Az első kísérleti kínai űrállomást, a Tienkung–1-et, 2011. szeptember 29-én állították pályára. Kína azért épített saját állomást, mert az USA elutasította, hogy helyet kapjon a Nemzetközi Űrállomáson, mivel nem szerette volna megosztani vele a technológiáját. A 10,4 méter hosszú, 3,35 méter átmérőjű Tienkung–1-et 2 éves működésre tervezték. A Tienkung–1-nek két fontos célja volt, az egyik, hogy űrlaboratóriumként használják, a másik, hogy megközelítési és dokkolási feladatokat hajtsanak végre vele. Az állomáshoz három űrhajó is csatlakozott, 2011-ben a Sencsou–8, 2012-ben a Sencsou–9 és 2013-ban Sencsou–11. Az Tienkung–1-en műszaki, élettani és orvosi kísérleteket végeztek. A fedélzeten, az eszközök mellett, két alvófülke kapott helyet, a mellékhelység és a konyha, a hozzá kapcsolódó űrhajóban volt. A Tienkung–1-et 2013-ban készenléti állapotba kapcsolták és földkörüli pályán hagyták, hogy adatokat szolgáltasson a szakemberek számára. A Tienkung–1-el 2016-ban szakadt meg a kapcsolat, az állomás 2018. április 2-án belépett a Föld légkörébe és megsemmisült. Kína jelenleg az első hosszútávú használatra alkalmas űrállomásának megépítésén dolgozik, a Tienkung központi modulját 2021. április 29-én bocsátották fel, a tervek szerint 2022 végén lesznek kész a munkálatokkal.

Az első kísérleti kínai űrállomást, a Tienkung–1-et, 2011. szeptember 29-én állították pályára és 2013-ig használták. (Kép innen)