Dióhéjban arról, ki vagy mi volt (vagy lesz) az első

Ez az első

Ez az első

Afrika első demokratikusan megválasztott női elnöke

2022. október 28. - Tokár Tamás Zalán

Afrika első demokratikusan megválasztott női elnöke, Ellen Johnson Sirleaf, Monroviában, Libéria fővárosában született, 1938. október 29-én, Ellen Eugenia Johnson néven. Egy metodista középiskolában, a Nyugat-Afrikai Kollégiumban, tanult 1948 és 1955 között. 1955-ben férjhez ment James Sirleafhez és 4 fiuk született. 1961-ben az Egyesült Államokba költöztek, Ellen nem sokkal később elvált a férjétől. Ezután számvitelt tanult a Wisconsini Egyetemen, majd a Harvard Egyetemen szerzett közigazgatásból mesterdiplomát. Ellen Johnson Sirleaf visszatért Libériába és politikai pályára lépett. 1979-ben pénzügyminiszter lett, de 1980-ban el kellett menekülnie az országból, mert Samuel Doe egy katonai puccsal magához ragadta a hatalmat. Sirleaf Kenyában folytatta pályafutását, ahol kinevezték a Citibank igazgatójává. Szerepet vállalt az ENSZ Fejlesztési Programjában, 1992 és 1997 között az Afrikai Regionális Iroda igazgatója volt, valamint 1999-ben részt vett a ruandai népirtás kivizsgálásában. 2005-ben nyert a libériai választásokon, 2006-tól ő lett Afrika első demokratikusan megválasztott női elnöke. 2011-ben másodszorra is győzött, így egészen 2018-ig vezethette az országot. Ellen Johnson Sirleaf, társadalmi szerepvállalásáért több komoly elismerésben is részesült. Pranab Mukherjee indiai elnök Indira Gandhi-díjjal jutalmazta, 2011-ben pedig megkapta a Nobel-békedíjat, mivel sokat tett azért, hogy a nők is közreműködhessenek a békefenntartó tevékenységekben.

ellen_johnson_sirleaf_february_2015.jpg

Afrika első demokratikusan megválasztott női elnöke, Ellen Johnson Sirleaf (1938-), 2006 és 2018 között töltötte be tisztségét. (Kép innen)

A világ első öntisztító kulacsa

A világ első öntisztító kulacsát a LARQ vállalat dobta piacra 2018. októberében. A hosszabb tárolás során gyakran lehet tapasztalni, hogy a víz nem lesz friss, a találmány erre a problémára nyújt megoldást. A LARQ Bottle – melyet jelenleg 99 dollárért árul a cég – UV fény segítségével fertőtleníti a benne lévő folyadékot. A tisztítás, automatikusan, naponta 6-szor megtörténik, de a tulajdonos saját maga is megteheti ezt, egy gomb megnyomásával. Az UV-C LED világítást a palack alján található, újratölthető lítium-polimer akkumulátor működteti. Ezen kívül a LARQ Bottle szigetelése lehetővé teszi, hogy 24 órán át melegen, vagy hidegen tartsa a benne lévő folyadékot. A cég az otthonülőkre is gondolt, ezért kifejlesztette a világ első öntisztító kancsóját is, mely szintén UV fényt használ a fertőtlenítéshez.

716uak-kqxs_ac_sl1500.jpg

A világ első öntisztító kulacsát (mely UV fény segítségével fertőtlenít) a LARQ vállalat dobta piacra 2018. októberében. (Kép innen)

A világ első 100%-ban hidrogénmeghajtású vasútvonala

A világ első 100%-ban hidrogénmeghajtású vasútvonala, 2022. augusztus 24-én kezdte meg működését, az alsó-szászországi Bremervörde városában. Az Alstrom, Coradia iLint nevű, hidrogén üzemanyagcellás vonatai 100 kilométert tesznek meg, a Cuxhaven, Bremerhaven, Bremervörde és Buxtehude közötti útvonalon. A német Landesnahverkehrsgesellschaft Niedersachsen (LNVG) vasúttársaság tíz évvel ezelőtt határozta el, hogy egy más alternatívát keres a dízelvonatok helyett. A fejlesztés 93 millió euróba került, a próbaüzem 2018. szeptemberében kezdődött, a szerelvényeket két évig tesztelték. A 140 km/óra sebességre képes Coradia iLint vonatok rendkívül hatékonyak, egy töltéssel akár 1000 kilométert is meg tudnak tenni. Zajszintjük alacsony, ráadásul csak gőzt és kondenzvizet bocsátanak ki. Az új technológia nem csak Németországot érdekli, már Hollandiában, Lengyelországban, Svédországban és Ausztriában is teszteltek sikeresen Coradia iLint vonatokat. A szakértők úgy vélik, hogy 2035-ig az európai vasúti közlekedés 15-20 százaléka alakítható hidrogénüzeművé.

http_cdn_cnn_com_cnnnext_dam_assets_220824105619-01-hydrogen-powered-trains-coralia-ilint.jpg

