Az első mentőmellényt Dr. John Wilkinson szabadalmaztatta 1765-ben. Wilkinson „A tengerész megóvása a hajótöréstől, a betegségektől és egyéb csapásoktól” című könyvében ismertette találmányát és annak szerepét az életmentésben. A mellényt, mely parafából készült, először a norvég tengerészek használták, majd később az Egyesült Királyságban vált kötelezővé annak viselete a hajókon tartózkodók számára. A vízi közlekedés fejlődésével a biztonság is egyre fontosabb lett, ezért folyamatosan javítottak a mentőmellények minőségén. Az 1920-as évekre megjelentek a felfújható változatok, az 1960-as években pedig elnyerték mai, végleges formájukat, létrehozták a szintetikus anyagból készült és habosított béléssel rendelkező mellényeket.

Az első mentőmellényt Dr. John Wilkinson szabadalmaztatta, parafából készült találmányát először a norvég tengerészek használták. (Kép innen)

Az első Instagram-fotót, a közösségi oldal egyik alapítója, Kevin Systrom töltötte fel 2010. július 16-án. A képen barátnője lába és egy Golden Retriever látható. Systrom célja az volt a fotóval, hogy tesztelje az oldalt, mely három hónappal később, 2010. október 6-án indult el hivatalosan. Az Instagram – melyet 2012-ben felvásárolt a Facebook – hamar népszerű lett, eleinte csak az iPhone-okon működött, de ma már az Android vagy a Windows alapú eszközökön is használható. Az oldalnak havi szinten több mint egymilliárd aktív felhasználója van és kb.100 millió fotó és videó kerül fel rá naponta.

Az első Instagram-fotót, a közösségi oldal egyik alapítója, Kevin Systrom, töltötte fel 2010. július 16-án (Kép innen)

Az első futball-világbajnokságot, a fennállása 100. évfordulóját ünneplő Uruguayban rendezték, 1930. július 13. és 30. között. Összesen 13 nemzet mérte össze erejét, a bajnokság előtt nem voltak selejtezők, meghívásos alapon történt a részvétel. Mivel túl költségesnek vélték az odautazást, Európából csak 4 ország (Belgium, Franciaország, Jugoszlávia és Románia) válogatottja tudott elmenni. A mérkőzések Montevideo 3 nagy stadionjában zajlottak. A világbajnoki döntőt Uruguay és Argentína vívta meg egymással 93 ezer néző előtt, az Estadio Centenarióban. Az összecsapást végül a házigazda nyerte meg 4-2 re.

Az első futball-világbajnokság, 1930. július 13. és 30. között volt Uruguayban. A képen az Estadio Centenario nevű stadion látható, itt rendezték a világbajnoki döntőt, melyet a házigazdák nyertek. (Kép innen)

Az első férfi rövidtávfutót, aki hivatalosan 10 másodperc alatt teljesítette a 100 métert, Jim Hines-nak hívják. Az amerikai Hines, baseball játékosként kezdte sportkarrierjét, de miután kiderült, hogy tehetséges sprinter, azt tanácsolták neki, hogy legyen inkább atléta. 1968-ban, Sacramentóban, részt vett az amerikai nemzeti bajnokságon, majd ugyanebben az évben az olimpián is, Mexikóvárosban, ahol 9.95 másodperces bravúrjával, (valamint a férfi 4x100 méteres váltófutásban) aranyérmet nyert. Rekordját csak 15 évvel később, 1983-ban sikerült megdöntenie Calvin Smith-nek, aki 9.93 másodperc alatt tette meg ezt a távot. Hines egy időre kipróbálta az amerikai futballt is, játszott a Miami Dolphins és a Kansas City Chiefs csapatában, de nem tudott komolyabb sikereket elérni. A futás viszont továbbra is fontos volt számára, egészen 1984-ig, 37 éves koráig versenyzett. Miután Jim Hines visszavonult, létrehozott egy bántalmazott nőket és gyerekeket segítő alapítványt.

Jim Hines (1946-) az első férfi rövidtávfutó, aki hivatalosan 10 másodperc alatt teljesítette a 100 métert az 1968-as olimpián. (Kép innen)

Az első dobozos sör 1935. január 24-én került kereskedelmi forgalomba. Konzervgyártás már korábban is létezett, de mivel a sör íze megváltozik, ha fémmel lép reakcióba, meg kellett alkotni a megfelelő tárolóeszközt. Ez az amerikai Gottfried Krueger sörfőző vállalatnak sikerült először. Az American Can csomagoló cég közreműködésével, 1933-ban létrehozták azt a dobozt, melyben már elállt az ital. A Gottfried Krueger söre két évvel később, 1935-ben, már a boltokban is kapható volt, hatalmas sikert aratott, az év végére már 200 millió (!) darabot adtak el belőle. Mivel a dobozos sör népszerűsége folyamatosan nőtt, egyre több gyártó dobta piacra saját termékét, ráadásul könnyebb volt tárolni és szállítani, így a világ többi részén is hamar elterjedt.

