Az első niceai zsinatot I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben. Ez volt az első egyetemes találkozás a keresztény egyház püspökei számára. A zsinat egyik fontos eredménye, hogy lezárták a trinitariusok és az arianusok közti vitát. Eldöntötték, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egyenlő a Szentháromságban és elvetették az arianusok azt a nézetét, hogy a Fiú nem egylényegű az Atyával, mert sokan úgy vélték, hogy ezzel tagadnák Jézus isteni mivoltát. Ezen kívül arról is határoztak, hogy az egyház tagjai a húsvétot, a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap ünnepeljék. Az időpont meghatározására azonban nem jelöltek ki módszert, így máshogy számolta ki a húsvét napját az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész. Bár a katolikus egyház 1581-ben egy kánonban rögzítette a húsvét napjának idejét, ez az ortodox egyházaknál a mai napig eltérő, mivel ők még mindig a Julianus-naptárt követik.
Az első niceai zsinatot I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben. (Kép innen)
