Az első teljes, magyar nyelvű Bibliát Vizsolyban nyomtatták ki 1590. július 20-án. A Szentírást Károlyi Gáspár református esperes, gönci lelkész fordította három segítőtársa közreműködésével 1586 és 1589 között. A nyomtatás – melynek támogatója Rákóczi Zsigmond, későbbi erdélyi fejedelem volt - a lengyel származású Mantskovits Bálint műhelyében készült. A 2412 oldalas, 6 kg súlyú Bibliából, körülbelül 800 db látott napvilágot, ebből 52 db maradt meg és 24 db található Magyarországon. Egy példányt a vizsolyi templomban őriznek. 1981-ben megjelent a hasonmás kiadása, 2007-ben pedig a DVD változata is, valamint 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója alkalmából 200 példányt nyomtattak belőle. A Vizsolyi Bibliát 2015-ben hungarikummá nyilvánították.

Az első teljes, magyar nyelvű Bibliát Vizsolyban nyomtatták ki 1590. július 20-án. A Vizsolyi Bibliából 52 db példány maradt fenn, ebből 24 db található Magyarországon. Egy példányt a vizsolyi templomban őriznek. (Kép innen)

Az első kínai űrhajós, Jang Li-vej, 2003. október 15-én jutott fel az űrbe, a Sencsou-5 fedélzetén. Jang Li-vej vadászpilóta volt, 1350 órát repült, majd 1998-ban űrhajóskiképzést kapott. Tizennégy asztronauta közül végül őt választották ki az űrutazásra. Jang Li-vej 21 órát töltött a világűrben, ezalatt 14-szer kerülte meg a Földet és 600 ezer kilométert tett meg. Csillagászati és egyéb tudományos kísérleteket hajtott végre és érdekességként még 1 kg növényi magvat is magával vitt. Jang Li-vej utazása 2003. október 16-án ért véget, visszatérő kapszulájával Belső-Mongóliában ért földet. A sikeres küldetés után Kína lett a harmadik ország, amely önerőből, saját űrhajóval, embert küldött a világűrbe. Jang Li-vej ünnepelt hőssé vált, a Hong Kongi Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták, kisbolygót (21064 Yangliwei) neveztek el róla, az UNESCO 2017-ben pedig Űrtudományi éremmel tüntette ki.

Az első kínai űrhajós, Jang Li-vej (1965-), 2003. október 15-én jutott fel az űrbe, a Sencsou-5 fedélzetén. (Kép innen)

Az első motoros rollert, a New York-i Autoped Company dobta piaca 1915-ben. Az Autopednek hívott jármű, 155 köbcentis, léghűtéses benzinmotorral működött. Jóval kevesebb benzint fogyasztott, mint egy motorkerékpár vagy egy autó. Csúcssebessége 30 km/h volt, így tulajdonosa gyorsan és kényelmesen elérhette úti célját. Az első és hátsó lámpákkal, dudával felszerelt rollert, főleg a postaszolgálat vette igénybe, de előfordult, hogy a New York-i bűnbandák tagjai is használták, mert így könnyebben elmenekülhettek a hatóságok elől. A két világháború között az Autoped már nem volt olyan népszerű, mivel az autók már olcsóbbak voltak. Az Autoped Company 1921-ben, a német Krupp nevű cég pedig 1922-ben állt le az motoros rollerek gyártásával.

Az első motoros rollert, a New York-i Autoped Company dobta piaca 1915-ben. A képen a londoni szüfrazsett, Florence Norman látható Autopedjével, melyet 1916-ban kapott a férjétől a születésnapjára. (Kép innen)

