Dióhéjban arról, ki vagy mi volt (vagy lesz) az első

Ez az első

Ez az első

A világ első programozható, digitális számítógépe

2022. szeptember 30. - Tokár Tamás Zalán

A világ első programozható, digitális számítógépét, az ENIAC-ot, 1946 február 15-én helyezték üzembe, a Pennsylvaniai Egyetemen. A számítógépet az USA hadserege fejlesztette ki, hogy a célzáshoz szükséges röppályaadatok megbízhatóbbak legyenek. 1947-től a tüzérség használta a Marylandben lévő telephelyén. A 2,7 méter magas ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer), egy 140 m2-es teremben kapott helyet, több tízezer alkatrészből állt, ezek súlya több mint 27 tonnát nyomott. A számítógép másodpercenként 5 ezer művelet végzett el, de összetettebb számításokra is képes volt. Neumann János részt vett az ENIAC továbbfejlesztésében, kibővítette egy lyukkártya olvasó- és író egységgel, mely leegyszerűsítette és felgyorsította a gép programozását. Az ENIAC-ot Teller Ede is használta, olyan számítási algoritmusokat végzett el a segítségével, melyek hozzájárultak a hidrogénbomba kifejlesztéséhez. Az ENIAC-ot 1955. október 2-ig használták, működésének egy villámcsapás vetett véget.

eniac.jpg

A világ első programozható, digitális számítógépét, az ENIAC-ot, 1946 február 15-én helyezték üzembe, a Pennsylvaniai Egyetemen. (Kép innen)

Az űrhajózás történetének első kényszerleszállása

Az űrhajózás történetének első kényszerleszállását 1966. március 17-én hajtották végre, a Gemini-8 űrhajóval. A Gemini-8-at 1966. március 16-án bocsátották fel, Neil Armstronggal és David Scottal a fedélzetén. A küldetés célja az volt, hogy a Gemini-8 kapcsolódjon össze az Agena célűrhajóval, mely már korábban pályára állt. A világ első dokkolása sikeres volt, utána azonban probléma lépett fel. A két űrhajó mozgása kezdett rendellenessé válni, ezért a Gemini-8-nak le kellett válnia az Agenáról. Kiderült, hogy a Gemini-8 irányítórendszerének hibája okozta a bajt, ezért a kényszerleszállás mellett döntöttek. A Gemini-8 végül sikeresen landolt a Csendes-óceánon, Okinawa-szigettől 900 kilométerre, keletre. Az űrhajó utasainak nem esett baja, három órával később értük jött egy hadihajó és kimentette őket.

104-ksc-66c-1879_medium.jpg

Az űrhajózás történetének első kényszerleszállását 1966. március 17-én hajtották végre, a Gemini-8 űrhajóval. (Kép innen)

Az első, kereskedelmi szempontból sikeres autórádió

Az első, kereskedelmi szempontból sikeres autórádiót, a Motorolát, 1930. júniusában mutatta be a Galvin Manufacturing Corporation. Az autórádiót fogyasztói használatra szánták, de néhány hónappal később a városi hivatalok és rendőrőrsök figyelmét is felkeltette az Egyesült Államokban. Mivel egyre nőtt az igény a rendőrőrsök részéről az eszköz használatára, 1936-ban a Galvin szakemberei kifejlesztettek egy speciális AM autórádiót a számukra, az 1550–2800 KHz frekvenciasávban. 1939-ben újabb változás történt, megjeletek a két irányú kommunikációra képes készülékek, melyek megkönnyítették a rendőrautó és az őrs közti kapcsolattartást. Ezeket az eszközöket az 1940-es évekig használták, ugyanis ekkor kezdtek átállni AM technológiáról az FM-re.

zpnxxiuxanc4janl76hbuh7aje.jpg

Az első, kereskedelmi szempontból sikeres autórádiót, a Motorolát, 1930. júniusában mutatta be a Galvin Manufacturing Corporation. (Kép innen)

Az első, fogságban született gorilla

Az első, fogságban született gorilla, Colo, 1956. december 22-én jött világra az Egyesült Államokban lévő Columbus Állatkertben. Mivel Colo anyja nem tudta gondozni kicsinyét, a kis nőstény gorillát az állatkert gondozói nevelték fel, ruhába öltöztették és cumisüveggel táplálták. Colo két évvel később ismerte meg párját, Bongót. Colonak és Bongónak 3 utódja született, 1968-ban Emmy, 1969-ben Oscar, majd 1971-ben Toni. Colo 2017. január 17-én pusztult el 60 évesen, ami azért rendkívüli, mert a gorillák általában 35-40 évig élnek. Colonak a családja meglehetősen népesre bővült, a lányán és két fián kívül, 16 unokája, 12 dédunokája és 3 ükunokája látta meg a napvilágot.

