében hunyt el, 56 éves volt.

Az első magyar szívátültetést 1992. január 3-án hajtották végre. A kép a műtét a 20. évfordulóján tartott sajtótájékoztatón készült (balra Szabó Zoltán professzor, jobbra Schwartz Sándor (1963-2019), az első magyar szívátültetett). (Kép innen)

Az első európai szamuráj, William Adams, Angliában született 1564-ben. Adams, miután elhunyt édesapja, 12 évesen inasnak állt Londonban, ahol hajóépítést, navigációt és csillagászatot tanult. Később csatlakozott a Királyi Haditengerészethez, még a spanyol Armada elleni küzdelemben is részt vett 1588-ban. 1598-ban holland befektetők megbízásából nagyszabású kereskedelmi útra indult, de a küldetés balul sült el, az ötből csak egyetlen hajó ért partot Japán partjainál, néhány túlélővel a fedélzetén. Adams-t és társait az ott tevékenykedő portugál jezsuiták ki akarták végezni, de a tartományúr – a leendőbeli Sógun - Tokugawa ieyasu védelmébe vette őket. William Adams, Tokugawa legfőbb bizalmasa lett, a Sógun később megadta neki a szamuráj címet és kinevezte kormányzónak. Adams – bár volt családja Angliában - feleségül vette egy hivatalnok lányát, akitől két gyermeke született. William Adams 55 évesen halt meg 1620-ban. Életéről James Clavell 1975-ben könyvet írt, mely alapján öt részes filmsorozat készült 1980-ban Sógun címmel.

Az első európai szamuráj, William Adams, egy rosszul sikerült kereskedelmi út során Japán partjaira sodródott, ahol bizalmába fogadta a leendőbeli Sógun, aki később kinevezte szamurájjá. (Kép innen)

Az első magyar olimpiai bajnokot Hajós Alfrédnak hívták. 1896. április 11-én (az első újkori olimpián) Hajós a 100, majd az 1200 méteres gyorsúszásban aratott diadalt, pedig Athénban szokatlanul hideg, embert próbáló időjárás volt. Több sportoló célba sem ért, mert feladták a versenyt, nem tudtak tovább úszni a hullámzó, 10-12 fokos tengervízben. Hajós Alfréd az olimpia után több sportban is eredményeket ért el, atletizált, magyar futball bajnok lett, szerepelt a válogatottban, sőt még irányította is azt egy ideig. Tanulmányai befejeztével sikeres építész lett belőle. Ő tervezte a Millenáris Sportpályát, a debreceni Aranybika Szállodát, a margitszigeti fedett Sportuszodát, illetve részt vett a Tőzsdepalota és a Vajdahunyadvár felújításában is.

Az első magyar olimpiai bajnokot Hajós Alfrédnak (1878-1955) hívták. (Kép innen)

Az első magyar hangosfilmet, A kék bálványt, 1931. szeptember 25-én mutatták be a budapesti Royal Apolló moziban. A filmet Lázár Lajos rendezte, Jávor Pál és Gózon Gyula játszották a főszerepet. A kék bálvány az amerikai hétköznapokat imitálta, amivel a magyar közönség nem tudott azonosulni és a kritikusok bizalmát sem sikerült elnyernie a rossz forgatókönyv miatt. A film hatalmasat bukott, de az utána következő alkotások, mint például a Hyppolit, a lakáj (amit két hónappal később mutattak be), a Meseautó vagy a Lila akác már elnyerték a közönség tetszését.   

Az első magyar hangosfilmet, A kék bálványt, 1931. szeptember 25-én mutatták be. A képen Jávor Pál és Radó Nelli látható (Kép innen)