A világ első gőzvontatásos, személyszállításra használt vasútvonalát, 1825. szeptember 27-én adták át. George Stephenson Locomotion nevű gőzmozdonya – melyet szénnel vagy búzával fűtöttek - Stockton és Darlington között közlekedett. Ez a vonal számított akkoriban a leghosszabbnak, hiszen a két állomás közti távolság 40 km volt, korábban az ipari célokra használt vagy lóvontatásos pályákat is rövidebbre építették. A vonat összesen 600 utast tudott szállítani 24 km/h csúcssebességgel, ami azt jelentette, hogy a szárazföldi közlekedés történetében először, az ember a lónál is gyorsabban tudott utazni. Stephenson Rocket nevű mozdonya, az 1830-ban megnyitott Liverpool-Manchester vonalon már jóval sebesebb volt, képes volt akár a 47 km/h-ra is! A gőzmozdonyok nem sokkal ezután meghódították a világot, elkezdődött tehát a vasút korszaka.

A világ első gőzvontatásos vasútvonalát 1825. szeptember 27-én adták át, Stephenson Locomotion nevű gőzmozdonya Stockton és Darlington között közlekedett. (Kép innen)

Az első teafiltert Thomas Sullivan, New York-i teakereskedőnek köszönhetjük. Sullivan találmánya véletlenül született 1908-ban, amikor selyemzacskókba csomagolta teakeverékét, hogy mintát küldjön vásárlói számára. A vevők viszont nem a várt módon használták fel az ajándékokat, vagyis nem fémtojásba öntötték a tealeveleket, hanem a zsákocskákat beletették a forró vízbe. Miután Sullivan rájött erre, már csak ilyen formában árulta termékeit. A teafilter az 1920-as években vált igazán népszerűvé és kezdték el a tömeggyártását, az anyagát selyem helyett az erősebb és olcsóbb gézre cserélték. Amerikában hamar megkedvelték, de a britek sokáig idegenkedtek tőle, náluk csak az 1950-es évek után kezdett elterjedni.

Az első teafiltert Thomas Sullivan, New York-i teakereskedőnek köszönhetjük, aki 1908-ban zacskókba csomagolt teakeveréket küldött vásárlóinak ajándékba. (Kép innen)

Az első magyar műholdat, a Masat-1-et, 2012. február 13-án lőtték fel a Guyana Űrközpontból. A felbocsátás alkalmából a Magyar Posta bélyeget, a Magyar Nemzeti Bank pedig emlékérmet adott ki. Az 1 kg tömegű Masat–1-et - mely kocka alakú és 10 cm élhosszúságú volt - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették. A műholdnak először 2012. március 8-án sikerült űrfotókat készítenie Afrika déli részéről, majd Ausztráliáról és az Antarktiszról. Úgy tervezték, hogy a Masat-1 élettartama körülbelül 3 hónap lesz, de ennél sokkal tovább keringett a Föld körül. A műhold pályára állásának ezredik napját 2014. november 10-én ünnepelték. A Masat-1 figyelemreméltó teljesítményének tiszteletére, másolatát kiállították a Magyar Nemzeti Múzeumban. A szakemberek szerint a Masat-1 az utolsó jelzését 2015. január 9-én, 21 óra 21 perckor adta le, néhány órával  ezután belépett a Föld légkörébe és megsemmisült.

Az első magyar műholdat, a Masat-1-et, 2012. február 13-án lőtték fel, ennek emlékére a Magyar Posta bélyeget adott ki. (Kép innen)

Az első magyar pilóta, Kutassy Ágoston, 1879-ben született Budapesten. Tanulmányai végeztével köztisztviselő lett. Miután hallotta, hogy Louis Blériot 1909-ben átrepülte a La Manche csatornát, elhatározta, hogy pilóta lesz. Franciaországban elvégzett egy tanfolyamot, majd hazatért és mindenét pénzzé téve vásárolt egy Farman III típusú, 40 lóerős, kétfedeles repülőgépet. Repülési kísérleteit a Rákosmezőn végzete, hosszas gyakorlás után végül 1910. december 22-én megszerezte a pilótaigazolványát. Kutassy részt vett a Budapesten megrendezett VII. nagy nemzetközi repülőversenyen, ami azért volt figyelemre méltó, mert Magyarországon csupán 18 magánrepülőgépet tartottak nyilván. Kutassy Ágostonnak végül abba kellett hagynia a repülést 1911-ben, mert költséges hobbiját nem tudta tovább finanszírozni. Ezután rakéták szerkesztésével foglalkozott, majd az 1920-as évektől Mihály Dénes televíziós kísérleteiben is részt vett. Kutassy Ágoston egy berlini szanatóriumban halt meg hosszú betegeskedés után 1932-ben. Budapesten a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Az első magyar pilóta, Kutassy Ágoston (1879-1932), 1910. december 22-én szerzett pilótaigazolványt (Kép innen)