colo.jpg

Az első, fogságban született gorilla, Colo, az Egyesült Államokban lévő Columbus Állatkertben élt, 2017-ben pusztult el 60 évesen. (Kép innen)

Az első rajzfilmsorozat, mely a Magyar Televízió megrendelésére készült

Az első rajzfilmsorozat, mely a Magyar Televízió megrendelésére készült, a Kukori és Kotkoda volt. A sorozatot Mata János rendezte, a forgatókönyvet Bálint Ágnes írta. Kukorit és Kotkodát Márkus László és Psota Irén szinkronizálták. A történet alapötletét Bálint Ágnes egyik kolléganője adta, aki folyton férje lustaságára panaszkodott. Így született meg Kukori és Kotkoda karaktere, akik boldog házasságban élnek, de Kukori sosem hajlandó segíteni a házimunkában. A főcímdalt nem zenekar játszotta – mely az 1970-es évek elején szokatlannak számított – hanem maga a zeneszerző, Lovas Ferenc, egy elektromos orgonán. Összesen 26 epizód készült, melyeket először 1971. április 4. és 1973. január 2. között láthattak a Magyar Televízió nézői. A rajzfilmsorozatot nagyon megkedvelték és később sem csökkent a népszerűsége. 1982-ben kiadtak egy hanglemezt Kukori címmel, 1985-ben megszületett a mese 64 oldalas képeskönyv, majd 2006-ban a kifestő könyv változata is. A 2019-ben elindított Mesehősök bélyegsorozat 2021-ben megjelent darabjai, a Kukori és Kotkoda szereplőit ábrázolták.

kukori.jpg

Az első rajzfilmsorozat, mely a Magyar Televízió megrendelésére készült, a Kukori és Kotkoda volt. (Kép innen)

Az első magyar biztosító társaság

Az első magyar biztosító társaságot, a Császári-Királyi Szabadítékos Rév-Komáromi Biztosító Társaságot, 1807-ben alapították Révkomáromban. A társaság részvényesei eleinte hajósok és gabonakereskedők voltak, de később ismertebb személyek is csatlakoztak, például Andrássy György, Zichy Miklós, Széchenyi István és Teleki Pál. A cég első ügyfele, Fejes András gabonakereskedő volt, aki tölgyfa hajóját biztosította. Néhány hónappal később, 1807. júliusában, sor került az első kárbejelentésre is: Molnár András sóval terhelt hajója Mohácsnál elsüllyedt. A társaság másfél évtizeden keresztül terjeszkedett, az 1820-as években már hazánk összes fontosabb gabonakereskedelmi központjában volt érdekeltsége. Fejlődésének a konkurencia vetett véget, megjelent az Azienda, a Generali és az Adriai biztosító-társulat is. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc után Révkomárom elvesztette kereskedelmi pozícióját és hanyatlásnak indult. A kedvezőtlen körülmények miatt a Császári-Királyi Szabadítékos Rév-Komáromi Biztosító Társaság sem működhetett tovább, 32 év után, 1854. decemberében csődbe ment.

download.jpg

Az első magyar biztosító társaságot, a Császári-Királyi Szabadítékos Rév-Komáromi Biztosító Társaságot, 1807-ben alapították Révkomáromban. A képen egy 1824-es biztosítási kötvényt láthatunk, melyet akkoriban, bátorságbiztosító levélnek hívtak. (Kép innen)

Az első nő, aki lefutotta a Boston Maratont

Az első nőt, aki hivatalosan lefutotta a Boston Maratont, Kathrine Virginia Switzernek hívják. Kathrine Switzer 1947. január 5-én született a németországi Ambergben. Édesapja az USA hadseregénél szolgált, a család 1949-ben az Egyesült Államokba költözött. Kathrine Észak – Virginiában, a George C. Marshall Gimnáziumban érettségizett, felvették a Lynchburgi Egyetemre, majd 1967-ben a Syracuse Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol újságírást és angol irodalmat hallgatott. A lány az egyetemen ismerte meg a férfi terepfutócsapat edzőjét Arnie Briggst, aki segített neki felkészülni a Boston Maratonra. Kathrine Switzer 1967. április 19-én állt rajthoz 261-es számmal. A jelentkezési lapra a K. V. Switzer nevet írta, így a verseny kezdetéig nem derült fény a kilétére. Már a hetedik kilométernél tartott, amikor a versenyigazgató, Jock Semple észrevette őt és le akarta tépni a sorszámát, de ezt edzője és egy barátja, Tom Miller megakadályozta, így Switzer végül teljesítette a távot. Kathrine Switzer sporttörténelmet írt, nagy feltünést keltett mivel a maraton közben történt incidensről fotók is készültek, melyek bejárták a világsajtót. Ennek köszönhetően 1972-től már nők is elindulhattak a Boston Maratonon. A sport ezután is fontos maradt Switzer számára, sokat tett azért, hogy 1984-ben a női maratonfutás olimpiai versenyszám legyen. Kathrine Switzer később is részt vett versenyeken. Legutoljára 70 évesen, 2017-ben futotta le a Boston Maratont, csupán 10 perccel volt lassabb az 1967-es idejéhez képest.