Az első dobozos sör 1935. január 24-én került kereskedelmi forgalomba, az év végére már 200 millió (!) darabot adtak el belőle. (Kép innen)

Az első színes magyar rajzfilmet, A kiskakas gyémánt félkrajcárját, 1951-ben mutatták be. A 15 perces alkotás a Magyar Híradó és Dokumentumfilmgyárban készült, 20 ezer rajz felhasználásával. Macskássy Gyula és Fekete Edit rendezte, zenéjét Ránki György szerezte, a fázisrajzolója Dargay Attila volt. A rajzfilm története több pontban is eltér az alapjául szolgáló magyar népmesétől, az antihős, aki kifosztja a szegény embereket, nem a török császár, hanem egy kapzsi király, aki nem feladja a harcot, melyet a kiskakassal vív, hanem lezuhan a várfalról. Mint a legtöbb mese végén, itt is az igazság győz, a kiskakas felszívja a begyébe az összes elharácsolt kincset, melyet utána szétoszt a falu lakói között.

Az első színes magyar rajzfilmet, A kiskakas gyémánt félkrajcárját, 1951-ben mutatták be (Kép innen)

A Bécsi Filharmonikusok első újévi koncertjét nem január elsején, hanem 1939. december 31-én tartották, a Musikverein Aranytermében. Az koncertnek több célja is volt, egyrészt támogatni akarták a rászorulókat fűtőanyaggal a hangverseny bevételéből, másrészt a Joseph Goebbels által vezetett propagandaminisztérium erősíteni kívánta a német kulturális egységet. 1939-ben Clemens Krauss, karmester vezényelt, csak ifj. Johann Strauss művei hangzottak el, utolsóként A denevér nyitányát játszották. A Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét ezután mindig január elsején rendezték meg. Nem maradt el a Harmadik Birodalom végnapjaiban, 1945-ben sem, valamint 2021-ben is megtartották. Az eseményt a pandémia miatt csak televízión, vagy online kísérhették figyelemmel az érdeklődők okoseszközeik segítségével.

A Bécsi Filharmonikusok első újévi koncertjét 1939. december 31-én tartották, a Musikverein Aranytermében. A képen a karmester, Clemens Krauss látható.  (Kép innen)

Az első New York-i nyomozónő, Isabella Goodwin, 1865. február 20-án született (Isabella Loghry néven) Manhattanben. Isabella 1885-ben egy rendőrhöz, John Goodwinhez ment feleségül, házasságuk alatt 6 gyermekük született, de csak 4 maradt életben. Miután férje 1896-ban meghalt, ő a New York-i Rendőrkapitányságon kapott munkát. „Rendőrségi matrónaként” alkalmazták, ami nagyrészt börtöncellák tisztítását és a fogvatartottak felügyeletét jelentette. 1912-ben kirabolták az East River Nemzeti Bankot, az elkövetők 25 ezer dollárt zsákmányoltak, majd taxival távoztak a helyszínről. Az eset komoly fejtörést okozott a rendőröknek, ezért Izabella segítségét kérték, aki szobalánynak állt egy panzióban, hogy bizonyítékot gyűjtsön egy Eddie „Boob” Kinsman nevű gengszter ellen. Isabella végül sikerrel járt, ezért előléptették, így ő lett New York első nyomozónője. A hölgy feladata ezután, a csalók és jövendőmondók leleplezése volt, de részt vett más bűnügyek felderítésében is. 12 évvel később, 1924-ben ment nyugdíjba. Isabella Goodwin 1943. október 26-án hunyt el vastagbélrákban, 78 éves volt.

Isabella Goodwin (1865-1943) 1896-ban kezdett el dolgozni a New York-i Rendőrkapitányságon, 1912-ben előléptették, így ő lett New York első nyomozónője. (Kép innen)

Az első forgóajtót Theophilus Van Kannel, amerikai mérnök szabadalmaztatta 1888-ban. Az volt a célja, hogy az emberek egyszerre tudjanak ki és be jutni az épületekbe anélkül, hogy összeütköznének (valamint nyitáskor megakadályozza a levegő hirtelen beáramlását, mely akár ablakokat is betörhet). Az első ilyen ajtót (mely akkor fából készült) 1899-ben szerelték fel New Yorkban, a Broadwayn található Rector's étteremben. A felhőkarcolók folyamatos terjedésével a találmány egyre népszerűbb lett, így Kannel 1919-es halála után is nagy volt rá a kereslet. A Kannel által alapított, forgóajtókat gyártó vállalat napjainkban is működik, International Revolving Door Company néven.

Az első forgóajtót Theophilus Van Kannel (1841-1919), amerikai mérnöknek köszönhetjük. A képen a találmány 1888-as szabadalmi rajza látható. (Kép innen)

Az első karácsonyi képeslap ötlete, Sir Henry Cole, angol üzletembertől származott. Cole-nak nem volt ideje, hogy ismerőseinek, barátainak személyes jókívánságokat írjon, ezért 1843 decemberében úgy döntött, hogy üdvözlő kártyákat nyomtat. Ezek illusztrálására John Calcott Horsley, festőművészt kérte fel. A kártya közepén egy család 3 generációja látható, akik poharukat a címzettre emelik, két oldalt ételt és ruhát adnak a szegényeknek, vagyis jó cselekedetekre buzdító jelenetek láthatók. Az első karácsonyi képeslapból 1000 darab készült, az ára egy schilling volt.

Az első karácsonyi képeslap ötlete Sir Henry Cole (1808-1882), angol üzletembertől származott, illusztrálására John Calcott Horsley (1817-1903), festőművészt kérte fel 1843-ban. (Kép innen)