Dióhéjban arról, ki vagy mi volt (vagy lesz) az első

Ez az első

Ez az első

Az első magyar kőszénbánya

2020. november 28. - Tokár Tamás Zalán

Az első magyar kőszénbánya 1759-ben nyílt meg a ma Sopronhoz tartozó Brennbergbányán, az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen. A hagyomány szerint hat évvel korábban, 1753-ban, egy birkapásztor, (más források szerint egy szögkovács), jött rá, hogy itt egy gazdag szénlelőhely található, amikor tüzet gyújtott és lángra kapott egy széndarab. (A “brennender berg” németül „égő hegy”, ebből született a Brennberg, majd a Brennbergbánya elnevezés.) Ezután egyre több német és osztrák család telepedett le a környéken, Brennberg az ország egyik legjelentősebb bányája lett. Az innen kitermelt szén olyan jó minőségű volt, hogy még egy hajózható csatorna kiépítését is tervbe vették Sopron és Bécs között (ami végül nem valósult meg). A bánya 200 évig működött az 1950-es években többször is leállt a termelés, majd 1959-ben végleg bezárták.

mxcp6843271_0ab41de23789863cfc63b36b138bda9d_xl.jpg

Az első magyar kőszénbánya 1759-ben nyílt meg a ma Sopronhoz tartozó Brennbergbányán, 200 évig működött, 1959-ben végleg bezárt. (Kép innen)

A bejegyzés trackback címe:

https://ezazelso.blog.hu/api/trackback/id/tr6716294144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Benbe · http://www.benbe.hu 2020.11.30. 19:14:28

Miért építettek volna Sopronból egyenesen Bécsbe hajózható csatornát, amikor elég lett volna a kőhajításnyira lévő Bécsújhelyre megépíteni, ahonnan már el lehetett hajózni Bécsbe?

gigabursch 2020.11.30. 20:59:30

Mára már nem sok maradt a bányászat nyomaiból.
Érdekesség, hogy a Trianon utáni Magyar-Osztrák államszerződés értelmében az osztrák oldalra került szenet is Magyarországról bányászhatták, valamint Ilona akna élő kijárat volt Ausztriába, amit a végleges eltömedékelésig használtak is az embercsempész bányászok.
További érdekesség a temploma, ahol az altemplom helyén egy kocsma van.

butyko 2020.12.01. 03:21:17

@Benbe: Amennyiben a Lajtára (Leitha) gondolsz,az a vízfolyás hajózásra alkalmatlan az alacsony vízállás miatt. Kivéve a nagy olvadásokkor,mert akkor valóban megduzzad és rengeteg víz van benne. De ez csak viszonylag rövid ideig tart.
süti beállítások módosítása