A világ első 100%-ban hidrogénmeghajtású vasútvonala, 2022. augusztus 24-én kezdte meg működését, az alsó-szászországi Bremervörde városában. (Kép innen

Az első Forma 1-es világbajnok

Az első Forma 1-es világbajnok, Emilio Giuseppe „Nino” Farina, 1906. október 30-án született, Torinóban. Farina gyermekkora óta szerette az autókat, 9 éves korában már egy kéthengeres Temperinót vezetett. Szenvedélyét nagybátyától, a híres formatervezőtől, Battista „Pinin” Farinától örökölte. Miután Emilio Giuseppe Farina ledoktorált politikatudományból, az autóversenyzői karriert választotta. Az 1930-as és 1940-es években egyre komolyabb sikereket ért el. 1937-ben a Nápolyi Nagydíjon, 1940-ben a Tripoli Nagydíjon, 1946-ban a Nemzetek Nagydíján, 1948-ban a Monacói Nagydíjon aratott diadalt. 1950-ben egy Alfa Romeoval elindult az első Forma 1-es bajnokságon. Abban az évben három versenyt is megnyert, Angliában, Svájcban és Olaszországban, így ő lett az első világbajnok. Ezután még öt évig vett részt a Forma 1-ben, jó szerepelt (1953-ban bronzérmes lett), de már nem tudott több bajnokságot nyerni. Miután Farina 1956-ban visszavonult a versenyzéstől, részt vett az Alfa Romeo és a Jaguar fejlesztésében. Emilio Giuseppe Farina tíz évvel később, 1966. június 30-án hunyt el egy franciaországi autóbalesetben, 59 évesen.

farina.jpg

Az első Forma 1-es világbajnok, Emilio Giuseppe „Nino” Farina (1906-1966), 1950-ben nyerte meg a bajnokságot.  (Kép innen)

A világ első acélkábeles függőhídja

A világ első acélkábeles függőhídját, a Brooklyn hidat, 1883. május 24-én adták át a forgalomnak. Az 1825 méter hosszú híd Manhattan szigetét köti össze Brooklynnal. John Augustus Roebling tervezte, a célja az volt, hogy a New York-i munkásosztály biztonságosan átjusson az East River tengerszoroson. Az építkezés 13 évig tartott, melynek költsége 15,5 millió dollárba került. A híd  átadásakor hatalmas ünnepséget rendeztek, még az Egyesült Államok 21. elnöke, Chester A. Arthur is jelen volt. Egy héttel később azonban tragédia történt, elterjedt a rémhír, hogy a híd le fog szakadni, ezért pánik tört ki és 12 embert halálra tapostak. Egy évvel később, 1884. május 17-én, bebizonyították, hogy a híd stabil. P. T. Barnum cirkusztulajdonos 21 elefánttal – köztük a világhírű Jumbóval – átsétált a hídon, melynek nem lett semmi baja. A híd használatáért 1891-ig vámot kellett fizetni, mely a gyalogosoknak 1 cent, a lovasoknak 5 cent, a lovaskocsiknak 10 cent volt. A híd kiállta az idő próbáját, a folyamatosan növekvő forgalom sem okozott problémát számára. 1971-ben itt alakították ki a város első kerékpárútját. A Brooklyn híd a város szimbólumává vált, New York egyik legismertebb és legtöbbet fényképezett építménye lett.

brooklyn-bridge.jpg

A világ első acélkábeles függőhídját, a Brooklyn hidat, 1883. május 24-én adták át a forgalomnak. (Kép innen)

Az első stilizáltan ábrázolt, londoni metrótérkép

Az első stilizáltan ábrázolt, londoni metrótérképet, Henry Beck angol műszaki rajzoló alkotta meg, 1931-ben. A hálózat sűrűsége miatt – az átláthatóság érdekében – változtatni kellett a térképen, ezért a metrónál dolgozó Henry Beck leegyszerűsítette. Beck szakított a helyes földrajzi ábrázolással és különböző színű, vízszintes, függőleges, valamint 45 és 90 fokos vonalakkal jelenítette meg a metróhálózatot, így könnyebbé vált a tájékozódás. Az egyszerűsített metrótérkép először 1932-ben jelent meg próbaképp 500 példányban, majd 1933-ban is kiadták zsebtérkép formájában, több mint 700 ezer példány fogyott el belőle. Mivel Beck munkája rendkívül praktikusnak bizonyult, idővel a világ más részein is elterjedtek a hasonló stílusban ábrázolt metrótérképek. A londoni Design Muzeum, Beck térképét a 20. század második legnagyszerűbb ipari formatervének nyilvánította a Concord repülőgép után.

tube.jpg

Az első stilizáltan ábrázolt, londoni metrótérképet, Henry Beck (1902-1974) angol műszaki rajzoló alkotta meg 1931-ben. (Kép innen)

