Az első magyar lóversenyt 1827. június 6 és 9 között rendezték a Pesti Gyepen (a mai Üllői út és Soroksári út közötti területen). A verseny gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósulhatott meg, aki egy angliai tanulmányútja után határozata el, hogy hazánkban is meghonosítja ezt a sportot. A legelső futamon – melyet 25 ezer néző izgult végig – egy általa nevelt angol telivér, Babieka győzött. A négy napos rendezvényen több kategóriában is indultak versenylovak, az eredményekről a Gyepkönyv számolt be az év végén. Széchenyi elérte célját, az 1827-es megmérettetés, valamint az 1828-ban megjelent Lovakrul című könyve, felkeltette az emberek érdeklődését, mely ahhoz vezetett, hogy a lóversenyzés kedvelt társadalmi esemény lett Magyarországon.

Az első magyar lóversenyt 1827. június 6 és 9 között rendezték Pesten. (Kép innen)