kathrin-1551959424.jpg

Az első nő, aki hivatalosan lefutotta a Boston Maratont, Kathrine Virginia Switzer (1947-) volt, 1967. április 19-én. A versenyigazgató meg akarta őt állítani, de nem sikerült, az incidensről készült képek bejárták a világsajtót. (Kép innen)

Magyarország első japánkertje

Magyarország első japánkertjét, Varga Márton tervezte és építette 1928-ban, Zuglóban, az általa alapított és később róla elnevezett Budapest Székesfővárosi Községi Kertészképző Iskola területén. A sétakert sokak tetszését elnyerte, még a japán császári család tagjai, Takamacu herceg és felesége is meglátogatták, 1931-ben. A hercegi pár örömét lelte a kertben, ezért növényekkel ajándékozta meg Varga Mártont. A japánkert sokat változott az eredeti állapotához képest, mert a második világháború alatt súlyos károkat szenvedett, majd az azt követő évtizedek alatt felújították, átalakították és kibővítették. A 3000 m2-es terület a daimio tavas sétakertek és a teaházi kertek rendszerébe sorolható. Művészi módon kialakított helyszínei különleges neveket kaptak, például Teknőcsziget, Darusziget, Kincseshajó vagy a Semmiség óceánja. A naponta 10 és 20 óra között látogatható japánkertben gyakran találkozhatunk diákokkal, hiszen a növényeket a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium tanulói gondozzák.

zuglo-japankert-200602-majorkata-49_exact1980w.jpg

Magyarország első japánkertjét, Varga Márton tervezte és építette 1928-ban, Zuglóban. (Kép innen)

Az első magyar számítógép

Az első magyar számítógépet, az M-3-mat, 1959. január 21-én helyezte üzembe a Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutatócsoportja. Az M-3 szovjet tervek alapján készült, megalkotása egy több mint két évig tartó munkafolyamat volt. A 770 elektroncsővel és 2000 kuprox diódával rendelkező számítógép, másodpercenként 30 műveletet tudott elvégezni. Az M-3 meglehetősen nagy helyigénnyel rendelkezett, összesen 30 négyzetméternyi területet foglalt el. 1965-ben Szegedre, a JATE Kibernetikai Laboratóriumába szállították, itt még három évig használták, majd leselejtezték. Az első magyar számítógép legfontosabb részegységei ma is megtekinthetők a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Tárlatán, valamint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában.

original-photos-of-the-m-3-computer-the-only-documentation-of-the-successful-acceptance_png.jpg

Az első magyar számítógépet, az M-3-mat, 1959. január 21-én helyezte üzembe a Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutatócsoportja. Az eseményről az Esti Hírlap is beszámolt. (Kép innen)

Az első, Machu Picchut ábrázoló fénykép

Az első, Machu Picchut ábrázoló fényképet, Hiram Bingham amerikai régész készítette, 1911. júliusában. Hiram Bingham, a Yale Egyetem munkatársaként 1906-tól több expedíciót is indított Dél-Amerikába, mert az inkák elveszett városát, Vilcabambát kereste. Bingham az egyik ilyen útja során talált rá Machu Picchura 1911. július 24-én. Nem Bingham fedezte fel Machu Picchut, hiszen előtte többen is jártak ott (sőt ki is fosztották), de ő volt az, aki felhívta rá a világ figyelmét. A régész a The National Geographic Magazin 1913. áprilisi számában írt a városról, ahová többször is visszatért és folytatta kutatásait. Bingham – aki 1956-ban bekövetkezett haláláig abban a tévhitben élt, hogy Vilcabambára lelt rá – az Egyesült Államokba szállította a Machu Picchuban talált leleteket. A műkincsek sokáig a Yale Egyetem tulajdonában voltak, melyeket csak hosszú tárgyalások és jogi huzavona után, több részletben kapott vissza Peru, 2011 és 2012 között.

the_first_photograph_upon_discovery_of_machu_picchu_1912.jpg

Az első, Machu Picchut ábrázoló fényképet, Hiram Bingham amerikai régész készítette, 1911. júliusában. (Kép innen)

süti beállítások módosítása