Dióhéjban arról, ki vagy mi volt (vagy lesz) az első

Ez az első

Ez az első

Az első nőjogi konferencia

2020. december 18. - Tokár Tamás Zalán

Az első nőjogi konferenciát 1848. július 19-20-án rendezték meg a New York állambeli Seneca Falls-ban. Az eseményt két amerikai társadalmi reformer, Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton szervezték. Az első napon csak nők vehettek részt, a másodikon már férfiak is beléphettek. A konferencián többek között felszólaltak a törvény ellen, mely „a feleség vagyonát és fizetését a férj tulajdonába helyezte”, ezen kívül követelték a nők szavazati jogát, valamint az oktatáshoz és a munkához való egyenlő jogokat is. Az összejövetel egyik fontos eredménye, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat mintájára megfogalmazták és aláírták a nemek egyenlőségét kihangsúlyozó Declaration of Sentiments című kiáltványt. Bár a konferencia az amerikai szüfrazsettmozgalom fontos eseménye volt, sok időbe telt mire elérte céljait, hiszen például a szavazati jogot is csak 72 évvel később, 1920-ban kaphatták meg a nők az Egyesült Államokban.

mxcp_1607790398478.jpg

Az első nőjogi konferenciát 1848. július 19-20-án rendezték meg, melynek során megfogalmazták és aláírták a nemek egyenlőségét kihangsúlyozó Declaration of Sentiments című kiáltványt. (Kép innen)

A bejegyzés trackback címe:

https://ezazelso.blog.hu/api/trackback/id/tr9816330018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2020.12.19. 13:56:27

Ez sem haszontalan kezdeményezésként indult. Aztán a nőkből sok esetben megalázóan hülyét csináltak, sőt csináltattak magukból...
Mára meg ez az agyatlan emancipuncidodás, meg az eLMeBeTegeQ embertelenedés, ill. a szinglipicsogás teljesen kiöli a nőkből a lányt, a nőt, az asszonyt és az anyót is.
S a legrosszabb, hogy a jó(nak tűnő) célokkal csak még többet ártanak nekik.
Sajnálatos...

Ekrü 2020.12.20. 18:51:51

"a Függetlenségi Nyilatkozat mintájára megfogalmazták és aláírták"-A Függetlenségi Nyilatkozat fő célja Amerika elszakadása a Brit Gyarmatbirodalomtól.A szüfrazsettek ugyan melyik országtól akartak elszakadni? :))))
Nem tudtak egy eredeti dokumentumot kitalálni?

Bandibacsi34 2021.10.20. 14:24:45

@Ekrü: Gondolom sok hasonlo volt. Mint a Kommunista Kialtvany. Es a ferjektol fuggetlenedtek volna. A jogrendsser nagyon rossz. Az angolszasz orszagokban egyik szelsosegbol memtek at a masik szelsosegbe. Kb a 17-ik szazadig a nok is orokolhettek es kulon vagyonuk is volt, csak a protestantizmus idejen lettek a ferjeik ala rendelve(a kiscsaladok kialakulas is szerepet jatszott ebben). A 19 ik szazadra sok lett a hozomanyvadasz, aki a (gazdagabb)nok vagyonat felelte, "rossz befektetesekbe" tette. Nok nem indithattak sajat vallalkozast stb Ezeket fel kellett szamolni. Persze 1918-ig Angliaban is csak kb a lakosok 6-10%-nak volt szavazati joga(egyenes ado fizetesetol fuggott). Az elso vilaghaboru utan is azert adtak meg, mert le akartak szerelni a tomegeket, de katonaskodashoz kotott volt. Ez jo volt az 1960-as evekig, de mivel a noknel nem volt semmihez sem kotott(mashol 3 gyerek stb volt a kriterium) es 1960-as evektol UK ban sem volt kotelezo sorkatonasag(National Service ended gradually from 1957.[4] It was decided that those born on or after 1 October 1939 would not be required, but conscription continued for those born earlier whose call-up had been delayed for any reason.[5] In November 1960 the last men entered service, as call-ups formally ended on 31 December 1960, and the last National Servicemen left the armed forces in May 1963.[6])igy az altalanos valasztojog csak lakhelyhez es regisztraciohoz kotott.
süti beállítások módosítása