Petőfi Sándor első nyomtatásban megjelent versét, A borozót, 1842. május 22-én közölte le az Athenaeum című folyóirat. Petőfi  - akit ekkor még Petrovicsnak hívtak - négy verset küldött be a lapnak (Változó ízlés, Dalforrás, Ideál és való, A borozó). A szerkesztő, Bajza József, A borozót választotta. A költemény egy bordalszerű szerepvers. Petőfi nem magáról írt benne, mivel nem volt nagy borivó, hanem beleképzelte magát egy olyan ember helyébe, aki szereti az alkoholt. Másodjára a Hazámban című verse jelent meg nyomtatásban 1842. november 3-án, a költő ekkor már a Petőfi nevet használta.

Petőfi első nyomtatásban megjelent versét, A borozót, 1842. május 22-én közölte le az Athenaeum című folyóirat. A költő ekkor még a Petrovics nevet használta. (Kép innen)

Az első motoros fagylaltgépet egy tehetséges olasz mérnök, Otello Cattabriga alkotta meg 1927-ben. Cattabriga találmányával forradalmasította a fagylaltkészítést, hiszen a korábban használt kézi hajtású masinákkal nem volt könnyű légbuborékot keverni a masszába, hogy a termék krémes állagú legyen. Az itáliai szakember hitt a sikerében, ezért 1927. október 1-jén, Bolognában, megalapította Officine Meccaniche Otello Cattabriga nevű fagylaltgépek gyártására és forgalmazására specializálódott vállalatát. A Cattabriga márka ma is létezik, jelenleg az Ali cégcsoporthoz tartozik. 2012-ben egy olasz településen, Anzola Emiliában, fagylaltmúzeum nyílt, ahol többek között Otello Cattabriga fagylaltgépét is meg lehet tekinteni.

Az első motoros fagylaltgépet egy olasz mérnök, Otello Cattabriga alkotta meg 1927-ben. A képen a feltaláló Motogelatiera nevű szerkezete látható, melyet egy 2012-ben nyílt olasz fagylaltmúzeumban állítottak ki. (Kép innen)

Az első űrből adott koncertet a Gemini 6 legénysége adta 1965. december 16-án. A Gemini 6 startját technikai okokból többször is elhalasztották, fellövésére 1965. december 15-én került sor. Az volt a feladata, hogy megközelítse és egy ideig együtt haladjon a korábban Föld körüli pályára állt Gemini 7-tel. A sikeres küldetés után, mielőtt visszatértek volna, Wally Schirra parancsnok és Thomas Stafford pilóta, a Jingle bells című számot adták elő egy szájharmonika és egy csengettyű segítségével, a houstoni központban dolgozóknak. Egy későbbi, 2005-ös interjúból kiderült, hogy a koncert Wally Schirra ötlete volt és titokban csempészték fel az űrhajóra a hangszereiket, melyek ma a National Air and Space Múzeumban láthatóak Washingtonban.

Az első űrből adott koncertet a Gemini 6 legénysége adta 1965. december 16-án. A képen a két űrhajós hangszereit láthatjuk, Wally Schirra parancsnok harmonikáját, illetve Thomas Stafford csengettyűjét. (Kép innen)

Az első dunai gőzhajót, a Carolinát, 1817. március 21-én bocsátották vízre. Néhány próbautat követően 1819-től vontatásra használták Eszék és Pest között, de mivel technikailag nem volt rá alkalmas, utasszállító hajó lett belőle. A 3,16 méter széles és 13,37 méter hosszú Carolina, 1820. július 16-án kezdett el közlekedni Pest, Buda és Óbuda között. Naponta hét vagy nyolc járat indult, a hajó után dereglyét kötöttek, így akár egyszerre ötven utast is el tudott vinni magával. A viteldíj Pest és a Bomba (ma Batthyány) tér között 10, a Császárfürdőig 20, Óbudáig 30 krajcárba került. Az utasok bérletet is vásárolhattak, valamint csoportos és családi kedvezményt is igénybe vehettek. Mivel azonban a hajóhíd olcsóbb volt, kevesen utaztak a Carolinán, ezért a járat csak 1820. november 20-ig működött. A hajót 1821-ben Eszékre szállították, itt egy ideig a jégzajlás miatt elsodort Dráva-hidat pótolta, majd 1822-ben elsüllyedt.

Az első dunai gőzhajó, a Carolina, 1820. július 16-án kezdett el közlekedni Pest, Buda és Óbuda között, de mivel kevesen utaztak rajta, a járat csak 1820. november 20-ig működött. (Kép innen)

Az első magyar filmet, A tánczot, 1901. április 30-án mutatták be az Uránia Tudományos Színházban. A némafilm a tánc történetéről szól az ókortól a 20. századig. A táncz felvételeit az Uránia épületének tetőteraszán készítették, Zsitkovszky Béla fényképész segítségével, valamint a kor híres színészei, művészei közreműködésével (pl. Blaha Lujza, Márkus Emília, Fedák Sári). 1901. április 3-án azonban váratlan dolog történt, tűz ütött ki az Uránia filmlaborjában és megsemmisültek az addig készült felvételek. A film végül az adományozók és a közreműködők áldozatkészségének hála elkészült és be tudták mutatni a tervezett időpontban. Az Urániában 136-szor vetítették, de játszották vidéken is, sőt külföldre is eljutott. A filmet ma már sajnos nem tudjuk megnézni, csak néhány  sajtófotó, plakát és képeslap maradt az utókor számára.