Az első működőképes írógépet, az osztrák Peter Mitterhofer hozta létre 1866-ban. Korábban többen is próbálkoztak hasonló szerkezet megalkotásával (pl. Henry Mill, Kempelen Farkas, Charles Turber), leginkább abból a célból, hogy a vakoknak segítsenek az írásban, de komolyabb sikert nem tudtak elérni. Mitterhofer 1866. decemberében bemutatott „merániai modellje” már nem csak használható volt, hanem Ferenc József császár figyelmét is felkeltette, aki 200 guldennel jutalmazta a feltalálót a leleményességéért. Mitterhofer azonban csak néhány évig tudta fejleszteni szerkezetét, mivel egy idő múlva nem kapott több anyagi támogatást. Ennek eredményeképpen végül nem Mitterhofer, hanem az amerikai Christopher Latham Sholes volt az, aki kereskedelmi szempontból is sikeres írógépet készített. Sholes 1873-ban eladta masináját a Remingtonnak, a cég pedig tömeggyártásba kezdett.

Az első működőképes írógépet (mely sajnos nem maradt meg az utókor számára), az osztrák Peter Mitterhofer (1822-1893) hozta létre 1866-ban. A „merániai modell” Ferenc József császár figyelmét is felkeltette, aki 200 guldennel jutalmazta a feltalálót a leleményességéért. (Kép innen)

A világ első keresztrejtvénye 1913. december 21-én jelent meg a New York World vasárnapi mellékletében. Szerkesztője Arthur Wynne, liverpooli újságíró volt, aki – eltérően a mai keresztrejtvényektől - a feladványát gyémántalakzatba rendezte és nem tett a belsejébe fekete kockákat. Wynne a szókereső játékot vette alapul, majd átalakította, a négyzetekbe betű helyett számokat helyezett, a rejtvény alatt pedig a megfejtendő szót írta körül. A keresztrejtvény egyre népszerűbb lett, az 1920-as évekre már nem csak az amerikai, hanem az európai újságok is így szórakoztatták az olvasóikat. A második világháborúban a brit titkosszolgálat pedig már arra használta, hogy kódfejtőket toborozzon.

A világ első keresztrejtvénye 1913. december 21-én jelent meg a New York World vasárnapi mellékletében. (Kép innen)

Az első kávéfiltert Melitta Bentz, lipcsei háziasszony szabadalmaztatta 1908. június 20-án. A hölgy szerette a kávét, de nem kedvelte az utána maradó zaccot, ezért egy itatóspapír segítségével leszűrte az italt, amikor beleöntötte a csészébe. Az ötlet az asszony férjének is tetszett, ezért 1908. december 15-én megalapították a Melitta nevű vállalatot. A terméket hamar megkedvelték a kávéfogyasztók, az 1909-es lipcsei vásáron már 1200 darabot adtak el belőle. A cég folyamatosan terjeszkedett, 1929-ben már éves szinten 100 ezer filtert gyártott, Melitta Bentz 1950-es halálakor pedig a bevétele elérte a 4,7 millió márkát. A Melitta vállalat napjainkban is működik, a feltaláló unokái, Thomas és Stephen Bentz irányítják, több mint 50 országban vannak jelen.

Az első kávéfiltert Melitta Bentz, lipcsei háziasszony szabadalmaztatta 1908. június 20-án. (Kép innen)