Az első svájci bicska

Az első svájci bicskát, Karl Elsener svájci feltaláló készítette 1891-ben, az ibachi műhelyében. Elsener fel akarta venni a versenyt a svájci hadsereg hivatalos kés-szállítójával a Wengerrel, ezért megalkotta a bicskát, mely alkalmas volt a puskák igazításához és a konzervek bontásához is. A feltaláló 1896-ban továbbfejlesztette a bicskáját, ami már hat funkciós lett. Elsener folyamatosan terjeszkedett és 1908-ra sikerült elérnie, hogy a svájci katonák csak az ő eszközeit használják. Elsener 1918-as halála után családja vette át a cégét, melynek később Victorinox lett a neve. A cég napjainkban is létezik, 25 millió bicskát gyárt évente, melyek több mint 150 országban kaphatóak.

wester_co_2.jpg

Az első svájci bicskát, Karl Elsener (1860-1918) svájci feltaláló készítette 1891-ben, ibachi műhelyében. (Kép innen)

Az első modern Tisza-híd

Az első modern Tisza-hidat 1911. június 25-én adták át Szolnokon. A városnak a török időktől fogva volt egy cölöpökön álló fahídja, mely – többszöri újjáépítés után – egészen a 20. század elejéig állt, majd 1909. március 15-én egy óriási jégzajlás elpusztította. Ehelyett épült fel két évvel később az első modern, vasból készült Tisza-híd. Betonpilléreit a Szolnoki Államépítészeti Hivatal tervezte, a kivitelezést pedig a Gregersen és Társai cég végezte. A vashíd már jóval masszívabb volt, jobban ellenállt az időjárás viszontagságainak és a hajóforgalom is át tudott menni alatta, magasabb vízállás esetén is. 1919. július 27-én, a román csapatokkal folytatott harcban súlyosan megrongálódott és hosszú ideig használhatatlanná vált, csak 1923-ra tudták helyrehozni. A hidat 1944-ben érte újabb támadás, a visszavonuló német csapatok felrobbantották és megsemmisült. A háború után másfél évtizedig egy ideiglenes felépítmény segítette az átkelést. A végleges, ma is használatban lévő hidat, 1963. január 11-én adták át, ami még 29 évig az egyetlen volt a városban. A második hídon – mely a Szent István nevet kapta – 1992-ben indult meg a forgalom. Napjainkban egy újabb Tisza-híd is tervbe van véve Szolnok belvárosában, de azt nem tudni pontosan mikor fog felépülni.

hugho018.jpg

Az első modern Tisza-hidat 1911. június 25-én adták át Szolnokon. (Kép innen)

Az első jelentős nemzetközi szabadtéri rockfesztivál

Az első jelentős nemzetközi szabadtéri rockfesztivált, a kaliforniai Monterey közelében rendezték, 1967. június 16. és 18. között. A rendezvényre összesen 90 ezer ember látogatott el, a belépődíj 1 dollár volt. Az ABC televíziós társaság felvette és mozifilmet készített a fesztiválból, ennek jogdíjáért cserébe finanszírozta a rendezés költségeit. A Monterey Popfesztivált a zenészek ingyen vállalták. A rendezvényen fellépett például az Animals, a Jeffersson Airplane, a Byrds, Simon and Garfunkel, Janis Joplin, a Mamas and the Papas, valamint a Who is. A legemlékezetesebb alakítás Jimi Hendrixhez köthető, aki felgyújtotta, és összetörte a gitárját. Az eseményt 1968-ban Monterey önkormányzata nem engedélyezte, de 1969-ben sikerült megrendezni a rocktörténelem legnagyobb hatású szabadtéri fesztiválját, a New York állambeli Woodstock közelében.

monterey.jpg

Az első jelentős nemzetközi szabadtéri rockfesztivált, a kaliforniai Monterey közelében rendezték, 1967. június 16. és 18. között. (Kép innen)

Az első kirakós játék

Az első kirakós játékot, John Spilsbury térképkészítő és rézmetsző alkotta 1763-ban. Spilsbury egy falapra ragasztotta Nagy-Britannia térképét, majd a grófságok határai mentén szétfűrészelte azt. Ez még egy kezdetleges játék volt, darabjai nem rendelkeztek fogakkal, így könnyen szétcsúsztak. Spilsbury a kirakóst a földrajz tanulásához szükséges segédanyagnak szánta és így árusította. 1766-ban készített egy nagyobb változatot is, mely Európa királyságaiból állt. A fogak segítségével összeilleszthető kirakós játékok a 19. század második felében jelentek meg, de csak a 20. század elején kezdtek el jobban terjedni, a könnyebb gyártási technológiának köszönhetően. 2019-ben a spanyolországi Valladolidban kirakós világbajnokságot rendeztek, az esemény a COVID járvány miatt 2020-ban és 2021-ben elmaradt, de 2022. júniusában újra megtartották.

jigsaw-periplus-blog-1-1024x1024.jpg

Az első kirakós játékot, John Spilsbury (1739-1769) térképkészítő és rézmetsző alkotta 1763-ban. (Kép innen)

süti beállítások módosítása