Az első magyar filmet, A tánczot, 1901. április 30-án mutatták be az Uránia Tudományos Színházban. (Kép innen)

Az első űrturista, Dennis Tito, 2001. április 28-án jutott fel az űrbe. Tito először a NASA-val próbált megegyezni, de nem járt sikerrel, az orosz űrügynökség viszont elfogadta a 20 millió dolláros ajánlatát. Az amerikai milliomost egy 8 hónapos csillagvárosi kiképzés után lőtték fel a Szojuz TM–32-vel, két orosz űrhajós (Talgat Amankeldiuli Muszabajev és Jurij Mihajlovics Baturin) társaságában. A Szojuz két nappal később csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz, Tito még 6 napig tartózkodott itt, majd 2001. május 6-án visszatért a Földre. Dennis Tito 2013-ban létrehozta az Inspiration Mars nevű alapítványát, melynek az volt a célja, hogy 2018-ig embert küldjön a Marsra, de ez pénzhiány miatt végül nem valósult meg.

Az első űrturista, Dennis Tito (1940-), 2001. április 28-án jutott fel az űrbe. (Kép innen)

A világ első embert ábrázoló fényképét Louis Daguerre, feltaláló, fotográfus készítette 1838 tavaszán. Daguerre Párizsban, a rue des Marais 5. szám alatt lakott, ablakából a Boulevard du Temple-t örökítette meg egy újfajta fényképészeti eljárással, a később róla elnevezett dagerrotípiával. A 10 perces expozíciós időnek köszönhetően úgy tűnik, hogy az egyébként forgalmas Boulevard du Temple teljesen üres. Csak két személy látható a kép bal alsó részén egy cipőjét pucoló férfi és a cipőpucoló. Arról nincs információ, hogy ki lehetett ez a két ember, a szakértők valószínűnek tartják, hogy Daguerre kérhette fel őket, hogy álljanak modellt neki.

A világ első embert ábrázoló fényképét Louis Daguerre készítette 1838 tavaszán. A 10 perces expozíciós időnek köszönhetően üresnek tűnik a Boulevard du Temple, csak két személy látható rajta. (Kép innen)

A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház első reklámarca Komjáthy Ágnes, modell volt. Ágnes - akit 1971-ben az Anna-bál szépének választottak - közgazdászként végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Mivel munkát keresett, vevőszolgálatosnak jelentkezett az 1976-ban nyílt Skálához, de ehelyett felkérték, hogy legyen ő az áruház reklámarca. Eleinte nem akarta elvállalni, de végül igent mondott, ugyanis felajánlottak neki egy állást a marketingosztályon is. Komjáthy Ágnes ezután még 7 évig népszerűsítette az áruházat, plakátokon, reklámfilmekben szerepelt. A modell ott volt a Skála 2007-es ünnepélyes bontásánál, helyére 2 évvel később az Allee bevásárlóközpont épült.

Komjáthy Ágnes 1976-ban lett a Skála első reklámarca, plakátokon, reklámfilmekben szerepelt. (Kép innen)

Az első magyar mérnöknő, Pécsi Eszter, 1898. március 8-án született Kecskeméten, Pollák Eszter néven. 1915 és 1919 között a Technische Hochschule hallgatója volt Berlinben, de tanulmányait egy miniszteri rendeletnek köszönhetően a budapesti Műegyetemen fejezte be 1919-ben. 1920. március 8-án vehette át mérnöki (ma építészmérnöki) oklevelét. 1922-ben hozzáment Fischer József építészhez, de szakmájában továbbra is aktív maradt. Részt vett többek között a pesterzsébeti vásárcsarnok, a margitszigeti fedett uszoda, a Kútvölgyi úti kórház, a Fiumei úti baleseti kórház és a MÁVAG kovácsoló műhelyének tervezésében. A második világháború után a főváros bombasérült épületeinek felülvizsgálatán dolgozott. Ő és a férje 1956-os politikai szerepvállalása miatt 1958-ban Bécsbe, majd New Yorkba emigrált. 1965-ben elnyerte Az év legjobb statikusa címet, a Hudson folyó partján épülő toronyházak különleges alapozási módszerének kifejlesztéséért. Pécsi Eszter 1975. május 4-én hunyt el New Yorkban, hamvait később hazahozták és a Farkasréti temetőben helyezték el.

Az első magyar mérnöknő, Pécsi Eszter, 1920. március 8-án vehette át mérnöki (ma építészmérnöki) oklevelét. (Kép innen)

Az első kereskedelmi forgalomba hozott rágógumit John B. Curtis, amerikai üzletember dobta piacra, a Maine állambeli Bradfordban, 1848-ban. Curtis megfigyelte, hogy az őslakos indiánok a lucfenyő gyantáját rágcsálták, ezért ezt az alapanyagot felhasználva megalkotta a State of Maine Pure Spruce Gum nevű termékét. Két évvel később, 1850-ben, bővült a kínálat, létrehozta a porcukorba mártogatott, paraffinviasz rágógumiját, mely már édesebb és lágyabb volt, mint a korábbi változat. Vállalkozása folyamatosan növekedett, 1852-ben Portlandben, édesapjával gyárat alapított Curtis & Son Company néven, melynek 200 alkalmazottja volt és 1800 doboz rágógumit gyártott naponta.   

Az első kereskedelmi forgalomba hozott rágógumit John B. Curtis (1827-1897), amerikai üzletember dobta piacra 1848-ban, State of Maine Pure Spruce Gum néven. (Kép innen)