Az első ókori olimpiai játékokat Kr. e. 776-ban rendezték Zeusz isten tiszteletére, a görögországi Olümpiában, kizárólag férfiak vehettek részt rajta. Ekkor még csak egyetlen napon és egy számban mérhették össze tudásukat a sportolók, a stadionfutásban (a stadion hossza 192 m volt), melynek első olimpiai bajnoka a szakácsként dolgozó éliszi Koroibosz lett. A görögök ezután 4 évente rendeztek olimpiát, a két esemény közt eltelt időszakot olimpiádnak hívták. Az olimpia, mely később már ötnaposra bővült, egyre népszerűbb lett. A játékok idején tilos volt háborúzni. A sportágak száma folyamatosan gyarapodott, győztesnek lenni pedig hatalmas megtiszteltetésnek számított. A bajnokok olajfa koszorút kaptak, szobrot állítottak nekik és még adót sem kellett fizetniük életük végéig. Az ókori olimpiai játékokat I. Theodosius császár tiltotta be Kr. u. 393-ban.

Az első ókori olimpiai játékokat Kr. e. 776-ban rendezték. A sportesemény egyetlen versenyszáma a stadionfutás volt, melynek első bajnoka az éliszi Koroibosz lett. (Kép innen)