Dióhéjban arról, ki vagy mi volt (vagy lesz) az első

Ez az első

Ez az első

Az első nyilvános videóhívás

2022. február 18. - Tokár Tamás Zalán

Az első nyilvános videóhívás, 1970. július 1-jén zajlott le John Harper, az Alcoa ipari cég ügyvezető igazgatója és Peter Flaherty, Pittsburgh polgármestere között. Harper és Flaherty, az AT&T telekommunikációs vállalat Picturephone Mod II nevű készüléke segítségével vették fel a kapcsolatot egymással. A 0,8 megapixeles kamerával ellátott szerkezet fekete-fehér kijelzője 5,5 colos volt, az adást másodpercenként 30 képkockás sebességgel közvetítette. A Picturephone Mod II rendelkezett egy beépített tükörrel, melynek köszönhetően a tárgyalópartner el tudta olvasni a másik fél asztalára helyezett dokumentumokat. A Picturephone Mod II használata azonban elég sokba került, a 150 dolláros telepítési költség mellett, 160 dollárt kellett érte havonta fizetni, amiért 30 perc videóbeszélgetés járt. Ez volt az oka annak, hogy a Picturephone Mod II, az akkoriban figyelemreméltó technikája ellenére sem nyerte el a felhasználók tetszését. 1973-ig csak 450 darabot adtak el belőle és a továbbfejlesztett változatok sem lettek kelendőbbek, ezért az AT&T a 1990-es években felhagyott a készülékek gyártásával.

picturephone-660x400.png

Az első nyilvános videóhívás, 1970. július 1-jén zajlott le John Harper (1910-1985), az Alcoa ipari cég ügyvezető igazgatója és Peter Flaherty (1924-2005), Pittsburgh polgármestere között, egy Picturephone Mod II nevű készülék segítségével. (Kép innen)

A bejegyzés trackback címe:

https://ezazelso.blog.hu/api/trackback/id/tr4817540484

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2022.02.19. 16:42:15

Biztos az a 0,8 megapixel? Nagyon magas érték ez. Ha egy NTSC szabványú, 640x480 pixeles tévéképet veszünk, ami normál képernyőn az akkori igények szerint tisztességes minőséget eredményez, az is csak 0,3 Mpx. És a szerkentyűbe épített képernyő jóval kisebb egy tévénél.

A telefonvonalon az abban a korban használt modemek maximális sávszélessége 56 kbps volt, amin a 30 fps sebességgel, frame-enként 800000 pixel, pixelenként legalább 4 bit még akkor sem férne át, ha sikerült volna egy ultraszuper tömörítő hardvert összehozniuk. Ez viszont azt sugallja, hogy nem a telefonvonalon, hanem spéci kábelen ment az adat, saját központon keresztül, ez megmagyarázhatná az igen borsos előfizetési díjat. (Meg persze az, hogy ez egy státuszszimbólum lehetett a gazdagok irodájában.) De úgy látszik, eltévesztett üzleti modell volt, ha csak ilyen kevesen használták.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2022.02.20. 13:35:13

@Tokár Tamás Zalán: Köszönöm. Furcsa. A CMU honlapja valóban 0,8 Mpx-ről ír, ugyanakkor csak 250 rasztersávról, ami a vízszintes felbontásra 3200 pixelt ad ki, ez jobb, mint a mai 4K tévéké. Feltéve, hogy a kamera és a monitor felbontása megegyezik, de hát miért is lenne másként. Ennek a tizede lenne nekem a többivel arányos. De hát ezt írják, csak nem tévednek ekkorát. A fényképen egyébként a kis monitor képe tényleg szépnek tűnik.

A videójel két közönséges telefonkábelen megy át, a hang egy harmadikon, rákeverve a szinkronjeleket. Nincs speciális, például koaxiális kábelről szó. Az átvitt effektív videóadat óvatos becslés szerint is 48 Mbps, ami, ha *esetleg* összehoztak hardverből egy 1:20-as tömörítési rátát - ezzel fődíjat nyertek volna bármelyik világkiállításon -, még mindig több mint 20-szorosa a telefonkábel modemes szabványú sávszélességének. Óvatos becslés szerint. Ha ezt tényleg megcsinálták, az rengeteg pénzbe kerülhetett, akkor ez óriási üzleti bukás volt, pedig megérdemelték volna a sikert.
süti beállítások módosítása